2015. május 15., péntek

2015.05.15. Nyírségi húsgombócleves, ízes derelye, rakott húsos tészta.

Kicsit dicsekszek, mert jól esik. Az utóbbi időkben sikert sikerre halmozok. 
Év elején elhatároztam, hogy kicsit menedzselni fogom magam, nem húzódok háttérbe, hiszen nekem is az esik jól, ha látszata is van munkámnak. Úgy tűnik van!
Tegnap kétszer csengettek, ami többnyire postást jelent. Valóban az volt, de majdnem hanyatt vágtam magam, mert három csomagot hozott. Meg is kérdeztem, hogy ez mind az enyém? Kíváncsi voltam, de mikor megláttam a feladót, kapiskálni kezdtem, hogy ezeket receptjeimért kaptam. Köszönöm az Axel Sringernek, és mindazoknak, akik jónak értékelték munkánkat! Mert nem egyedül az enyém a dicsőség! Nem ám, mert nejem is óriási részt vállalt a dicsőségből. És még nem ért véget. A jövő héten újabb ajándékot kézbesítenek, mert már megérkezett a nyereményértesítő. Ezek az apró, és nem is olyan apró dolgok biztosítanak arról, hogy egész jól csinálom, amit csinálok. Nektek is, akik olvassátok írásaimat, receptjeimet, nektek is óriási köszönettel tartozom! Sokszor olyankor is, amikor valami kedvemet szegi, tartjátok bennem a lelket, biztattok, hogy folytassam. Óriási köszönet érte! Pedig nem a jutalmakért csinálom. Nem mondom, jól esnek. Még egy! Én örülök mások sikereinek is! Azok, akik ezt kétségbe vonják úgy sincsenek olvasóim közt, mert velük nincs kapcsolatom. 
Innentől megint a kajákra koncentrálok! Már elhatároztam, mit fogok készíteni először az új cuccok segítségével. A húsdaráló mindenképpen hamar munkába áll. Nagyon régen ettem már a két bácskai - vajdasági húsételt, a csevapot, és a plyeskavicát. Teljesen eredeti módon  fogom elkészíteni hamarosan úgy, ahogy fiatalkoromban Szabadkán kóstoltam. Ezzel a darálóval gyerekjáték lesz!


Valószínű sűrűbben fogok más darált húsból készült kaját is csinálni ezentúl, olyanokat, amikben van húsgombóc is. Ilyen a nyírségi húsgombócleves is, ami most érkezett. Ha valaki fél a húsgombócoktól, elárulom, baromira egyszerű elkészíteni. Nekem elsőre is tökéletesen sikerült, bár nem mostanában volt. Ha elolvassátok receptem a gombócokra vonatkozó részét nektek is sikerülni fog. Az pedig, hogy milyen közegbe főzzük a gombócokat, az teljesen mindegy. Szerdán este a konyhafőnököt látva elképzeltem még a paprikás krumplit is húsgombóccal. Persze akkor még nem sejtettem, hogy mi lesz a nyereményem.

A derelyéhez nem tudom egyik nyereményemet sem használni, de nincs is szükség rá. Ezt is rendkívül egyszerű elkészíteni, és emlékszem, nagyanyám idejében minden valamirevaló háziasszony értett hozzá. Gombóc, vagy derelye egyre ment, mert a tészta ugyanaz volt, csak a kaja formája volt más. Lekvár, meg aszalt gyümölcs is mindig volt. Emlékszem, nagyapám egy óriási ponyvára terítve tárolta az aszalt gyümölcsöt. Mi sem természetesebb, hogy erről (mármint a különféle derelyékről) is írtam már receptet, így ezt is idehozom. 

A rakott tésztákat nagyon sok módon el lehet készíteni. Most is inkább valami különlegességgel próbálom illusztrálni a mai ételt, mert túl egyszerűnek tartom a most érkezettet. Ez nálam nem meglepő! Az egyszerűben is mindig a komplikációt keresem. Talán ezért értem elé ekkora sikereket a gasztronómiában! Most a jelenlegi rakott tészta helyett egy görögös pastitsiot hozok, ami hasonlít ugyan a mai rakott tésztára, de egész más a fűszerezése. 

A pénteki menü elválaszthatatlan része a gyümölcs, ami ma is jött az ebéd mellé Ma kiwi érkezett. C vitamin van benne bőven.
Én pedig nem bosszantom magam, hogy megint találkoztam lopott receptemmel. Van egy oldal, a "Tuti receptek" akikkel nem vagyok kapcsolatban, mégis időnként megjelenik náluk néhány receptem. Igaz, nem a saját nevem alatt, hanem más tölti fel. Írni nem lehet nekik, pedig szívesen megtenném! Azt viszont nem értem! Minden receptem megjelent saját nevemmel. Marha egyszerű leellenőrizni, hogy ki az eredeti író, egyben tulajdonos. Én nem úgy írok receptet, hogy valakiét átmásolom. Ételeim is mind eredetek. Lehet, hogy kicsit hasonlítanak mások írásaira, de mind elkészített ételről szólnak. Ha pedig akár nejem, akár én valaki más receptjéből készítünk valamit, mondjuk egy sütit, odaírjuk, kitől származik az eredeti étel receptje.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése