2015. szeptember 8., kedd

2015.09.09. Csontleves, paradicsomos húsgombóc, zúzapörkölt.

Tovább is van, mondom még! 
Előre elnézést kell kérnem azoktól, akiket kevésbé érdekel a gasztronómia mint engem, de írásaim a mai magyar valósággal is foglalkoznak valamilyen formában, minden alkalommal. Most kicsit azzal a tanulságos ténnyel, hogy a hétvégén két receptversenynek kikiáltott valami is lezárult. Az egyikkel kapcsolatosan tegnap megírtam sokak számára tanulságos véleményemet. De tegnap megláttam a másik végeredményét is. Ebben az esetben, sincs kifogásom a zsűri értékelésével szemben. Korrekt módon, valóban azokat díjazták, akik meg is érdemelték. Mással van a gondom! A szavazással! Össznépi szórakozássá vált a csalás! Bizony-bizony. És más téren is. Barátaim, és én is inkább ezt a tárgykört követjük. A gasztronómiával foglalkozó oldalakat. Mióta közelebbi kapcsolatba kerültem a témával, állandóan ezt látom. Többen vannak, akik szakosodtak a különféle versenyeken történő indulásra, minden létező díj bezsebelésére. A titkosszolgálatoknak nincs ilyen információs háttere! Minden létező versenyen ők az elsők! Ugyanaz a szűk tucatnyi név, sokszor hamis profilokkal, hogy ne ismerjék fel valóban kit takar, mert már mindenhol ismerik neveiket. És mindenért öldöklő küzdelem zajlik! Olajcserétől kezdve, hűtőmágnesen, bevásárlótáskán át, a komolyabb utazásokig. Nehogy félre értse bárki! Nem azokról szól írásom, akik valóban küldenek szemrevaló fotókat, színvonalas ételeket, majd ismerőseik lájkolják, szavaznak rájuk, esetleg nyernek is. Én is támogatom őket. Megérdemlik! Megdolgoztak érte, és valóban jók amiket beküldenek! Azok ellen harcolok, akik színvonaltalan fotókkal, évek óta ugyanazzal a recepttel csalva nyernek. Külön csoportokat hoznak létre a szavazásokra, melyek célja kizárólag a nyeremények lenyúlása, a tisztességes, hiszékeny emberek elől! Mert az emberek többsége hisz a versenyek tisztaságában. De ezek korántsem tiszta versenyek. Véletlenül, valaki látta gasztronómiai aktivitásomat, és azt hitte évekkel ezelőtt, én is közéjük tartozok. Hozzáadott egy ilyen csalásra szakosodott csoporthoz. Néhány percen belül ki is tiltottak, mert az adminoknak (a fő csalóknak) feltűnt a nevem, mint aki a legkövetkezetesebben harcol ellenük. Név szerint ismerem őket! Még a kamu profiljaikat is. Mert már a valódi nevüket sem merik vállalni! Azt, aki még meg sem kapta feltételezett nyereményét, de már árulta hamis néven a Vaterán. Mellesleg míg ő megnyerte a szavazást, (csalással) én a zsűri díját kaptam meg. Nagyon más a kettő! Azt, akivel lehetőségem lett volna akár találkozni is, mert ugyanazt a nyereményt kapta a rá érkező szavazatokért, mint amit én a zsűritől. (szintén robottal generált szavazás!) Én nem vettem igénybe a díjat, mert nem bírtam volna elviselni, hogy egy levegőt szívjak a csalóval. Vagy azt, aki úgy nyert díjat, hogy az általam feltöltött recepthez fűzött egy egyszavas hozzászólást. Igen kérem! Az oldal szerkesztői azt találták ki, hogy pont jár a hozzászólásért is. Majd annyi, mint annak, aki valóban dolgozott, hiszen ő töltötte fel a receptet, amihez hozzá lehetett szólni. Annyi hozzászólást, még az éleben nem kaptam egyetlen receptemhez sem. Volt olyan köztük, melyhez több száz hangulatjelet. És vajh ki nyert? Nem a feltöltő, aki dolgozott, hanem a hozzászóló. De ezért legalább valamit tenni kellett. Azért viszont, hogy ráállítasz egy robotot, egy szoftvert, ami elvégzi helyetted a szavazást, és garantált az eredmény semmit nem kell csinálni. Megnyomsz egy gombot, és biztos te leszel az első. Példát több százat is tudnék mondani. Nem csak mondani, hanem mutatni is, mert egész gyűjteményem van erről szóló dokumentumokból. Nekem is kínáltak volna, még az első időkben néhány ezerért robot szoftvert, amivel garantálták volna az eredményes szavazást. Szerintetek, vettem belőle? Még egyszer kijelentem: ismerőseim is vesznek részt különféle szavazós játékokon. Támogatom is őket. De nem értem, a technika mai állása mellett miért nem lehet kiszűrni a csalókat. Így elveszik a becsületes emberek kedvét, hitét, a tiszta versenyekkel kapcsolatban. Csak halkan jegyzem meg. Még az elején nekem is sikerült nyernem szavazatokkal egy receptversenyen, de látva a vérre menő küzdelmet elhatároztam, soha ilyen formában nem mérettetem meg magam. Miért nem lehet tisztességesen versenyezni? Tudom, ti akik olvassátok írásomat nem csalnátok. Ismerlek benneteket! De vannak néhányan, akik miatt szót kellett ismét emelnem! Szócséplésnek tűnik? Hátha egyszer lesz foganatja gondolataimnak, a becsületes emberek védelmében!
Ide tartozik ez is, de kicsit más. Van egy oldal, amely abból él, hogy lopja minden létező helyről az érdekesnek tűnő írásokat. Természetesen engedély nélkül. A Mindenegyben blogról van szó! Most is ellopták egyik blogomat. Ebből élnek. Mi tartjuk el őket! A reklámok, amik az írásaink mellett szép számmal előfordulnak az oldalon, pénzt hoznak nekik. Elfajzott világban élünk! 
A tolvajokról írtam. Nyilvánvalóan lopott képpel indult, és nyert közülük megint az egyik, egy most lezárult pályázaton. Véget kéne vetni ennek! Nem értetek egyet velem?

