Megint szórakozik velem valaki! Egyértelmű, hogy személyem a célpont, és nem is én, hanem a receptjeim megosztása. Egy éve heteken át nem tudtam közzétenni az egyik receptoldalra feltöltött, és elfogadott receptjeimet, mert amikor a kijelölt csoportban (aminek elvileg a receptek közzététele lenne a célja) megosztottam volna, valaki közbeszólt. Na most! A receptem nem pornográf, vagy más nem kívánatos tartalom, de Magyar honban vagyunk, ahol mint tudjuk, imádnak egyesek feljelentgetni csak azért, hogy másnak bosszúságot okozzanak. Hosszú idő óta időnként visszatérő problémám, és csak annyit tudtam ellene tenni, hogy jelentettem e Facebook felé, mi történik velem. A face gyors volt, de sajnos nem adja ki a nevét annak, aki szórakázik velem. Pedig szívesen megtudnám! Azért remélem, ha visszatérő rosszindulattal találkozik az üzemeltető, szankcionálja is a szemétkedőt! Bárkivel előfordulhat! A rosszindulat az emberek egy részében benne lakozik, még ha elenyésző részében is. Szerencsére! Viszont ha akarja, egy valaki is nagyon tud ártani. Úgy tűnik ez az egy nekem akar ártani! Nem a saját nevén, hanem párhuzamosan több profilt hozott létre, és leskelődik. Ha már leskelődik, időnként belerondít is a dolgokba. Ennyi mára a sírdogálásból!
Jöjjön a kaja, mert abban legalább örömömet lelem. A gombalevesben biztosan. Én nagyon szeretem, és ma már biztosan jól fogok lakni. Sokszor már a leves is elég. Így jártam tegnap is a májgaluskával. Abból úgy bezabáltam, hogy estig elég volt. Ma is így fog történni előre látom. Mióta gombát termesztenek, és már nagyon régen teszik, ez a helyzet. Emlékszem egy rég eltávozott ismerősnek, akinek sehogyan nem jött össze a gombatermesztés. Pedig minden nap többször hőmérőzte a trágyát a pincében, és vagyont költött oltóanyagra, semmi. Ma már más a helyzet, mert ha valaki friss gombát akar, akár a spájzban is nevelhet papír dobozban, csak sötét, és nyirkos levegő kell hozzá. Na meg a boltban is lehet kapni olcsón. Csiperkéből csinálták a mai levest is, receptemhez hasonlóan.
Hiába írom naponta az új recepteket, előfordul olyan, hogy nem tudom illusztrálni a napi kaját. Abban az esetben, ha nem tudom pontosan mi fog érkezni, vagy nincs még olyan receptem, amivel hűen tudnám leírni a kaját. Most helyzet van, ugyanis csak nikkelezett ételelelemző képességemmel tudom leírni a natúr sertésszeletet, ami lecsós raguval érkezett, valamint rizzsel. Minden benne van a nevében, hiszen a natúr szelet adott. A lecsó is, így tiszta a helyzet. a lecsó konzerv, mert baromi drága lenne télvíz idején friss paprikából, paradicsomból lecsót főzni. Minek is, amikor van kitűnő konzerv. Nagyanyám mindig megérezte a konzerv ízét, de a mostani üveges konzervek márt mások mint a hatvanas évek fémdobozos szörnyei.
A lecsós szelet valószínű Áron tányérján landol, mert a káposztát nem szereti, én viszont nagyon. Én odavagyok a bab, a paradicsom, és a káposzta alapú kajákért, és már csináltam nem egyet, amiben mindhárom volt. Most székelykáposztát kaptunk, ami nem nemzetiségi étel, hanem az 1800-as évek közepén egy okos vendéglős találta ki Petőfi egyik barátja részére. Jól sikerült! Receptemben erről az érdekességről is említek szót. Hangulatom megjavult, mert finom az ebéd, kiskutyám pedig behozta pofijában a reklámújságok csomagját is. Már azt is elolvashatom, hogy mi az akciós, és mire nem lesz pénzem megint! A kutyi viszont most kint az udvaron mondja el minden társának, hogy milyen szép az élet. Elég hangosan, így biztosan igaza van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése