2015. március 31., kedd

2015.03.31. Karfiolleves, almával borított csirkemell, zúzapörkölt.

Jót tett a hosszú alvás. Rám is fért. Nem kíméltem magam az utóbbi időben, és megéreztem. Összejöttek a dolgok! Ma sem fogok nagyon szószátyár lenni, de a kajáról, ami ugye a lényeg, szűkszavúan, persze megmondom a tuti-frankót. Azért jó hírek is csordogálnak szépen sorban apránként, de semmit nem kiabálok el előre, mert nem illik.


Lássuk tehát az ebédet, ami nálam lényegesen fontosabb. Annyit azért elárulhatok az előbb megpedzett témáról, hogy ha minden igaz, egy jólelkű szponzornak köszönhetően jelentősen szebben fogok tudni tálalni heteken belül. Sok szép új fotót fogok tudni csinálni a kajákról, így a karfiollevesről is. Addig is itt a mai, ami bevallom, nem nagyon a saját szám íze szerint készül. De fagyasztott karfiolból nem is nagyon lehet máshogyan. Majd a nyáron frissből. Tavaly már egyszer készítettem nyár végén úgy, ahogyan igazán szeretem, és az idei nyárra is vannak terveim. Akkor így csináltam a karfiollevest, bizonyítandó, hogy másként is lehet. A mai leves egyébkén ízre nem rossz, csak nekem hiányzik a karfiol roppanóssága, amiért is szeretem. Meg sok az ételízesítő!

Az almával borított sertésborda sem rossz kaja, de megint jár az agyam. Hogyan lehet valami mást csinálni belőle, Miként lehet újszerű módon az asztalra tenni. Szerintem ez már rögeszme! Éjszaka is a kaján álmodtam. Most nem valami óriási dolgon, hanem paprikás krumplin. Tavaly pünkösdkor egy versenyen nagyon finom paprikás krumplit készítettünk nejemmel, és azt álmodtam újra. Nem tudom, hogy jött ide most ez, de egy újabb étellel gyarapodtam éjszaka, amit hamarosan el is fogok készíteni. Majd ha eljön az ideje. Most viszont itt lenne az almával borított borda, amit legjobban receptemből ismerhettek meg, így máris itt van.   Másképpen egyébként nem is tudnám senkivel megismertetni, mert nem rendeltem belőle. Azért, mert van más!

És itt a mai nap csúcspontja. Fiamnak legalábbis biztosan az. Imádja a zúzapörit, és legalább második ez a kedvencei közt, a bolognai spagetti után. Finom is! Elrontani nehéz, a zúza állaga miatt, és igen finom, ritka csemege. Pedig nem is olyan nagyon drága. Én is sokszor csináltam már, akár bográcsban is. Van több receptem is róla, de azt hozom ide, amit a legjobban szeretek, és szerintem fiam is osztja álláspontomat. Ezt bográcsban készítettem, kaprosan. Finom volt. Most is nagyon jó, és úgy érkezett ahogy illik tálalni, galuskával!

Most pedig megyek dolgomra! Remélem, ma senkivel nem kell összeakasztanom a bajuszt! Azért nem borotválkozok meg, hátha így is megúszom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése