Tegnap megfőtt az agyam. Sokan kérdik, hogyan főhetett meg, ami nincs, vagy csak nyomokban tartalmaz fejecském az értelem halvány szikrájára képes közeget. Tegnap volt Gyulán a virágok vasárnapja. Évek óta mindig ott voltam, de idén komolyan fontolgattam, hogy kimarad életemből ez a jeles esemény. Pedig szép nagyon. Városunk központja ilyenkor valóban a virágok városává válik, számtalan virágárussal, kulturális programokkal színesítve az eseményt. De a tömeg nem nekem való! Az pedig volt bőven. És a tolerancia hiánya miatt morgok. Látható volt, hogy nehezen mozgok, de nemhogy segítséget nem kaptam, hanem volt, aki durván gátolt is benne. Ráadásul fejecském, amit egykoron dús haj borított, estére olyan lett, mint a forró vízben pár percig hőkezelt rák páncélja. Megégett. Szerencsére komoly fájdalmaim nincsenek, de idén fényképeket nem csináltam. Kár, mert rengeteg virág volt, és gyönyörűséges fotók születhettek volna. Szombaton, bográcsozás közben ráadásul enyhén előpörköltem bőrömet, ami akkor jól esett, de valószínű a két traumát már nem viselte úgy testem mint régebben. Hiába! Öregszem.
Szombaton, a bográcsos viszont jó lett. Már ezért kellemes emlékekkel telt el a hétvége.
Most viszont egy hétig ismét jönnek a szürke hétköznapok, amik egyáltalán nem szürkék. Nem is tudom, miért nevezik így? Mindig történik valami. A múlt héten pl. csupa jó, és remélem a sikerszéria folytatódik! Egy állandó elem van életemben, a minden hétköznap reggel megérkező kaja. Ma is időben meg fog érkezni, mert soha nem maradt el eddig három éve.
Ma zöldbablevesre számítok, amiről előre meg tudom írni véleményemet, mert eddig soha nem rontották el szakácsaink. Sablonosan, mindig ugyanabban a minőségben kerül asztalunkra. Ezek a fiúk abban különböznek egy a'la carte étterem szakácsaitól, hogy egyszerre, nagy tömegben, mindössze háromfélét kell csinálni, de azt kifogástalanul. Ha véletlenül valamit elrontanának, nincs lehetőség ismétlésre. Jól végzik munkájukat, én meg vagyok velük elégedve. Természetesen én mindig töröm fejemet, hogyan tehetném még élvezetessé a kicsit sablonos, de finom kaját, és ma is kitalálok valamit a tálalás előtt biztosan. A zöldbableves így készül.
Bátran mertem belekezdeni írásomnak, mert minden érkező ételről tudom hogy csinálják, és le is merem írni előre. A hentestokányt is ismerem, és bármikor képes lennék elkészíteni. Nincs értelme részletezni, hiszen receptemben, minden lényeges dolgot leírtam, és az alapján tökéletesen el lehet készíteni ezt a finom kaját. Jó szaftos étel, amit különösen szeretek. Ezért tálalják legtöbbször tésztával, mert olyan köret illik hozzá, ami magán tartja, hordozza a bő, finom szaftot.
Bátran merek előre írni a krumplifőzelékről is, mert vannak ismereteim annak elkészítésével kapcsolatban is. Soha, egyetlen étel főzése előtt sem kellett recepteket böngésznem. Valószínű óriási szerencsém van. Egész életem úgy telt el, hogy amit igazán szerettem, azt nem kellett tanulnom. Magamtól rájöttem bizonyos törvényszerűségekre, és mivel mostanában főként a gasztronómiával foglalkozok szabadidőmben, már minden étel lekészítése fejemben van. Leírni csak azért akarom, hogy másoknak segítsek. Mert nem csak kapni, adni is szeretek. Ma csak egy szerény receptgyűjteményt adhatok, amit meg is tettem még a kaja megérkezése előtt, de most akadályba ütköztem.
Számítottam is rá, mert most vége annak amit előre tudtam leírni. A minden hétfőn érkező desszertről előzetes információ nincs, így mindenképpen meg kell várnom az ételfutárt, csak utána tudom megírni mi kerül az asztalra. Megtörtén, és ma linzert kaptunk, ami finom. a képre mindkettőt feltettem, mert így jobban mutat. fejenként természetesen csak egy jár. De elég lesz.
És ha már megírtam, hogy megosztom receptjeimet, akkor a mai naphoz is kapcsolódik valami. Hosszú idő óta írok kajákról, sőt receptjeimmel már nyertem is sokszor, de ezen a napon töltöttem fel első, már addig máshol megjelent írásomat receptoldalra. Ezt azóta még 465 követte, de még nincs fent minden írásom. Ma tehát jubileumot ünnepelhetek, és meg is fogom tenni. Újabb recepteket töltök fel az említett, és más oldalakra. Van miből!
Szombaton, a bográcsos viszont jó lett. Már ezért kellemes emlékekkel telt el a hétvége.
Most viszont egy hétig ismét jönnek a szürke hétköznapok, amik egyáltalán nem szürkék. Nem is tudom, miért nevezik így? Mindig történik valami. A múlt héten pl. csupa jó, és remélem a sikerszéria folytatódik! Egy állandó elem van életemben, a minden hétköznap reggel megérkező kaja. Ma is időben meg fog érkezni, mert soha nem maradt el eddig három éve.
És ha már megírtam, hogy megosztom receptjeimet, akkor a mai naphoz is kapcsolódik valami. Hosszú idő óta írok kajákról, sőt receptjeimmel már nyertem is sokszor, de ezen a napon töltöttem fel első, már addig máshol megjelent írásomat receptoldalra. Ezt azóta még 465 követte, de még nincs fent minden írásom. Ma tehát jubileumot ünnepelhetek, és meg is fogom tenni. Újabb recepteket töltök fel az említett, és más oldalakra. Van miből!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése