Amikor ránéztem a naptárra, később az üzenőfalamra rájöttem, ma nem akarok különösebben posztolni semmit. Lesz munkám a jókívánságokra adott válaszokkal. Évente egy alkalommal megengedhetem magamnak, hogy csendben maradjak. Ma egyébként sem vagyok valami happy hangulatban, pedig minden okom meglenne rá. Hosszú még a nap, remélem alakul a helyzet!
A megszokott, kajáról szóló ismertetést viszont ma sem hagyom ki. Még a szülinapomon sem. Elvárják, én pedig szívesen csinálom! Magamat meg is leptem néhány tálaló alkalmatossággal, amikkel még szebb képeket fogok tudni készíteni az érkező ételekről. Most viszont még régebbi képeimet használom fel, mert az érkezett ételekről úgysem tudnék semmi újat mutatni. Van miből válogatni, hiszen több mint 30000 kép van raktáron! Hétfőn ígérem új tányérokban lesz fotózva a menü.
A megszokott, kajáról szóló ismertetést viszont ma sem hagyom ki. Még a szülinapomon sem. Elvárják, én pedig szívesen csinálom! Magamat meg is leptem néhány tálaló alkalmatossággal, amikkel még szebb képeket fogok tudni készíteni az érkező ételekről. Most viszont még régebbi képeimet használom fel, mert az érkezett ételekről úgysem tudnék semmi újat mutatni. Van miből válogatni, hiszen több mint 30000 kép van raktáron! Hétfőn ígérem új tányérokban lesz fotózva a menü.
Egyik kedvenc levesem érkezett ma, ami a nyírségi húsgombóc leves. Jó kis raguleves, megbolondítva belefőtt húsgombócokkal, kísértetiesen hasonlít a csorba egyik változatára. Érdekes, hogy egy hasonló ételről, egy levesről szóló képemet egy kiadó beválasztotta tegnap valami "100 legendás magyar hely, munka" című kiadványba, melyben népszerűsíteni kívánják blogomat, és a megosztott receptemet a témához kapcsolva. Más azt mondaná: beérett a munka gyümölcse, a befektetés! Nem ezért csináltam! Véletlenül figyeltek fel éles szemű szerkesztők munkámra, mással is előfordulhat. Az viszont már nem lehet véletlen, hogy az utóbbi időben sokszor fordult elő velem hasonló eset. De nem ez a lényeg! Ma a leves, ami ezen a módon készül.
Áron fiam nincs itthon, de Ő jutott eszembe a milánói makaróniról, ami nem milánói. Tulajdonképpen köze nincs az eredeti milánóihoz, de elnézem ezt a tudatlanságot a szakácsoknak, mert így ahogy kiszállítják tán jobb, mint az igazi. Bevallom, úgy 30 éve én sem tudtam mi a különbség a bolognai, és a milánói ragu közt. Azóta megvilágosodtam! Lelki szemeim előtt látom, ahogy Áron fiam a gombát válogatja a milánóinak nevezett, de hibrid kajából, és eszi jó étvággyal, gomba nélkül. Azért, hogy mindenki rájöjjön milyen különbségről dumálok, megosztom írásomat, melyben benne van a magyarázat.
Péntek van, és kétféle tésztaétel van a főételek közt. Az egyikről már írtam, ami a milánói makaróni volt, ami mégsem milánói. A másik kajával kapcsolatban semmi vita nem merülhet fel, mert ez bizony mákos tészta. Azon belül is mákos metélt, ami a tésztának hosszabb, keskenyebb fajtáját jellemzi. Semmi különlegesség! A tésztát szokáshoz híven megfőzzük enyhén sós lobogó vízben, majd ízlés szerinti mennyiségű cukrozott darált mákkal ízesítjük. Külön receptet ehhez nem fogok megjelentetni, hiszen mindent leírtam. Annyira nem szeretem, de el fog fogyni, ahogy a héten minden más is.
Mivel péntek van, gyümölcs is tartozéka a menünek. Ez pedig egy szelet dinnye, és ebben a hőségben biztosan jól fog esni. Már elfogadható ára van a dinnyének, de én kiveszem a hűtőből azt a dinnyesalátát, amit tegnapelőtt csináltam Pont most jó! Egy kis alkohollal dúsítani fogom, mert minden okom meg van rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése