2015. január 29., csütörtök

2015.01.29. Tejfölös krumplileves, vadas sertésszelet, pincepörkölt.

Tegnap leírtam kálváriámat a telefonommal, és képzeljétek: éjszaka csendben volt! Lehet, hogy a Főhadnagy elvtárs is olvassa a reggeli írásaimat?
Hetek óta jelentős mennyiségű receptemet töltöm fel egy olyan oldalra, ahol eddig nem nagyon strapáltam magam. Végre egy olyan hely, ahol legalább el is olvassák azt, amit oda írtam. Máshol nem mindenhol! Akármit feltölthetnék, a kutya nem foglalkozik vele. De itt elolvassák, és csak akkor hagyják jóvá, ha egy bizonyos szintet megüt. Azért vannak fenntartásaim, mert olyan "recept" is jóvá lett hagyva, miszerint összekeverünk instant kávét, és tejport, és ezt "házi Nescafé" címen publikálta az illető receptfeltöltő. Én igyekeztem most is minél nívósabb ételeket közzétenni, de labdába sem rúgok! Akármit csinálhatok, nyomába sem léphetek azoknak, akik sütivel jelentkeznek! A süti mindenhol nyerő! A saját oldalamon is süti a legnépszerűbb recept, és ezen nem is lepődök meg. Általában hölgyek olvassák a receptgyűjteményeket, azokat pedig az édességek érdeklik. Ha most kicsit gonoskodni akarnék, akkor azt írnám: na meg a fogyókúra! De eszembe sem jut gonoszkodni! Így is van rendjén! Én nem fogok megváltozni ezért, bár biztosan népszerűbbek lennének blogjaim, ha a csapból is süti folyna. Jól van ez így! Azon viszont elgondolkoztam, hogy van, aki állandóan panaszkodik a testsúlyára, és minden nap legalább két tepsi sütit tölt fel a Facebookra! Ő dolga!
Azért tegnap 18 új receptemet hagyták jóvá az említett oldalon. Mindenféle kérdés, módosítás nélkül. Jó vagyok a szeren! Csináltam egy pofonegyszerű, de nagyon finom fánkot is, ami inkább az amerikai donutra hasonlít. Ez a jellegzetes, szinte gömbölyű kisméretű fánkocska, amit akár a Tescoban is lehet kapni. Könnyen akár meg is lehetne tölteni, de már nincs mit! Legfőbb kritikusomnak fánk ügyben sem volt kifogása ellene, bizonyíték a megmaradt három fánkocska. Nem dolgoztam hiába! Ráadásul baromi egyszerű volt, mert nem kelt tésztából csináltam, és az összeállítás kevesebb mint tíz percet vett igénybe. Recept is lesz, de csak kicsit később, mert kötelezettségem van vele kapcsolatban. Nem az imént említett receptoldalra fogom feltölteni először!

Az érkező kajákkal kapcsolatban is van kötelezettségem, amit magam vállaltam már három éve. El sem hiszem, hogy három éve minden reggel bemutatom az aznap érkező menüt! Pedig így van!
Ma is van mit bemutatnom, mert itt az ebéd.


Tejfölös krumplilevessel kezdek, mert ma az jött. Egyszerű leves, elkészíteni sem nehéz. Emlékszem, mikor úgy 50 éve, egy akkor jelentős ember azt mondta: "a krumplileves, legyen krumplileves." Igaza volt. Most viszont eszembe jutott a tegnap jóváhagyott receptjeim közül egy, ami krumplileves, de különleges krumplileves. Most kivételesen tehát az említett receptoldalra feltöltött receptet hozom ide, amihez annyi közöm van, hogy egy kedves ifjú háziasszony készítette, én csak közkinccsé tettem. Kár lett volna eltitkolni!

A főételek is finomak, és nehéz választani közülük. Én mindegyikkel ki vagyok békülve, így bármelyik jut nekem meg leszek elégedve. A vadas sertésszeletet a pikáns mártás miatt szeretem. Ebben a formában, mert a konyhán a darabos mártást csinálják. Csak össze vannak törve a hozzávalók, nem turmixolják. Én már csináltam mindkét változatban, és a következő recept, a ma érkezettet írja le tökéletesen. Biztosan nem ebből puskáztak a szakácsok a konyhán, de jól sikerült a mai vadas. Azon már meg sem lepődök, hogy ma is makarónit főztek mellé.

A pincepörköltről még nem írtam receptet, és itt a bizonyíték arra, hogy én sem vagyok tökéletes. Pótolom hamarosan, de meg kell várnom a nyarat, mert a pörköl bográcsban jó, és nagy barom lennék, ha most kiülnék a kertbe bográcsozni. A pincepörkölt lényege egyébként az, hogy akár többféle húsból készül, szalonnával, és akár belefőzött krumplival. Hogy miért pince, azt csak sejtem, mert ez egy szüreti étel, és szerintem ezt a fajta kaját azoknak szolgálták fel, akik betakarítás idején a szőlőben sürgölődtek. Ma ugyan tarhonyát kaptunk mellé, bár ez nem jellemző a pincepörköltre. 
Ráadásul, az étteremnek sincs pincéje, ahova levonulhattak volna a szakácsok bográcsozni!
Ma az összes étellel meg vagyok elégedve, minden szinte tökéletes. De ez a megszokott minőség. Én meg vagyok elégedve vele!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése