Én vagyok a hülye! Ha éjszaka véletlenül valamiért felébredek, bekapcsolom a TV-t, és kulturálódok. A Spektrumot szoktam nézni, mert érdekes filmek vannak, és egybevág érdeklődési körömmel. Mikor bekapcsoltam néhány órája, pont akkor indult egy film az Észak-Koreai állapotokról. Értesülünk a híradásokból, hogy baj van, de hogy ennyire? A szűk elit, a tábornokok meg élnek, mint Marci hevesen. Addig, míg élnek, mert ők sincsenek biztonságban. Bármikor, bárkit megkínozhatnak, munkatáborba zárhatnak, kivégezhetnek, bármilyen koholt vád alapján. Néhányan mégis vállalják, hogy szembeszállnak a hatalommal! Titokban filmeznek, és a felvételeket kijuttatják az országból. És látszik a nyomor. Az elviselhetetlen nyomor. Főleg a gyerekek éheznek, és anyjuk sorsukra bízza őket, ha nincs mit adni nekik. Rögtön eszembe jutott, hogy én pedig minden reggel beszámolót írok a kaja minőségéről. Olyan kajáról, amit ők az életben nem láttak, és esélyük sincs rá. A propaganda viszont megy. Az egyetlen TV csatorna folyamatosan sikerekről számol be, élteti a kedves vezetőt (szándékosan nem írtam nagybetűvel) és hazudik! Azt, hogy megtámadták az Egyesült Államokat, lerohanták csapataik, és minden mást is. Azt, hogy sorra nyerik a sportversenyeket, még a foci VB-t is meghamisították. Aztán eszembe jutott egy másik tegnapi hír, miszerint a Játék Határok Nélkül vetélkedőt a köz TV szerint a Magyar csapat nyerte, a Francia, és az Orosz TV szerint az Oroszok. Idáig jutottunk?
Nem is dühítem tovább magam, mert elmegy a maradék étvágyam is.
Pedig lehetne étvágyam, mert jó az ebéd. Szegény Észak-koreai gyerekek! Lelki szemeim előtt lepereg, hogyan vetnék rá magukat, egy lányér zöldbablevesre, amiből van bőven az edényben. A két adag három embernek is bőven elég! Jól indul a mai kaja. Tudom, hogy néhányan az én napi kajaismertetőm alapján tervezik a kaját a hét további napjaira, így hozok egy egész jó receptet is a zöldbablevesről. Az én receptem szerint ráadásul zöldségek is főttek a levesbe, így azok aromája is benne van. Kár, hogy az első falatban pont szálkás volt a zöldbab. De erről nem a konyhán tehetnek.
A főételt nevezhetjük akár ünnepi, vasárnapi kajának is. Gyerekkoromban, ha rántott hús volt az asztalon, akkor valami különleges nap volt. Rántott csirkemellet ebben a formában sokáig nem is ettem. A panírba abban az időben még nem szórtak szezámmagot, mert nem volt divat. Pedig jó ez így. A szezámmag, különösen enyhén pirítva, különlegessé teszi, az amúgy sem mindennapi rántott csirkemellet. A mellet ebben a formában szeretem. Más módon elkészítve is, csak ne legyen száraz. Nejem is nagyon ért hozzá, így számtalan más formában kerül az asztalra a csirke melle. Legnépszerűbb írásaim egyike a "tejszínes csirkemell falatok", amit nem értem miért gondoltam rá, hiszen ma rántott melle húsa jött. Így is finom.
A paprikás krumpli viszont mindennapos volt régen. Úgy emlékszem, nekem is ez volt az első kajám, amit megcsináltam. Bográcsban biztosan, még tizenévesen, egy közös biciklis kiránduláson. Azóta számtalan paprikás krumplit készítettem, jobbnál jobbat. És a bográcsozás szeretete megmaradt. Jó is a paprikás krumpli. Elrontani nehéz, laktató, finom étel, és a bográcsozás hangulata semmivel nem hasonlítható össze. Bográcsos receptjeim közt is az elsők sorában írtam a bográcsos paprikás krumpliról, és mikor letörölte valaki, az elsők közt írtam újra. Mindet pótoltam, így újra teljes a sor.
Most viszont, mivel a mai ebédel végeztem, el kell mondanom valamit. Nem különösebben szoktam újévi fogadalmat tenni, és most is elmúlt már az ideje. Átgondoltam, és sokkal sikeresebbé szeretném tenni az idei évemet, mint az előzőket. Elsősorban a gasztronómiában elért sikerekre gondoltam, mert ez okoz örömöt számomra. Ez nyilván lényegesen több munkával fog járni, de beleállok. Soha nem nyomultam, de rájöttem, a sikerekhez kicsivel több marketingre lesz szükségem. Ha elbújok, akkor észre sem vesznek, így látszanom kell. Tudni kell rólam, ha eredményeket akarok elérni. Így lehet, hogy apró változást fogtok észrevenni, és több helyen fogok megjelenni. Csak érdekes, színvonalas írásokkal, receptekkel fogtok találkozni, lehet, hogy kevesebbel mint eddig, de a minőségen megpróbálok javítani. Sokak szerint a minőséggel eddig sem volt gond, de magasabbra tettem a mércét! Ennyi mára!
Nem is dühítem tovább magam, mert elmegy a maradék étvágyam is.
Most viszont, mivel a mai ebédel végeztem, el kell mondanom valamit. Nem különösebben szoktam újévi fogadalmat tenni, és most is elmúlt már az ideje. Átgondoltam, és sokkal sikeresebbé szeretném tenni az idei évemet, mint az előzőket. Elsősorban a gasztronómiában elért sikerekre gondoltam, mert ez okoz örömöt számomra. Ez nyilván lényegesen több munkával fog járni, de beleállok. Soha nem nyomultam, de rájöttem, a sikerekhez kicsivel több marketingre lesz szükségem. Ha elbújok, akkor észre sem vesznek, így látszanom kell. Tudni kell rólam, ha eredményeket akarok elérni. Így lehet, hogy apró változást fogtok észrevenni, és több helyen fogok megjelenni. Csak érdekes, színvonalas írásokkal, receptekkel fogtok találkozni, lehet, hogy kevesebbel mint eddig, de a minőségen megpróbálok javítani. Sokak szerint a minőséggel eddig sem volt gond, de magasabbra tettem a mércét! Ennyi mára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése