2015. május 14., csütörtök

2015.05.14. Magyaros zöldborsóleves, sertésszelet betyáros raquval, pacalpöürkölt

Tegnap bepipultam reggel, mert gépem kérés nélkül kezdett el frissíteni, és ezzel háromnegyed óra tétlenségre késztetett. Megtettem, az óvintézkedést, hogy többet ez ne fordulhasson elő! Egyébként jól telt volna a napom, de jött az ebéd. Fiam várhatóan rástartolt a babfőzelékre, nekem pedig a grillezett sonka maradt (volna) amihez krumplipürét tálaltam (volna) Nem először járok már így! Mikor elkezdtem írni a naponta érkező egyébként majdnem tökéletes kajákról, megfogadtam, ha problémám van, azt is megírom.Tegnap volt. A krumplipürét porból csinálták, ami délre egy folyós trutyivá változott. Ehetetlen lett. Ráadásul, mivel a krumplipürét is ételízesítővel készítik, a megdagadt répa darabok szintén gusztustalanná tették. Szólok is majd a főnöknek! Sajnálom azokat, akik hasonlóan jártak mint én. Nekem különösebb gondot nem okozott, mert gyorsan összedobtam egy különleges új köretet, ezzel legalább felmértem konyhai rátermettségemet. Ügyes voltam, megdicsérem magam! 
Ma is szeretetre ébredtem. A kutya nem támaszt feltételeket azzal szemben akit kedvel, hanem feltételek nélkül szereti! Engem ma különösen szerettek, és most is lábtörlőnek használhatnám, mert valamiért számára most én vagyok a legfontosabb.

A tegnapi fiaskó után, remélem ma nem leszek peches a kajával kapcsolatban! De ahogy tegnap, ismerve magam, most is megoldanám. Mint ahogy ma is kénytelen vagyok megoldani olyan problémát, amiről az imént szereztem tudomást, és nem számítottam rá.

A magyaros zöldborsóleves a legjobban arra, a tavaszi, friss, zsenge borsóból készített levesre hasonlít, amit anyósom szokott főzni otthon. Én a zöldborsót minden formában szeretem, de tán legjobban így. Tudom a konyhán másként készítik mint én itthon, de a végeredmény majdnem ugyanaz. Igyekeztem minden elkészítési módját leírni a zöldborsólevesnek, így erről is van receptem. Ma hozzáadott zöldségek nélkül, valóban zöldborsóleves érkezett.

A főételek egyikét "főtt sertésszelet betyáros raguval" néven tették fel az étlapra, és megkóstolva tán a Vidróczki betyáros borda receptemre hasonlít leginkább. Ezért ezzel illusztrálom a mai kaját. Lényeg, hogy jó szaftos étel, Áron fiam biztosan jól fog lakni vele. Ma nem is fog rosszul járni vele. Ezt fogja választani biztosan, mivel a pacalt nem szereti. Az uborkasalátával viszont ízleni fog neki.

Lényeg, hogy nem veszünk össze ma sem, mert én imádom ezt a nagyon megosztó ételt. Megosztó, mert rengetegen rögtön arra gondolnak: miből készül. Esetleg vannak olyanok, akiknek kellemetlen emléke fűződik a pacalhoz. Ma már szinte lehetetlen elrontani. Mindenki konyhamész pacalból dolgozik, ami garantáltan tökéletesen van előkészítve. Én még ettem az ántivilágban is pacalt, és emlékeimben most is él a kiskunhalasi FEK-ben készített mezítlábas pacal, amit köret nélkül, csak friss kenyérrel illett fogyasztani. Azóta sem ettem olyan finom pacalt. Pedig akkor még az előkészítést is helyben végezték. Értett hozzá, aki csinálta! Ma is finom a pacal, de ez már előkészített áruból készült, mint az enyém is.  Megtehetném, hogy sima, mezei pacal receptet hozok, de mégis egy bográcsos csülkös pacal mellett döntöttem. Van miből választani!   Remélem, hamarosan bővíthetem még a receptválasztékomat, mert a pacal nagyon finom velővel, de körömmel is. 

Az eső pedig elkezdett esni, aminek annyira nem örülök. Bár a májusi eső aranyat ér, különösen a paradicsompalántáknak, melyek remélem sok alapanyagot biztosítanak a nyáron!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése