2015.06.24, Májgaluska leves, zöldborsó főzelék, sült csirkeszárny.

Akár örülhetnék is, hogy az asszony nem követi minden lépésemet, de nem örülök. Hétfő óta ketten vagyunk fiammal, meg a két kutyával, és most kellett belázasodnom. Pedig voltak terveim! Nem nagyok, csak szerények, de úgy tűnik fájdalommal lemondok róluk. És hiányzik a jólét, Párom nyüzsgése! Már nem kell sokat kibírnom, de magam sem hittem volna, hogy vágni fogom a centit. Azért néhány salátával mégis meglepem magam, mert nagyon szerényen, de vettem egy - két cuccot tegnap a piacon. Amúgy tényleg jól elvagyunk Áronnal. Igyekszünk minél kisebb kárt okozni, hogy ne legyen feltűnő az Asszony hiánya. Még szerencse, hogy nem éhezünk! Persze, ha nem éppen most jött volna rám a dögrovás, más lenne a leányzó fekvése! Így keletkezett még egy apró elmaradásom is, az idő hiányából adódóan. Majd pótolom, ha megjött az asszony. Remélem, legalább jó volt az idő rájuk! Szép helyen vannak a gyerekekkel, Horánynál, a szentendrei szigeten. Sajnos, a meteorológia ma sem sok jóval kecsegtet, mert megnéztem a radart. Úgy tűnik, locsolnom ma sem kell a kertet. Most kiderült, hogy kávét is tudok még főzni! Mekkora sikerélmény. Azért a megszokott dolgokat nehéz felülírni. Szerencsére úgy tűnik a mosógépet nem kell beindítanom. Na akkor lennék nagy bajban!  Bár a kaja területén tudnék gondoskodni kettőnkről, azzal viszont nem kell foglalkoznom. De itt a jó idő rám, mert esténként legalább imádott salátáimat eszem. Tegnap este pl. uborkát lilahagymával, amibe egy kis ropogósat is csempésztem. Karalábéval nem próbáltam még eddig, de örülök, hogy most kipróbáltam. 

Mivel közben megérkezett az ebéd is, ideje azzal foglalkozni. Elsőként a májgaluska levessel, mert az van az edényben. Imádom, ha jól van megcsinálva! Ki merem jelenteni, hogy a mai leves megfelel az ízlésemnek. Nem kimagaslóan jó, de ízletes. A májgaluska, amire ugrok, is meg van főve. Nem túl kemény, de nem is esik szét. Ez lenne a jó májgaluska titka! Én egyébként így szoktam elkészíteni. Bevallom, zöldségesen jobban kedvelem, de a mai is majdnem tökéletes. 

A zöldborsó főzelék is magyaros jellegű kaja, ugyanúgy, mint az előbb leírt leves. Tegnap, a piacon járva, szinte nem is láttam zöldborsót, pedig elvileg most van a szezonja. Az viszont szíven ütött, hogy egyetlen kápia paprikáért 120 forintot kért a kofa. Hiába! Árak azok vannak. Fagyasztott zöldborsót viszont az év bármelyik szakában azonos, kedvező áron lehet venni, így biztos, hogy a mai főzeléket is ebből csinálták. Akár így is készülhetett.  A feltét ma sült kolbász, ami maga a tökély. Más, egyszerűbb körettel is jól esne, de ezzel maga a csúcs! Áron szerintem rá is cuppan, mert szereti.

A kutyának is jó napja lesz, mert sült csirkeszárny, bőven tartalmaz csontot. Persze a kicsi nem ehet belőle, mert féltjük. Kimi viszont  megszokta, és nagyon szereti. Szerintem, nem is érti, mi miért nem a csontot esszük, hiszen az a kaja legfinomabb része. A hétvégén egyébként mindkét ebnek nagyon jó dolga volt. Kaptak nagy velős csontot főve, és mindkettő sokáig küzdött vele. Főként a kutyákra gondoltunk a csontok főzésével, de kitűnő zöldségleves is készült a saját számunkra belőle. Ma viszont egyszerű sült csirkeszárny van, amiről eszembe jutott első receptjeim egyike. Tárcsában sütöttem a csirkeszárnyat bambuszpálcára szúrva, így sokkal könnyebb fogyasztani, és rendkívül látványos is. A fotóra nem vagyok túl büszke, mert lényegesen kezdetlegesebb technikával csináltam még akkor. Később tettem a recepthez újabbakat is, így legalább a készítés módja jobban látszik. 

Szerdánként süti is jár az ebédhez, amiről ne felejtkezzünk meg. Ma egy mazsolás, krémes kocka jött az ebédhez, nem csak édesszájúaknak. 
Én meg küzdöttem már egy jót a feltöltéssel, mert minden új nap, új problémával jelentkezik. De eddig mindig megoldottam! Hozzászoktam már az elavult technikához, és szerintem akkor kapnék frászt, ha véletlenül tökéletes eszköz kerülne kezeim alá. Mi lenne, ha nem kéne sokkal többet töltenem a gépem előtt, mint más halandó? Belegondolni is szörnyű!