Egyébként nem az a lényeg, amit az előbb leírtam. A lényeg a kaja!

A filózással nem lehet jól lakni. A csontlevessel sem, viszont az tökéletesen alkalmas egy kiadósabb ételsor bevezetésére. Az egyik legolcsóbb leves a csontleves, és finom is. Még a beteg emberek gyógykezelésére is alkalmas. Én már gyógyulófélben vagyok, de belegondoltam, hogy hamarosan egy hétre bevonulok a kórházba. Na lesz nemulass! A kórházi kaja olyan kritikát fog kapni, amit megérdemel. Sok jót biztosan nem, mert már próbáltam. De mindent a maga idejében! Most még itt ülök a nappalimban, a finom ebéd mögött, amivel a kórházban biztosan nem fogok találkozni. De majd leírom milyen volt.

Paradicsomos húsgombócot sem fogok kapni a kórházban, egészen biztosan. Mindig eszembe jutnak a régi szép idők, amikor sűrűn jártam lakodalmakba videózni, és a jaminai (Békéscsaba) főzőaszonyok, felejthetetlen paradicsomos gombócokat készítettek. A másra nem használható, öreg tyúkok darált mellehúsából, mert erre a célra az volt a legjobb. Akkor elmondták a receptet is, így azt is leírtam már. 

Egyik kaja jobb mint a másik. Akár veszekedés is lehetne, de nem lesz. Megvárom fiamat, melyiket fogja választani, mert mindkettő a kedvence. A pörköltek közül legjobban talán a zúzából készültet szereti. és ma zúzapörkölt az egyik ajánlat. Mivel mással, mint galuskával. Ma biztosan erőt veszek magamon, így fényképezni is fogok. Az utóbbi napokban, már rendszeresen csinálom. Hoztam egy receptet is, de azt, ahogyan én a legjobban szeretem a zúzapaprikást. A recept ebben a formában jelent meg két éve, a Kifőztük magazin augusztusi számában. 

Még sütit is kapunk a mai ebéd mellé. De ezzel nem foglalkozok annyira, hiszen kisebb jubileumot ünnepelhetnék. Ezen az oldalon ez a 600. írás.  Mindösszesen, közeledek az 1500.-hoz. Volna minek örülnöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése