Van, aki úgy kezdi a napját, hogy álmosan a tükör elé áll, megnézi magát, majd örömmel konstatálja: ma is ő a legszebb. Utána tesz egy kört, újra megnézi, és újra ugyanez a véleménye. És ezt megcsinálja akár százszor is reggelente. Nem is lenne baj, csak minden alkalommal húz is egy strigulát a tükörre, bizonyítva itt járt. Így a sok strigulától, már nem látja önmagát. Legjobban az imént leírt példához tudom hasonlítani azt a "kedves" csoporttársamat, aki minden reggel ezt műveli receptjeivel. Megnézi százszor, és ahogy növekszik a látogatottság, örömmel konstatálja: megint az enyémet látták a legtöbben. Ezek szerint, ma is én vagyok a legnépszerűbb! Hamis illúziók! Már nem érdekel, immunis vagyok rá. Csinálja, ha jól esik neki! Csak az a baj, hiszi, hogy így valóban ő az ász, rajta kívül más nem létezik. Emlékeztetném a gonosz mostoha esetére, akinek a tükre éveken keresztül hízelgett, de valamiért egyszer megmondta a frankót. Szarul esett gonoszkának nagyon! Kicsit sajnálom! Ez egy súlyos személyiségzavar, a nárcizmus tipikus példája. Mivel ez betegség, inkább szánom. Ma is ezzel kezdte napját. Példámat, ami természetesen igaz, egyik gasztronómiával foglalkozó csoportból vettem, aminek én vagyok az egyik gondnoka. Más úgy hívná, admin, de ezt nem tartom jó kifejezésnek. A gondnoknak nem az a feladata, hogy rendszabályoz, hanem segítségére van a többieknek. Nem csendőr, vagy kápó (ahogy az a koncentrációs táborokban volt ismert) hanem emberséges, segítőkész személy, aki segít megoldani az esetleges problémákat. Legjobb, ha észre sem veszik, hogy létezik. Feltűnés nélkül oldja meg a problémákat. Problémák pedig vannak! Legtöbbször maguk az emberek a problémák forrásai. Sokszor veszem észre, eltűnt az emberekből az egymás iránt érzett tisztelet legkisebb jele is. Ha egy az adatlapja szerinti háziorvosi rendelőben dolgozó hölgy azt írja egy ételfotóhoz, hogy szerinte ez id: "hányadék" akkor hogyan beszélhet ugyanez a rendelőben, a rá utalt betegekkel, érzékeny, idős emberekkel? El sem merem képzelni!
A gasztronómia az életem, így több ezzel a témával foglalkozó csoportban is előfordulok. Van olyan személy, (történetesen adminisztrátor) akivel kezdettől fogva, mintegy három éve konfliktusaim voltak. Maga írta a szabályokat, holott nem az ő feladata volt, időnként önkényesen változtatott rajtuk, és állandóan próbált belém kötni. Jámbor vagyok, de hangoztattam véleményemet. Főként az bántott, ahogyan másokhoz viszonyult. Többekbe belekötött ok nélkül, kitiltott néhány embert a csoportból mondvacsinált vádak alapján. Éreztette, hogy ő az atyaúristen! Én már edzett vagyok, de a másokon esett igazságtalanságok, nekem tán még jobban fájnak, mint akinek eredetileg szánták. Valahonnan hírt kapott az általam létrehozott csoportról, hallotta, hogy jól működik, így jelentkezett. Nem tudta, hogy én hoztam létre a baráti társaságot. Felvettem, amin szerintem önmaga lepődött meg legjobban, mikor meglátta én fogadtam el jelentkezését. Ki is lépett azonnal amikor rájött, komoly közöm van a csoporthoz. Pedig örültem volna, ha látja, hogyan működik egy valódi közösség. Intrika, egymás szapulása nélkül, barátságban. Pontosan úgy, ahogy illene. Néhány napja változás történt. Magába nézett? Nem, hogy nem kereste a konfliktust, de barátinak tűnő levelezésbe bocsátkozott velem, amit ő kezdeményezett, mintha örökké barátok lettünk volna. Nem vagyok haragtartó! Ha bárki belátja, hibázott, többre becsülöm, mintha sunyítana. Mindenki, így én is követhetek el baklövéseket igaz, sosem keresem a konfliktust, igyekszem azokat a leghumánusabban kezelni. Ennyi a mai kitérő, máris nyugodtabban indul a napom. Az embernek jót tesz, ha rögtön reggel, másokkal is tudatja azt, ami épp foglalkoztatja. Ha magában tartja, az betegségforrás!
Az ebédről minden nap írok hol hosszabban, hol rövidebben.
Ma szezonális ételt kaptunk, mert szilvaleves érkezett. Most érik a szilva, de a konyhán szakácsaink egészen biztos fagyasztott terméket használtak. Könnyebb vele sokkal dolgozni! Kérhetnék akár elnézést is, de konkrétan szilvaleves receptem nincs. Van viszont gyümölcslevesem, ami ugyanúgy készül, mintha csak szilvából készülne.
A főételek egyike a Dubarry csirkemell. A Dubarry személynév! Madame Dubarry, egy francia mágnás felesége volt. Nagyon szabad erkölcsű volt a hölgy, mert igen gyakran osztogatta kegyeit egyes pénzes főuraknak, és a Király Őfelségének. Jól meg is éltek belőle mindketten férjével. Magyarul, pénzért árulta a testét. Dubarry urat most valószínű futtatónak, kerítőnek hívnák. Azért valami maradt az utókorra a nevük után. A Dubarry módra készült ételek. A receptből minden további kiderül, így nem ragozom tovább.
A franciás nevű finomság után igazi magyaros kaja jön. Nagyon sok nemzetségnek megvan a maga rizses hús receptje, én is szeretem, és sokfélét készítünk Párommal konyhánkban. a Török-Arab piláf, a Spanyol paella, az Olasz rizottó mellett hazánk is büszkélkedhet rizses hús receptekkel, melyek közül tán legismertebb a bácskai rizses hús.
Mindkét főétel finomabb savanyúsággal, így arról is gondoskodtak ma a konyhán.
Évek óta írok a nap, mint nap érkező ebédről, ezért sem okozott gondot, hogy megbetegedtem egy hónapja. Szerencsémre az írás néhány nap után, kisebb nehézségek mellett már újra ment, több hibával, de ez kit érdekel, ha a gyógyulásomról van szó! Ezt javasolták orvosaim, hogy minél többet dolgoztassam agyamat, és kezemet. Szerencsére óriási ételfotó készletemből, eddig szinte minden nap találtam hasonló képet az aznap érkezett kajákhoz, de már újabbakat is készítettem.
A napi beszámolóm, így terápiás célt is szolgál. Remélem mindenkinek hasznára! Nekem biztosan!
A gasztronómia az életem, így több ezzel a témával foglalkozó csoportban is előfordulok. Van olyan személy, (történetesen adminisztrátor) akivel kezdettől fogva, mintegy három éve konfliktusaim voltak. Maga írta a szabályokat, holott nem az ő feladata volt, időnként önkényesen változtatott rajtuk, és állandóan próbált belém kötni. Jámbor vagyok, de hangoztattam véleményemet. Főként az bántott, ahogyan másokhoz viszonyult. Többekbe belekötött ok nélkül, kitiltott néhány embert a csoportból mondvacsinált vádak alapján. Éreztette, hogy ő az atyaúristen! Én már edzett vagyok, de a másokon esett igazságtalanságok, nekem tán még jobban fájnak, mint akinek eredetileg szánták. Valahonnan hírt kapott az általam létrehozott csoportról, hallotta, hogy jól működik, így jelentkezett. Nem tudta, hogy én hoztam létre a baráti társaságot. Felvettem, amin szerintem önmaga lepődött meg legjobban, mikor meglátta én fogadtam el jelentkezését. Ki is lépett azonnal amikor rájött, komoly közöm van a csoporthoz. Pedig örültem volna, ha látja, hogyan működik egy valódi közösség. Intrika, egymás szapulása nélkül, barátságban. Pontosan úgy, ahogy illene. Néhány napja változás történt. Magába nézett? Nem, hogy nem kereste a konfliktust, de barátinak tűnő levelezésbe bocsátkozott velem, amit ő kezdeményezett, mintha örökké barátok lettünk volna. Nem vagyok haragtartó! Ha bárki belátja, hibázott, többre becsülöm, mintha sunyítana. Mindenki, így én is követhetek el baklövéseket igaz, sosem keresem a konfliktust, igyekszem azokat a leghumánusabban kezelni. Ennyi a mai kitérő, máris nyugodtabban indul a napom. Az embernek jót tesz, ha rögtön reggel, másokkal is tudatja azt, ami épp foglalkoztatja. Ha magában tartja, az betegségforrás!
Ma szezonális ételt kaptunk, mert szilvaleves érkezett. Most érik a szilva, de a konyhán szakácsaink egészen biztos fagyasztott terméket használtak. Könnyebb vele sokkal dolgozni! Kérhetnék akár elnézést is, de konkrétan szilvaleves receptem nincs. Van viszont gyümölcslevesem, ami ugyanúgy készül, mintha csak szilvából készülne.
Mindkét főétel finomabb savanyúsággal, így arról is gondoskodtak ma a konyhán.
Évek óta írok a nap, mint nap érkező ebédről, ezért sem okozott gondot, hogy megbetegedtem egy hónapja. Szerencsémre az írás néhány nap után, kisebb nehézségek mellett már újra ment, több hibával, de ez kit érdekel, ha a gyógyulásomról van szó! Ezt javasolták orvosaim, hogy minél többet dolgoztassam agyamat, és kezemet. Szerencsére óriási ételfotó készletemből, eddig szinte minden nap találtam hasonló képet az aznap érkezett kajákhoz, de már újabbakat is készítettem.
A napi beszámolóm, így terápiás célt is szolgál. Remélem mindenkinek hasznára! Nekem biztosan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése