Tudjátok, hogy kisebb gyerek koromban csillagász akartam lenni? Épp ezért érdekel a holnap, mert 11 előtt 10 perccel részleges napfogyatkozás lesz hazánkban. A hold a nap mintegy 60 %-át fogja eltakarni, ami már alkalmas arra, hogy kisebb pánikot okozzon vala a múlt század elején is. De manapság az emberek jól értesültek, és egyébként is pánikra semmi ok! Szabad szemmel viszont semmiképpen ne nézzetek a napba! Ezt szajkózzák mindenhol, és magam is kénytelen vagyok beállni a szajkók sorába, mert mindenhol ezt hallom. Én jól emlékszem rá, hogy kisiskolás voltam, és apám exponált filmmel indított útba, a többiek pedig üveglapot kormoztak, és azon néztük a fogyatkozást a szünetben. Azóta senki nem vakult meg közülünk. Most lehet kapni spéci szűrőt, amit minden létező felügyelet bevizsgált, és lehet kapni. Természetesen drágán! Ez a lényeg, hogy pénzt adjunk ki érte! Én vállalni fogom a kockázatot, de azért minden szükséges előkészületet megteszek. Akinek van hegesztő szűrő üveg a közelében, az tökéletes. Én azon nézem majd. Csak meg kell keresni! Ezért szóltam előre, hogy készülj fel rá! Ritka jelenség, amit nem érdemes kihagyni. Holnap ilyenkor tehát napfogyatkozás váró lázban fogok szenvedni, eddig viszont a kaját vártam, minden szenvedés nélkül.
Ma ismét enyhén böjti levest kaptam, mert a karalábéleves annak nevezhető. Böjt alatt mire számítsak? Rögtön megnéztem archívumomban a recepteket, és olyat találtam, amiben többféle karalábélevest is leírtam. Ez alapján ki-ki kiválaszthatja a neki legjobban tetszőt, és ha kedvet kap valamelyik elkészítéséhez, meg is csinálja. Most nem krémlevest, hanem darabos karalábélevest kaptam, és sajnálatomra az első falat pont fás volt.
Van még mit pótolnom! Az utóbbi időben néhányszor előfordult, hogy olyan kaját kaptunk, ami eddig nem volt a repertoáron. Most is ilyen alkalom van. A receptet természetesen észleléseim alapján leírom, és a napokban pótolom is saját receptgyűjteményemben. A tegnapi almaszósszal is ez a helyzet, amit sült csirkecombbal kaptunk. Előre is készültem. Délután csináltam párolt lila káposztát, mert úgy éreztem, ezzel még finomabb lesz ez a kaja. Jól gondolkoztam! Na ez nem böjti kaja! Ez már inkább Húsvét másodnapjára való, amikor locsolkodás van. Látom, hogy Gyulán is újraidéznek régi szokásokat. A mostani ifjú néptáncosok lovaskocsival keresik fel a lányokat. Így is kell! Hagyományaiban (is) él a nemzet! Visszatérve pár szóra a kajára, nekem tetszik. Főtt, füstölt sonka, enyhén grillezve, csak az a semmitmondó köret! Így is finom!
A torosban viszont nagyon profi vagyok! Ez mindig az én feladatom volt a szokásos éves böllérnapon, ami azóta már megszűnt. Mi nem szűnt meg már eddig? Erre nincs szükség! Csak stadionra! Gyula, a fesztiválok városa, idén nyáron is sok rendezvénnyel lesz szegényebb. A böllérnap pl. ilyen tájban volt mindig megrendezve. Arról a rendezvényről írt cikkemet Karácsony előtt letörölték több másikkal együtt, de írtam egy újat, kicsit máshogyan. Az emlék most is él bennem, mert szükségem van rá. Az a hosszú beszélgetés Benke Laci bácsival, ami egy azóta is tartó barátságot alapozott meg, és az igen finom toros ami közrejátszott akkori sikerünkben. A csapat többi tagjának, azok munkáinak, nem utolsó sorban az akkor készített nagyon finom kajáknak köszönhetően, abban az évben mi nyertük a Böllérversenyt! A Tepertőkeverők csapata. Ez a recept csak kicsit különbözik az akkori torostól. Ez, saját magam kovászoltam a káposztát, és nem savanyítottból csináltam. Ez is nagyon finom volt! A képen is saját régebbi torosom látható, mert inkább az újdonságra voltam kíváncsi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése