Akinek nincs kutyája, nem tudja milyen vele élni. Pontosabban velük, mert nálunk már kettő is van. Onnan jutott eszembe, hogy tegnap volt az állatok világnapja. Kimike januárban 10 éves lesz, tehát már túl van élete delén. Nyugodt, érti minden rezdülésünket. Dobby még csak 1 éves, tulajdonképpen nem is a miénk, hanem fiamé, és egy fura helyzet miatt itt ragadt. Jó helye van. A két kutya is jó barát lett, megértik, szeretik egymást, meg minket is. Egészen más viszont a két eb temperamentuma. Csak egy példa, a hétvégéről. Hajnal 3/4 4. Kimi, szükséget érez arra, hogy egészségügyi sétát tartson, ezért felébreszt. Jobb mintha bent végezné el! Ha láttátok volna azt a szelíd kérést, ahogyan tette, magatok is meglepődtetek volna. Ha tudott volna beszélni, kb. ezt mondta volna: "Tudom, hogy aludtál, és ne haragudj, hogy felébresztettelek, de nem bírom tovább. Ki kell mennem, de gyorsan végzek!" Lehet rá haragudni? Kutyám van, nekem is gondoskodnom kell róla, és szívesen teszem. Senki nem kéri meg rá, de viszonozza, meghálálja kérés nélkül, önzetlenül.
Most is, hogy napközben mindenki dolgozik, csak én vagyok velük. A nagyobbat csak ritkán veszem észre, csak amikor jelentkezik egy kis szeretetért, vagy ha szüksége van. Most is a lábamra hajtja a fejét, és úgy fekszik mellettem. A kicsi viszont időnként eltűnik. Múltkor éppen kertészkedett az emeleti fürdőszobában. Suttyomban! Kikapta a cserépből az egyik kaktuszt, szerencsére azt, amelyik nem szurkálta össze a pofázmányát. az udvaron is áskálódik állandóan. Előző életében bizonyára kertész volt. És terrorista! Minél kisebb egy eb, annál harciasabb! Reszkess postás, és bárki, aki itt belépni merészelsz! Több figyelmet is igényel a másiknál. De nélkülük már nem lenne teljes az életem. Amikor egyedül vagyok itthon, (napközben mindig) ők gondoskodnak a társaságról. Van kikkel foglalkoznom. Akiknek nincs kutyájuk, ezt nem biztos, hogy megértik. Nekem viszont van kettő is, tehát dupla az örömöm. Szeretettel vagyok körülvéve akkor is, amikor más nincs velem. Csak a kutyák. De jó ez így nagyon! Nem csak egyszer egy évben gondolok rájuk szeretettel.
Az ételfutárt is megugatja a kisebbik mindig. Úgy kell neki! Kimi már nem. Ő a megtestesült nyugalom. Viszont Ő az ügyeletes éhenkórász. A kaja a mindene. Pedig nem látszik rajta. Imád enni. Biztosan megenné a napi menüt is, ha megengedném neki. Egyébként, nem nyúl hozzá semmihez. A kicsi az önkiszolgáló. De kajából ő is csak azt eszi meg, amit kap.
Lássuk, mit nem kapnak ma a kutyákok:
Köménymaglevest, pedig akár jutna belőle nekik is, de ezt nekünk szánták. Látszik, hogy hétfő van! Mindig hétfőnként kapunk hasonló leveskét. Jól is esik a hétvégi nagyobb igénybevétel után. Nálunk például fehérbab gulyás volt mindkét napon, sok hússal. A kutyák is jól jártak, mert elosztottuk köztük igazságosan a csontokat. Elvégre állat világnap volt! Mivel jól fog esni az egyszerű leves a nagy jóllakások után, én ma ennél maradok. Pirítok hozzá egy szelet kenyeret, mert csak úgy szeretem.
Sertéspörkölt lenne az a főétel, amiből választani tudnék, de valamiért annyira nincs rá étvágyam. Ki tudja, vajon miért? Kárba nem vész, mert valamikor sorra kerül. Soha nem fordult még elő, hogy ételt kidobtunk volna. Meg is várom Áront, döntse el, melyik ételhez van kedve úgy Istenigazából. A pörit is szereti, de a tökfőzeléket is. Elfárad a hosszú munkában, válasszon először Ő!
A tökfőzeléket viszont én csípem, de nagyon. Olyannyira, hogy a jó múltkoriban nagyon be is zabáltam belőle. Gyerekkoromban, szinte undorodtam, a tökfőzeléktől, viszont ez az undor, idővel imádattá alakult át. Nejem meg igazán ért a jó tökfőzelékhez. A konyhán is a szakácsaink, bár fordult már elő, hogy kicsit ecetesebbnek, máskor pedig cukrosabbnak találtam a főzeléket az általam igazán kedvelttől. A múltkor egy enyhe gyomorrontással küzdve az éjszaka során elkezdtem írni az aznap elfogyasztott tökfőzelék dicséretéről. Mit csináljon az ember, ha hajnalban, az íráshoz támad gusztusa? Ha kíváncsiak vagytok rá, itt elolvashatjátok. Ebben az írásban kibontom igazi mivoltomat.
Hétfő van, így mindenkinek jár valamilyen desszert is az ebédhez. Ma linzer karika. Tudom, a konyhán a jó szándék vezérli a tulajt, és teljes csapatát, akik be akarják bizonyítani, hogy viszonylag olcsón is lehet finom, változatos ételt tenni az emberek asztalára. Ma is sikerült neki maradéktalanul. Minden el fog fogyni, és nem járok úgy, mint szűk két hete. Bár nem volt szándékomban, akkor mégis leadtam két kilócskát. Tudjátok hol voltam?
Most is, hogy napközben mindenki dolgozik, csak én vagyok velük. A nagyobbat csak ritkán veszem észre, csak amikor jelentkezik egy kis szeretetért, vagy ha szüksége van. Most is a lábamra hajtja a fejét, és úgy fekszik mellettem. A kicsi viszont időnként eltűnik. Múltkor éppen kertészkedett az emeleti fürdőszobában. Suttyomban! Kikapta a cserépből az egyik kaktuszt, szerencsére azt, amelyik nem szurkálta össze a pofázmányát. az udvaron is áskálódik állandóan. Előző életében bizonyára kertész volt. És terrorista! Minél kisebb egy eb, annál harciasabb! Reszkess postás, és bárki, aki itt belépni merészelsz! Több figyelmet is igényel a másiknál. De nélkülük már nem lenne teljes az életem. Amikor egyedül vagyok itthon, (napközben mindig) ők gondoskodnak a társaságról. Van kikkel foglalkoznom. Akiknek nincs kutyájuk, ezt nem biztos, hogy megértik. Nekem viszont van kettő is, tehát dupla az örömöm. Szeretettel vagyok körülvéve akkor is, amikor más nincs velem. Csak a kutyák. De jó ez így nagyon! Nem csak egyszer egy évben gondolok rájuk szeretettel.
Az ételfutárt is megugatja a kisebbik mindig. Úgy kell neki! Kimi már nem. Ő a megtestesült nyugalom. Viszont Ő az ügyeletes éhenkórász. A kaja a mindene. Pedig nem látszik rajta. Imád enni. Biztosan megenné a napi menüt is, ha megengedném neki. Egyébként, nem nyúl hozzá semmihez. A kicsi az önkiszolgáló. De kajából ő is csak azt eszi meg, amit kap.
Lássuk, mit nem kapnak ma a kutyákok:
Hétfő van, így mindenkinek jár valamilyen desszert is az ebédhez. Ma linzer karika. Tudom, a konyhán a jó szándék vezérli a tulajt, és teljes csapatát, akik be akarják bizonyítani, hogy viszonylag olcsón is lehet finom, változatos ételt tenni az emberek asztalára. Ma is sikerült neki maradéktalanul. Minden el fog fogyni, és nem járok úgy, mint szűk két hete. Bár nem volt szándékomban, akkor mégis leadtam két kilócskát. Tudjátok hol voltam?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése