2015. június 26., péntek

2015.06.26. Bográcsgulyás, ízes derelye, túrós csusza.

Felkeltettek a kutyák! Nem bántam, mert a maguk sajátos, egyre gyakoribb módján tették. Nem ugattak, csak játszottak. Korán reggel, és a játék ugye hanggal jár. Rég vártunk már rá, hogy összemelegedjen a két eb. Úgy tűnik nagyon jól sikerült. A történéshez tudni kell, hogy Kimi eddig is életem meghatározó része volt. Akinek nincs kutyája, nehezen érti meg. Állandóan velem volt egész nap, és egy nagyon meghitt viszony alakult ki köztünk. Aztán egy éve időnként gondjainkra lett bízva a kisebbik is, akit Dobbynak hívnak. Találó név, valóban kis manó. Nem lehet őt sem nem szeretni. Kezdettől elfogadták egymást, de némi fenntartással, amin nem is lepődtünk meg. Úgy alakult, hogy a hét eleje óta négyen tartjuk a frontot a házban. Fiammal ketten, meg a két kutya. És keddtől minden nap, óriási játékkal indul a nap. Bent kezdődik a nappaliban, és mivel nyitva van az ajtó, a kertben folytatódik nagy zajjal. Aztán elfáradnak, és visszafekszenek aludni. Nekik könnyű! De közben én fel lettem ébresztve. Dehogy haragszom! Játék közben, természetesen velem is keresik a kontaktust, amit nem lehet igazán leírni. Sugárzik róluk a szeretet! Még egyszer ki kell jelentenem, hogy ezt csak azok értik meg, akiknek van kutyájuk. 
Éjszaka is aranyosak voltak! Kimi álmodott! Szokott időnként, és ilyenkor hangot is ad neki. Más úgy mondaná, hogy vonyít álmában, én inkább úgy hívom: énekel. Már eleve az, hogy álmodik, bizonyíték arra, hogy értelmes lény! Szóval! Mikor a kisebbik meghallotta, hogy álmodik a barátja, leszaladt fentről - mert külön alszanak. A kicsi Áronnal, a nagy velem a nappaliban - és odament vigasztalni. Nekem úgy tűnt, hogy odahajolt a fejéhez, és adott neki egy jó éjt puszit. Persze én ezt láttam, mert titokban ezt szerettem volna látni. De lehet, hogy így is volt.
Nekem viszont véget ér ma a jólét, és tán jobb is, hogy így van. Fiammal jól elvoltunk a kényszerszabadság alatt, sok olyat tett meg, amit eddig soha. Segített, és teljesen új oldaláról is bemutatkozott. Ma minden visszarázódik a megszokott mederbe. Hazajön nejem. 

A kajával szerencsére nem volt gondom, hiszen gondoskodott rólam a megszokott étterem, ahonnan minden hétköznap rendben megérkezik az ebédem. Lényegesen több az ebédnél! Jó beosztással, akár egész napra elegendő, kevés pótlással. Ráadásul, ilyenkor hétvégén, még az átlagosnál sokkal több levessel is jól tudok lakni, ami nekem elég is. Ez csak a leves, de most is vannak főételek is. 

Ma például bográcsgulyás jött, szemmel láthatóan nagyon gazdagon, amit bevallom régen csináltam már bográcsban. Pedig a nevéből is kitűnik, ez bizony bográcsos kaja. Jövő hétvégére lesz beütemezve egy újabb szabadtéri főzés, de akkor is más lesz a menü. Még szerencse, hogy úgy tűnik meggyógyultam, így a számomra kellemes feladatot el tudom végezni maradéktalanul, úgy ahogy elvárják. Most viszont bográcsgulyást eszünk, ami finom, tartalmas, csak számomra túl sok benne a galuska. Közben eszembe jutott, hogy ha minden igaz, holnap valaki éppen bográcsgulyást főz 50 fő részére. Egy facebookos ismerősöm kért tőlem tanácsot bográcsgulyás ügyben, és mint mindig szívesen segítettem. Remélem, hasznosak voltak tanácsaim, és jó lesz a kaja! Nem idegelem magam, mert ügyes szakács a Marika! Ezt a receptet küldtem el neki, és azokat az instrukciókat, amit a nagyobb mennyiség kapcsán remélem tud használni!  


A derelyék kapcsán egy összefoglaló receptet írtam, mely alapján sokféle derelyét készíthet olvasója. Emlékszem, nagymamám sűrűn készített gombócot, és derelyét, hiszen az alapanyag hasonló, a töltelék pedig az, ami éppen van kéznél. Most ízes derelye főtt a legegyszerűbb módon. Gyorsfagyasztott derelyéből, mivel az étteremben nincs idő a hosszadalmas műveletet végigcsinálni. Ha esetleg valaki kíváncsi a receptre, ami a régmúltat idézve végigmegy a valódi derelye elkészítésének fázisain, olvassa el receptemet. 

Mivel én a túrós csuszát sokkal jobban szeretem, minden bizonnyal azt fogom magamévá tenni. De majd látjuk az osztozkodásnál mi lesz az enyém, és mi Ároné. Bevallom, különösebben már nem is vagyok éhes, hiszen a bográcsgulyás bőséges volt. A túrós csuszát mindenki ismeri, és remélem sokan szeretik is, de mivel tudjuk egy újszülöttnek minden recept új, ezt is idehozom. Hátha valakinek ezzel is segítek.  

Gyümölcs is érkezik pénteken, de bevallom, nem vagyok már éhes. Nem kívánom még az őszibarackot sem, ami most érkezett. Ha mindenképpen valamit kívánok az ebéd után, eszek egy kis salátát, mert azon hetekig is elvagyok nyáron. Nem tudom milyen lesz az idő hétvégén, de remélem vége ennek a nyálkás ide nem illő "nyárnak" Nektek pedig szép hétvégét kívánok!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése