Több gondolat kavarog bennem, így hétvége előtt.
Miért van az, hogy valaki, akinek eddig mindössze két ismerőse volt, velem, vagy csoportommal szimpatizál? Miért nem a legjobb barátait, családtagjait keresi meg először? Van valami hátsó szándéka? Gyanús! Sajnos vannak rossz tapasztalatim, így óvatos vagyok. Tegnap például ellenőrzést tartottam az oldalamon, és meglepően tapasztaltam néhány érdekes tényt. Figyelnek! Nem hivatalos helyről, csak úgy magánszorgalomból. Nem tudom a személyt beazonosítani, csak sejtéseim vannak. De azok vannak.
Képeljétek el, mintha valakiről írtam volna néhány, szerinte kemény kritikát, és most a kritikával illetett személy egyik munkatársa keresi ismeretségemet. Gondolatokat szül! Több lehetőség van. Vagy igazat adott észrevételeimnek az érintett, és kíváncsi a továbbiakra, vagy csak téglaként beépített valakit hozzám. Milyen hülyeségek járnak fejemben, de már elővigyázatos vagyok. Kaptam mostanában hideget, meleget, jobb az óvatosság.
Aztán kaptam egy icike-picike elismerést is. Bagatell! Azt szoktam időnként, ezek bizonyítják, hogy jól dolgozok. Közben hallgattam egyik kedvenc műsoromat, mert elfelejtkeztem róla. A Konyhafőnök címűt. Már nem is tartom annyira érdekesnek. Nem is nézem, csak hallgatom. Üzlet az egész!
Aztán jött az igazi szívás! Az ingyenes vírusirtóm szerződése állítólag lejárt. Percenként kaptam ajánlatot új, természetesen pénzes vírusirtók vásárlására. Azonnal nem rohantam a bankba fizetni az új ajánltért, de, hogy ezért, vagy másért valami történt, ami ilyen formában még eddig sosem. Összeomlott a számítógépem. Nem tudom, hanyadszorra kapcsoltam már lélegeztetőgépre, de szerintem most is agonizált szegény. Pedig mindent megtettem, és megteszek megmentése érdekében! Nagyon szívemhez nőtt! Azt, hogy hosszú hónapok óta nincs rajta "Ő" betű, csak apró szépséghibának tartom. De a selymes monitorja, a huncut kis kacsingatós webkamerája, a nézése, meg a járása, az nagyon hiányozna. Száz aranyért nem adnám! Még szájból-szájba is volt! De feltámasztottam ismét, ki tudja hányadszor? Ügyi vagyok! Büszke is vagyok magamra! Egy tizenévesnek, tudom, ez gyerekjáték, de egy hozzám hasonló "vén szarnak" nagy teljesítmény ám! Azért volt egy óriási pozitívuma a herce-hurcának! Megint bebizonyítottam, nem vagyok értéktelen ember. Megint nem adtam fel, hanem gondolkodtam, és én győztem!
Ezért már megérdemlem az ebédet is! Amit terveztem írni, régen elfelejtettem, de ki foglalkozik már vele? Új helyzet van. A kaja viszont most a lényeg, ami nem szellemi, hanem testi táplálék.
Tegnap is finom levest ettem, és be is laktam belőle. Ma még finomabb a leveske, hiszen mint minden pénteken, ma is rendkívül tartalmas, aktuálisan nyírségi húsgombócleves érkezett. Ezen a konyhán ez a szokás! Mint a levesek többsége, ez is azok közé tartozik, amivel akár önmagában is jól tudnék lakni. De erre nincs szükség, hiszen van más is. Mivel tudom, hogy már szakmai szemmel is figyelik munkámat, leírom azt a receptet is, ami saját lökött agyam szüleménye. Bármennyire meglepő ehhez is értek valamennyire, bár nem vagyok hivatásos szakács. Amit viszont szeret az ember, azt nem kell tanulnia. Tehát, a nyírségi húsgombóclevest, én így írtam le.
Csak információs célzattal azt is leírom, ma mit nem eszek. Szilvatöltelékes gombócot. Tudom, hogy azt is sokan szeretik, de nagy a kísértés! A másik főételre izgultam be! Aki a krumpligombócot választotta, természetesen, annak is jó étvágyat kívánok! Én nem szeretem annyira.
Ma más mellett döntöttem. Mivel van választási lehetőség, hortobágyi palacsintát burkolok majd be, a maga idejében. Mindenféle palacsinta igazi ínyencség, de a húsos (hortobágyi) számomra igazi csemege. Le tud venni a lábamról! Ez lenne az igazi finom ételek célja! Hódítani velük! A palacsintával lehet. A gyerekszíveket is meg lehet környékezni egy nagy adag palacsintával, és egy nagymamának tanácsos megtanulnia készítését, ha valamit el akar érni az unokáknál. Olyan gyerekről még nem hallottam, aki nem szereti a palacsintát. Én így, húsos töltelékkel, pörköltszafttal megöntözve szeretem a legjobban, ami a hortobágyi jelző sajátja. Én így csinálnám.
Péntek van, így ezen a napon gyümölcs is jár az ebédhez. Így komplett. Kíváncsi voltam, vajon ma mire esik a választás, mert ilyenkor ősszel nincs oly nagy választék. Talán azt a gyümölcsöt kapjuk, ami miatt kiűzettünk a paradicsomból valamikor? Ne hibáztassuk érte azt a szegény Jonatánt! Nem ő tehet róla. Még a kígyó sem. Az ember eleve erre teremtetett, hogy nem tudja legyőzni kíváncsiságát. Aztán viselje következményeit! De ez most nem, az én bajom! Én csak jól akartam lakni ma is, és ez megtörtént. Na jó hétvégét mindenkinek!
Miért van az, hogy valaki, akinek eddig mindössze két ismerőse volt, velem, vagy csoportommal szimpatizál? Miért nem a legjobb barátait, családtagjait keresi meg először? Van valami hátsó szándéka? Gyanús! Sajnos vannak rossz tapasztalatim, így óvatos vagyok. Tegnap például ellenőrzést tartottam az oldalamon, és meglepően tapasztaltam néhány érdekes tényt. Figyelnek! Nem hivatalos helyről, csak úgy magánszorgalomból. Nem tudom a személyt beazonosítani, csak sejtéseim vannak. De azok vannak.
Képeljétek el, mintha valakiről írtam volna néhány, szerinte kemény kritikát, és most a kritikával illetett személy egyik munkatársa keresi ismeretségemet. Gondolatokat szül! Több lehetőség van. Vagy igazat adott észrevételeimnek az érintett, és kíváncsi a továbbiakra, vagy csak téglaként beépített valakit hozzám. Milyen hülyeségek járnak fejemben, de már elővigyázatos vagyok. Kaptam mostanában hideget, meleget, jobb az óvatosság.
Aztán kaptam egy icike-picike elismerést is. Bagatell! Azt szoktam időnként, ezek bizonyítják, hogy jól dolgozok. Közben hallgattam egyik kedvenc műsoromat, mert elfelejtkeztem róla. A Konyhafőnök címűt. Már nem is tartom annyira érdekesnek. Nem is nézem, csak hallgatom. Üzlet az egész!
Aztán jött az igazi szívás! Az ingyenes vírusirtóm szerződése állítólag lejárt. Percenként kaptam ajánlatot új, természetesen pénzes vírusirtók vásárlására. Azonnal nem rohantam a bankba fizetni az új ajánltért, de, hogy ezért, vagy másért valami történt, ami ilyen formában még eddig sosem. Összeomlott a számítógépem. Nem tudom, hanyadszorra kapcsoltam már lélegeztetőgépre, de szerintem most is agonizált szegény. Pedig mindent megtettem, és megteszek megmentése érdekében! Nagyon szívemhez nőtt! Azt, hogy hosszú hónapok óta nincs rajta "Ő" betű, csak apró szépséghibának tartom. De a selymes monitorja, a huncut kis kacsingatós webkamerája, a nézése, meg a járása, az nagyon hiányozna. Száz aranyért nem adnám! Még szájból-szájba is volt! De feltámasztottam ismét, ki tudja hányadszor? Ügyi vagyok! Büszke is vagyok magamra! Egy tizenévesnek, tudom, ez gyerekjáték, de egy hozzám hasonló "vén szarnak" nagy teljesítmény ám! Azért volt egy óriási pozitívuma a herce-hurcának! Megint bebizonyítottam, nem vagyok értéktelen ember. Megint nem adtam fel, hanem gondolkodtam, és én győztem!
Ezért már megérdemlem az ebédet is! Amit terveztem írni, régen elfelejtettem, de ki foglalkozik már vele? Új helyzet van. A kaja viszont most a lényeg, ami nem szellemi, hanem testi táplálék.
Csak információs célzattal azt is leírom, ma mit nem eszek. Szilvatöltelékes gombócot. Tudom, hogy azt is sokan szeretik, de nagy a kísértés! A másik főételre izgultam be! Aki a krumpligombócot választotta, természetesen, annak is jó étvágyat kívánok! Én nem szeretem annyira.
Péntek van, így ezen a napon gyümölcs is jár az ebédhez. Így komplett. Kíváncsi voltam, vajon ma mire esik a választás, mert ilyenkor ősszel nincs oly nagy választék. Talán azt a gyümölcsöt kapjuk, ami miatt kiűzettünk a paradicsomból valamikor? Ne hibáztassuk érte azt a szegény Jonatánt! Nem ő tehet róla. Még a kígyó sem. Az ember eleve erre teremtetett, hogy nem tudja legyőzni kíváncsiságát. Aztán viselje következményeit! De ez most nem, az én bajom! Én csak jól akartam lakni ma is, és ez megtörtént. Na jó hétvégét mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése