Könnyű nekem, mert hülyére keresem magam receptjeimmel! - írta le vélt gondolatát egy ismerősöm, a közeli napokban a Kiskegyed oldalán megjelentetett receptjeim kapcsán.
Bár így lenne! Egész sok pénzem lenne, ha minden megjelent receptem után járna egy kis pénzmag. De nem jár, nem is várom el! Én is, mint más barátaim, ismerőseim, magánszorgalomból csináljuk azt, amit csinálunk. Mindenféle anyagi elismerés mentesen. Vagyunk néhányan megszállottak! Nem mondom, időnként csurran - cseppen valami tárgyjutalom, sőt néha más is. Volt, hogy ígértek pénzt, paripát, fegyvert, de ez elsikkadt oly gyorsan, hogy fel sem eszméltem. Nekem, és néhány barátomnak, akik hasonló cipőben járnak az a lényeg, hogy minél több hasznot hajtsunk mások számára. Minél többen olvassák, minél több helyen megjelent írásainkat, és segítsünk velük. Segítsünk másként gondolkodni, az ételre, az ételkészítésre hangolni fiatalokat, megszerettetni velük a főzést. És ez nem magamutogatás, ez drogmentes élvezet. Amolyan adrenalinlöket. Ez az én ars poeticám! Jó lenne, ha fizetnének is érte néha, mert azt azonnal visszaforgatnám. Na mibe? Természetesen vissza a kajába, új alapanyagokba. Mert főzni jó, de pénzbe kerül.
És ha már Kiskegyed! Kaptam hideget, meleget feltöltött receptjeim kapcsán. Volt, aki arra sem vette a fáradságot, hogy elolvassa az írást, máris kritikát fogalmazott meg. Aranyapám! Ha nem tudsz főzni, tanulj meg! Pont az ilyen amatőrök kedvéért publikálok!
Nem is tudom, hogyan figyelt fel rám a kiadó koordinátora? Megtetszettek neki írásaim, és engedélyt kért rá, hogy megossza a neki legjobban tetszőket. Úgy látszik sok van, ami tetszik neki! Azt írta, hogy különösen azért kedveli írásaimat, mert szépen dokumentálom a folyamatot, és akár a képek alapján is el lehet készíteni az ételt. Az pedig külön tetszett neki, hogy a nejem által készített sütiket is végigfotózom, és leírom, hogyan készülnek azok. Érthetően, saját, néha szokatlan stílusomban. Ez dicséret a javából! Többet ér, mint bármilyen ajándék. Motivál, a jövőben is! Új erőt ad, és arra biztat, hogy tovább azon az úton, amin elindultam.
És mivel több úton elindultam már, jöjjön a többször végigjárt, a napi menüvel foglalkozó, számomra az egyik legkedveltebb ösvény. Kedvelem, mert nincsenek rajta váratlan kanyarok, buktatók, ismeretlen szakadékok, félrevezető irányjelző táblák. Három éve minden hétköznap végighaladok ezen az úton! Minden étellel való találkozáskor kicsit megállok az ösvényen, körbejárom, mustrálom, belekóstolok az aktuális kajába, és leírom a véleményemet. Az igazat, csakis a színtiszta igazat! Akkor is, ha nem feltétlenül ízlik az étel. Akár azért, mert nem találkozik feltétlenül ízlésemmel, akár azért, mert nem volt aznap valamelyik szakács a helyzet magaslatán. Ez utóbbi is előfordul, szerencsére ritkán. És mivel közben ma is megérkezett a kaja, ismét elindulok kicsit barangolni a gasztronómia világában.
Ma hivatalos nevén szilvaleves kerül asztalunkra, ami tulajdonképpen sima gyümölcsleves, az éppen aktuálisan beszerezhető fagyasztott alapanyagból. Könnyű vele dolgozni. Még olyankor is abból főznek, amikor lenne friss. Meg lehet szokni, különösen egy menüztető étteremben, ahol a gyorsaság is fő szempont. Természetes, hogy leírtam receptjét is mert már sokan igénylik. Mikor egy darabig nem jelentem meg minden napon írásaimmal, valaki hiányolta, és elárulta, receptjeimből válogat, és azokból főzi meg családja számára a menüt. Akkor lehet, hogy a napokban gyümölcsleves lesz valahol. Talán receptem alapján.
Az is kiderült, hogy szerte a világban, rengeteg helyen olvassák írásaimat. Nem csak a magyarlakta területeken! Most megragadnám a lehetőséget, hogy külön köszöntsem a fordító programok segítségével böngészőket! Hello ewerybody! Hoztam mindenkinek a szakácsok jóvoltából egy igazán magyaros kaját, amit jó 60 éve a Magyar szakács válogatott készített el a brüsszeli világkiállításon, és aratott vele óriási sikert. A Budapest módra készült szeletről van szó, ami azóta jelentősen átalakult, de neve rajtamaradt. Akkor borjúszeletre került a libamájas, zöldborsós pörköltszaftos ragu, amiből a pörköltszaft, és a zöldborsó maradt mára. Mára a borjú átalakult sertés szeletté, a libamáj csirkemájjá, de az étel varázsa megmaradt, még ha szerényebb, olcsóbb kivitelben is. Van természetesen receptem is róla!
Van még egy étel, ami nem lóghat ki a sorból, hiszen a menü szerves része! Ez is megjelent ma asztalunkon. Nem tolakodóan, szerényen meghúzódva, várva sorát. Rakott brokkoli, ami a csőben sült ételek bőséges választékába tartozik, és hasonló módon készül, mint más rakott zöldségfélék. Én is szeretem más társaival együtt, hiszen rendkívüli változatossággal készíthető el. Attól függ, ki mit szeretne domináns zöldségként a rakott étel jellegzetes darált húsos összetevője mellé. Ma a brokkolira esett a választás, ami ebben a kora tavaszi időben nem jöhetett volna létre, ha nincs a fagyasztott brokkoli. De van, és jó, hogy van! Nekem meg van receptem is róla!
Az ösvény végére értem ma. Innen sosincs visszaút, holnap itt folytatom, de rövid pihenőt tartok holnapig, eddig az időpontig. Holnap új élmények, új kaják jönnek. És én továbbra sem tartok titokban semmit! Már jó a napom!
Bár így lenne! Egész sok pénzem lenne, ha minden megjelent receptem után járna egy kis pénzmag. De nem jár, nem is várom el! Én is, mint más barátaim, ismerőseim, magánszorgalomból csináljuk azt, amit csinálunk. Mindenféle anyagi elismerés mentesen. Vagyunk néhányan megszállottak! Nem mondom, időnként csurran - cseppen valami tárgyjutalom, sőt néha más is. Volt, hogy ígértek pénzt, paripát, fegyvert, de ez elsikkadt oly gyorsan, hogy fel sem eszméltem. Nekem, és néhány barátomnak, akik hasonló cipőben járnak az a lényeg, hogy minél több hasznot hajtsunk mások számára. Minél többen olvassák, minél több helyen megjelent írásainkat, és segítsünk velük. Segítsünk másként gondolkodni, az ételre, az ételkészítésre hangolni fiatalokat, megszerettetni velük a főzést. És ez nem magamutogatás, ez drogmentes élvezet. Amolyan adrenalinlöket. Ez az én ars poeticám! Jó lenne, ha fizetnének is érte néha, mert azt azonnal visszaforgatnám. Na mibe? Természetesen vissza a kajába, új alapanyagokba. Mert főzni jó, de pénzbe kerül.
És ha már Kiskegyed! Kaptam hideget, meleget feltöltött receptjeim kapcsán. Volt, aki arra sem vette a fáradságot, hogy elolvassa az írást, máris kritikát fogalmazott meg. Aranyapám! Ha nem tudsz főzni, tanulj meg! Pont az ilyen amatőrök kedvéért publikálok!
Nem is tudom, hogyan figyelt fel rám a kiadó koordinátora? Megtetszettek neki írásaim, és engedélyt kért rá, hogy megossza a neki legjobban tetszőket. Úgy látszik sok van, ami tetszik neki! Azt írta, hogy különösen azért kedveli írásaimat, mert szépen dokumentálom a folyamatot, és akár a képek alapján is el lehet készíteni az ételt. Az pedig külön tetszett neki, hogy a nejem által készített sütiket is végigfotózom, és leírom, hogyan készülnek azok. Érthetően, saját, néha szokatlan stílusomban. Ez dicséret a javából! Többet ér, mint bármilyen ajándék. Motivál, a jövőben is! Új erőt ad, és arra biztat, hogy tovább azon az úton, amin elindultam.
És mivel több úton elindultam már, jöjjön a többször végigjárt, a napi menüvel foglalkozó, számomra az egyik legkedveltebb ösvény. Kedvelem, mert nincsenek rajta váratlan kanyarok, buktatók, ismeretlen szakadékok, félrevezető irányjelző táblák. Három éve minden hétköznap végighaladok ezen az úton! Minden étellel való találkozáskor kicsit megállok az ösvényen, körbejárom, mustrálom, belekóstolok az aktuális kajába, és leírom a véleményemet. Az igazat, csakis a színtiszta igazat! Akkor is, ha nem feltétlenül ízlik az étel. Akár azért, mert nem találkozik feltétlenül ízlésemmel, akár azért, mert nem volt aznap valamelyik szakács a helyzet magaslatán. Ez utóbbi is előfordul, szerencsére ritkán. És mivel közben ma is megérkezett a kaja, ismét elindulok kicsit barangolni a gasztronómia világában.
Az ösvény végére értem ma. Innen sosincs visszaút, holnap itt folytatom, de rövid pihenőt tartok holnapig, eddig az időpontig. Holnap új élmények, új kaják jönnek. És én továbbra sem tartok titokban semmit! Már jó a napom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése