Na ez kell nekem! Ettől javul igazán az állapotom.
Tegnap csendben eldicsekedtem, milyen apró, de fontos örömök javítják egészségemet. Úgy tűnik van egy újabb. Új a szituáció, így még nem tudom valójában mit is jelent, de elvállaltam egy rádió gasztro rovatának a szerkesztését. Felfigyeltek a munkámra! Ezek szerint nem haszontalan, amit csinálok! Nekem pedig ez a lényeg. Nem hírnév, anyagi jólét miatt csinálom azt, amit csinálok, csupán azért, mert ebben élem ki magam. Az anyagi jólétet egyébként hagyjuk! Postásom elmondta egy hónapja. Azzal, hogy nem bankszámlára, hanem postán kérem rokkant nyugdíjamat, legalább egy hónapig nem fogok kapni semmit. Na persze! Addig dögöljek meg! Jó, nem kenyérre kell, de már felvágottra nem jut a kenyérhez. Köszönöm kedves döntéshozók! A másfél milla havi fixből könnyű lesajnálni a pórnépet! Finom voltam? Tudtam volna kacifántosabban is fogalmazni, de még megharagudnának! Csoda, ha az ember kórházba kerül?
Inkább foglalkozok a kajával, az legalább nem árt! Túl vagyok a hétvégi búcsú utolsó megmaradt morzsáján is, így ma már teljes mértékben a most kapott ételekre koncentrálhatok. Mire is?
Lebbencslevesre, ami egyébként eszembe sem jutott volna, hiszen többnyire hétfőnként kapjuk. De ma csütörtök van. És az étlapra is ki volt írva! Azért ma is jól fog esni ez a kitűnő tartalmas leves, ami bármennyire is tartalmas, nagyapám még jól teleaprította kenyérrel is. Hiába! Kellett a kalória a kaszáláshoz, vagy más munkákhoz. Akkor a vacsora volt a fő étkezés. Napközben szalonna, kenyér, hagyma, és ha volt, kevés kolbász. De már nem abban a korban élünk! Most finom lebbencset ebédelhetünk, mert ezt főztek az étterem konyháján.
Csináltak még egy különlegesnek tűnő, de annyira nem bonyolult kaját is. Sertésszelet, temesvári raguval, fantázianevű ételt. Több tíz évvel ezelőtt maga Fásy Ádám mutatta meg saját konyhájában, hogy előre készített ragukkal, mennyi minden különleges kaját tud varázsolni egy szelet húsból, percek alatt. Bizonyára ez is közéjük tartozik. Lényeg a változatosság. Meg az, hogy jól lakjon az ember! Azért ehhez már magyarázat is tartozik, mert kevesen tudják, a temesvári ragu attól temesvári, hogy zöldbab is van benne. Ma tehát fényképeznem is kell, mert eddig még nem tudtam ilyen fotót csinálni. De már láthatjátok a frisset. Fújjátok meg, mert még meleg! Én nem!
Míg a húsos ételek nem az én gyenge gyomromnak valók, a zöldségesek igen. Tényleg szeretem őket. Igaz, hogy a rakott brokkoliban is van jelentős mennyiségű hús, de mégis maga a brokkoli a domináns. Az pedig egészséges. Na arra baromira kíváncsi vagyok hétfőtől mivel tartják karban érzékeny gyomromat a kórházban. Csupa jóval biztosan! A múltkor jól megdumáltuk a kirendelt dietetikussal, hogy itthon sokkal egészségesebben kajálok, mint a kórházban, ahol elvileg figyelni kéne rám, és étkezésemre. De az a jövő zenéje. Nem is annyira a távoli jövőé!
Tegnap csendben eldicsekedtem, milyen apró, de fontos örömök javítják egészségemet. Úgy tűnik van egy újabb. Új a szituáció, így még nem tudom valójában mit is jelent, de elvállaltam egy rádió gasztro rovatának a szerkesztését. Felfigyeltek a munkámra! Ezek szerint nem haszontalan, amit csinálok! Nekem pedig ez a lényeg. Nem hírnév, anyagi jólét miatt csinálom azt, amit csinálok, csupán azért, mert ebben élem ki magam. Az anyagi jólétet egyébként hagyjuk! Postásom elmondta egy hónapja. Azzal, hogy nem bankszámlára, hanem postán kérem rokkant nyugdíjamat, legalább egy hónapig nem fogok kapni semmit. Na persze! Addig dögöljek meg! Jó, nem kenyérre kell, de már felvágottra nem jut a kenyérhez. Köszönöm kedves döntéshozók! A másfél milla havi fixből könnyű lesajnálni a pórnépet! Finom voltam? Tudtam volna kacifántosabban is fogalmazni, de még megharagudnának! Csoda, ha az ember kórházba kerül?
Inkább foglalkozok a kajával, az legalább nem árt! Túl vagyok a hétvégi búcsú utolsó megmaradt morzsáján is, így ma már teljes mértékben a most kapott ételekre koncentrálhatok. Mire is?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése