Jövő héten már szeptember lesz! Nem volt nehéz kitalálni, csak rá kellett nézni a naptárra. Valaki azt jósolta, hogy szeptember fordulópont lesz az életemben. Nem nagyon, sőt egyáltalán nem hiszek a jóslatokban, babonákban. Magamban hiszek! Ha elérek valami eredményt esetleg, kizárólag magamnak, és nem a szerencsémnek köszönhetem. Így jóslat ide, vagy oda, nincsenek különleges elvárásaim. Lesz, ami lesz!
Jövő héttől vége a nyárnak is, és visszavonhatatlanul ősz lesz. Mennek a gyerekek is az oskolába. Gyorsan eltelt, de semmivel sem gyorsabban mint eddig bármelyik másik évszak. Leszámítva a nagy meleget, és azt, hogy talán annak is köszönhetem állapotom alakulását, élveztem a nyarat a körülményekhez képest. Még a meleget is. Kisebbik kutyánk is. Míg a nagyobb a lakás leghűvösebb helyére vonul ilyenkor pihenni, a kicsi imád napozni. Télen viszont fel kell öltöztetni, hogy ne reszkessen. Olyan, mint egyes emberek. Nem az én kutyám, de úgy tűnik örököltem(tük). Szerintem mindenki rájött, hogy a kutya is jobban érzi magát olyan helyen, ahol szabad kicsit mozogni, nem egyedül van naphosszat a négy fal közt, és van egy nagyon jó barátja. A kutyának is, mint az embernek szüksége van társaságra. Kutyatársaságra. Saját fajtatársai közt érzi a legjobban magát. Előző kutyánk járt vasárnaponként agilityzni, és amikor eljött az ideje, teljesen transzba esett. Kocsival utazott a helyszínre velünk, de nem láthatta éppen merre jártunk. A szagokból viszont minden métert behatárolt. Most tehát két kutyánk van, és öröm velük az élet. Csak a postás ne jöjjön. Meg mások időnként. A kicsi a nagyobb hangú. Bátor! Támadna is, ha nem lenne rendreutasítva. Ezért vigyázzatok, ha macskányi eb kerül az utatokba, mert tud harcolni is. Ha a lakás biztonságában van, van menekülési útvonala végszükség esetén látványosan agresszív is tud lenni. Megbékél később, de demonstrálja először, hogy ő a főnők. Megszerettem! Jelenleg nem tudnék élni nélkülük. A kutyatartás életforma.
Ennyi kitérő után jöjjön az idei nyár utolsó beszámolója az érkezett ételekről.
Leves szempontjából, jól zárul a nyár. Szeretem leves érkezett. A pénteki leves mindig nagyon gazdag, de ez túltesz mindenen. Nyírségi húsgombócleves a becsületes neve, és tényleg egy élmény. Mint minden pénteken, most is jól tudnék lakni akár ezzel is, és meg is próbálkozok vele. Biztos sikerül ma is, mint mindig. Ha valaki kíváncsi, hogyan kell elkészíteni van egy jó receptem. Csináltam már másfajta gombócleveseket is, de ez a nyerő.
Ezt viszont nem szeretem. Ez tény! A diós metélt nálam nem nyerő. Azt azért le tudom írni, hogyan készül, mert egy elkötelezett gasztroblogger erre is képes. Tehát papírt elő, lediktálom! A tésztát (hosszúmetélt) lobogó vízben feltesszük főzni, majd leszűrjük, leöblítjük. Megszórjuk darált dióval, és ízlés szerint porcukorral. Ennyibe telik egy recept leírása. Most hoztam össze! Van róla természetesen régebben megfogalmazott receptem, de annak annyi a lényege, mint ami az előző sorokban volt olvasható. Aki szereti, annak jó étvágyat! Azért egy képet mutatok róla, ha valaki még nem látott volna diós tésztát.
A túrós csuszát az iméntivel ellentétben viszont szeretem. Ez sem nehezebb semmivel az imént leírt diós tésztánál, tehát ma könnyű napja volt a szakácsoknak. a leves volt egyedül macerás, mert a gombócokkal van egy kis idő, mire elkészül. Azért azt is meg lehet csinálni előre. Ismeritek azt, hogy a kórházban úgy viccelődnek: a vakbélműtétet a portás végzi. Nem feltételezem, de ma akár a konyhalány is meg tudta volna csinálni az ebédet. Én biztosan sok segítséggel. Azért a csuszáról mégis hozok egy receptet, mert így a biztos. Ez alapján nem lehet elrontani!
Péntek van, ami gyümölcsös nap. Vége a dinnyeszezonnak, így ma más kerül az asztalra a leves, és főétel után. Akár le is mertem volna fogadni az ebéd érkezése előtt, és jól tippeltem. Ma almát kaptunk. ez is bizonyítja, tényleg vége a nyárnak. Újabb szép évszak jön, más hőmérsékletekkel. De ez a szép ebben a körforgásban!
Jövő héttől vége a nyárnak is, és visszavonhatatlanul ősz lesz. Mennek a gyerekek is az oskolába. Gyorsan eltelt, de semmivel sem gyorsabban mint eddig bármelyik másik évszak. Leszámítva a nagy meleget, és azt, hogy talán annak is köszönhetem állapotom alakulását, élveztem a nyarat a körülményekhez képest. Még a meleget is. Kisebbik kutyánk is. Míg a nagyobb a lakás leghűvösebb helyére vonul ilyenkor pihenni, a kicsi imád napozni. Télen viszont fel kell öltöztetni, hogy ne reszkessen. Olyan, mint egyes emberek. Nem az én kutyám, de úgy tűnik örököltem(tük). Szerintem mindenki rájött, hogy a kutya is jobban érzi magát olyan helyen, ahol szabad kicsit mozogni, nem egyedül van naphosszat a négy fal közt, és van egy nagyon jó barátja. A kutyának is, mint az embernek szüksége van társaságra. Kutyatársaságra. Saját fajtatársai közt érzi a legjobban magát. Előző kutyánk járt vasárnaponként agilityzni, és amikor eljött az ideje, teljesen transzba esett. Kocsival utazott a helyszínre velünk, de nem láthatta éppen merre jártunk. A szagokból viszont minden métert behatárolt. Most tehát két kutyánk van, és öröm velük az élet. Csak a postás ne jöjjön. Meg mások időnként. A kicsi a nagyobb hangú. Bátor! Támadna is, ha nem lenne rendreutasítva. Ezért vigyázzatok, ha macskányi eb kerül az utatokba, mert tud harcolni is. Ha a lakás biztonságában van, van menekülési útvonala végszükség esetén látványosan agresszív is tud lenni. Megbékél később, de demonstrálja először, hogy ő a főnők. Megszerettem! Jelenleg nem tudnék élni nélkülük. A kutyatartás életforma.
Ennyi kitérő után jöjjön az idei nyár utolsó beszámolója az érkezett ételekről.
Péntek van, ami gyümölcsös nap. Vége a dinnyeszezonnak, így ma más kerül az asztalra a leves, és főétel után. Akár le is mertem volna fogadni az ebéd érkezése előtt, és jól tippeltem. Ma almát kaptunk. ez is bizonyítja, tényleg vége a nyárnak. Újabb szép évszak jön, más hőmérsékletekkel. De ez a szép ebben a körforgásban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése