2015. február 26., csütörtök

2015.02.26. Karfiolleves, rántott sajt, pásztortarhonya.

Tavasz van! Egyértelmű, mert bár ritkán lépek ki az ajtón, a környezetem mesél. A rigóm, aki a kertembe költözött névadásra vár, mert az előzőt Jenőnek neveztem el. Szerintem őt II. Jenőnek fogom hívni. Nem ugyanaz ugyanis mint a régi!
Szóval a rigó, a hét elején egy bizonytalan próbafüttyel jelezte, hogy ő is itt van ám. Tegnap reggel, este, és ma reggel is hosszan énekelt. Február végén!!! Amióta eszemet tudom, ilyen még nem fordult elő, és remélem, nem lesz ebből probléma. Meg kell gondolni mostanában, mikor nyitja ki az ember a pofáját! Hallod Jenő? Én örülök neki, hogy énekelsz, mert szeretem. Sajnos van, akinél be van készítve a légpuska, és vadászik. Lehet, hogy barátomat, I. Jenőt találtam meg ősszel a kertemben halálos sebbel, amit nem itt szerzett. Lelőtték, és egyszerűen átdobták hozzám. Itt van, ha már annyira szereted...Bameg! Remélem, II. Jenő nem így végzi! Bocs! Elérzékenyültem. Nem bontom ki jobban a témát, mert nincs tovább kedvem hozzá. Csak bánt, hogy van, aki Demoklész kardjával a feje felett is meg meri ezt tenni. Mert a rigó is védett madár! Sejtem ki volt, de nem tudom bizonyítani  így maradok aki vagyok. De jobban fogok figyelni! Remélem hosszú ideig szórakoztatsz II. Jenő!


Tegnap egy komplett lakodalmi menüsort kaptunk, ma egy hétköznapi érkezett. Elvégre hétköznap is van! Karfiolleves érkezett, amivel nem tudom miért, nem sikerült megbarátkoznom. De csak ezzel a formájával. Imádom a karfiol roppanósságát, azt, amikor omlik szét a szádban, szeretem rántva, rakottan, savanyúságként, és bárhogyan, ahol eredeti állapotát valamilyen formában megőrzi. Tudom, a konyhán nincs lehetőség az én receptem alapján több száz adag levest főzni, de én így szeretem.  Ha elolvassátok receptemet, rájöttök milyen az én ízlésem, elvárásom a karfiollal szemben. Ma szinte krémlevest kaptunk, ami a maga nemében finom, de nekem annyira nem jön be. Pedig vannak benne karfioldarabok is. De ez az én problémám!

A rántott sajt egyszerű, finom kaja. Állítom, semmi különlegesség nincs az elkészítésében, mindössze azt kell betartani, hogy forró!!! olajban kell kisütni a panírozott sajtot. Lehet egyszeri, vagy dupla panírral sütni, így csak a bunda vastagsága nő meg. Írtam erről is receptet, mert ha már elhatároztam, tartom magam a célhoz. 220 másik recept mellett ezt is leírtam februárban.  Ebből kiderül, hogy tényleg baromi egyszerű elkészíteni a rántott sajtot, csak olaj kell hozzá bőven. Azt meg le kell szűrni, és többször is felhasználható, ha hűtőben tároljuk. Én is így csinálom, mert drága az olaj.

A pásztortarhonya sem bonyolult étel. A nevéből kiderül, hogy pásztorételként funkcionált. Olyan kaja, ami bográcsban is elkészíthető, és elvileg minden hozzávalója elfért a tarisznyában, amit a pásztorok magukkal vittek. Őket még nem zavarta a vasárnapi boltbezárás! Régebben egyébként a főétkezést nem ebédkor, hanem később tartották, általában kora este. Az úri házak kivételével! Napközben a férfiemberek kenyeret, jó esetben szalonnát ettek, a főétkezés este volt vacsoraidőben. Nekem délben is jól fog esni a pásztortarhonya, ami hasonló módon készül, mint ahogyan azt leírtam. Finom is ez a húsos, lecsós, krumplis, tarhonyás étel. Minden jellemzőt leírtam róla, ma úgy jellemeznénk: Mindent bele kaja.

Holnap pedig péntek, és mindjárt tényleg vége a télnek, mert a jövő héten már március van! Az, hogy nem is volt igazi tél, nem jártunk nyakig hóban, bevallom engem nem zavart különösebben. A fiatalok nem tudtak korcsolyázni, szánkózni, de több pénz maradt a nyaralásra, mert nem viszi el a gázszámla!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése