Voltak látogatóim tegnap. Tudom, nem illendő, de mivel felkészületlenül ért, enyhén szólva is neglizsében fogadtam őket. Ketten voltak. Az egyik elbújt. Én meg egy szál gatyában. Magukra vessenek! Azért próbálkoztak, még ha kicsit finnyásan is, a szokatlan látványtól megbabonázva. Nem lógott semmim! De megpróbálták rám erőltetni néhány kiadványukat. Gyorsan kaptam magamra valamit, majd jelentős leckét adtam nekik. Intelligenciából is! Nem gondolták, hogy az egyik kedvenc témám, a vallástörténelem. Na mit gondoltok, kik voltak? Persze, hogy azok! Akik mindig párban járnak, és jegyzetelnek. És tanúskodni akarnak. Minden áron. Aztán mi van? Megint kaptam egy fekete pontot. Már annyi van, hogy az egész füzetük velem van tele. Persze azt nem tudhatták, hogy szabadidőmben mindig valamelyik dokumentum csatornát nézem, vagy hallgatom. Ezért vagyok ilyen tájékozott. A kórházban is örültem, mert nejem gépén, ami velem volt, az egyik film, Stewen Hawking életéről szólt. Szerintem Ő a jelenleg élő legnagyobb zseni a világon. Munkássága Einsteinéhez hasonlítható. Megrendítő volt a történet. Ha tehetitek nézzétek meg! A legismertebb könyve a z "Idő" című, a fekete lyukakról szól. Azok engem is érdekeltek nagyon! Különösen egy, amelyik számomra az univerzum közepe. De perverz vagyok! Ti is, ha belemagyaráztok valamit a történetbe! Nem meglepő módon, számomra különös jelentéssel bírt a történet. Aztán éjszaka megint ezzel szembesültem. Sokszor hallok róla szerencsére. De ekkor már a mai kaják jártak a fejemben. Ugye elfogadható a "kaják" megnevezés? Egy hölgy azt írta egy hozzászólásban, hogy szerinte a kaja, a pia, a csaj, a csávó szó elfogadhatatlan, mert cigány eredetű! Én elfogadom, sőt használom is őket. Mondtam, hogy baj van velem! Akkor lássuk ma mi a kaja!
Egyszerű kis leveske. Csalafinta leszek! A montázsra, ami az étterem oldalára is felkerül a valós képet teszem fel, itt viszont úgy mutatom meg, ahogy én igazán szeretem. Úgy, ahogy azt Krúdy is. Persze ma egészen biztosan nem így kerül asztalomra, de jó emlékezni rá. Anyósom csinálta így a hó elején. Most jutott eszembe, hogy már hó vége van.
A főételek egyike Áron fiam egyik kedvence. Ma jó napunk lesz! A töltött paprikáz nagyon szereti. Majdnem annyira, mint a bolognai spagettit. Bár vége a paprikaszezonnak, ma mégis ezt kapunk. Jól fog esni, és mivel időnként receptet is mellékelek írásaimba, azt hozom, amilyen módon legutóbb csináltuk a töltött paprikát. Nem tudom mire véljem, de mióta kijöttem a kórházból jó háromszor annyian olvassák reggeli írásaimat, mint régebben. Ez kötelez is, és nem csak jól esik.
A pulykacomb is a kedvencek közt van. Olcsó, változatosan elkészíthető. Ma nem úgy hozták mint azt receptemben leírom, mert legutóbb nejem volt a szakács, és jó fokhagymásan, szalonnacsíkokkal megtűzdelve csinálta az indiai kakast. Hozom tehát ezt a receptet is. Nem azt, ahogyan ma kaptam, hanem azt, ahogyan legutóbb saját konyhánkban készült. Akár jól is lakhattunk volna már, de szerdánként jár a menühöz desszert is. A lényeg az, hogy ma sem maradtunk éhen! Nektek is jó étvágyat saját ebédetekhez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése