2014.11.18. Savanyú krumplileves, bakonyi csirkemell, sült tengeri harcsafilé

Holnap nagy nap lesz nálunk. Lenne más téma is amiről írhatnék, mert a tegnapi nap igen mozgalmas volt, főleg este. Számomra mégis ez a legfontosabb. Nemzetközi Erzsébet nap lesz, és mivel páromat is így hívják, ma egész nap készülődik. Csak vonalakban tájékoztatott a részletekről, de tudom, ilyenkor belead apait, anyait. Tehát ma sütkérezik a drága, és a hétvégén is ezt teszi, mert Anyósom is Bözsi. Egyre többet süt itthon, és nem csak azért mert olcsóbb így, hanem mert meg is szerette. Ügyes, és kreatív. Nekem ilyenkor csak másodrendű szerepem van, de megtűr, és időnként megengedi, hogy segítsek. És fényképezhetek. Természetesen, ha valamilyen új alkotással jelentkezik, hamarosan beszámoló is következik, mert ez a munkamegosztás. Én végignézem, aztán leírom mit, hogyan csinált. Már a mennyiségeket is megjegyzem fejben, hogy le tudjam írni később. Napokon belül tehát megint bővül a blogom, bízom benne. Tegnap este bevásároltunk, és én is eldorbézoltam utolsó fillérjeimet. Persze, hogy kaja alapanyagokra költöttem. Én is kitalálok valamit tehát, a következő napokban. Csak is adagokban kreatívkodok, mert az ebéd ugye érkezik minden nap. Nincs szükség rá, hogy minden nap főzzek, így a hobbimnak élek, ha valami olyat csinálok, ami felpiszkálta a fantáziámat.

Mivel megérkezett az ebéd, mielőtt hozzáfognánk a holnapra történő készülődéshez, jöjjön az, amiért minden hétköznap a billentyűk elé ülök. A beszámoló, a napi menüről.
Savanyú burgonyaleves van az étlapra írva, ami nem is annyira savanyú. Kellemesen savanykás, pont olyan, amilyennek a krumplilevesnek lennie kell. Olyan, mint azt receptemben leírtam már.Tökéletes példa arra, hogy olcsón is lehet finomat csinálni.

Bakonyi csirkemell az egyik főkajánk, és mint mindig most is választások vannak. Áron fiam választana elvileg, mert Ő a finnyásabb, én mindenevő vagyok. Ma bajba van, mert a gombát, sem a halat nem csípi. A bakonyin meg gombapaprikás van, a másik főkaja meg harcsa. Nem fog éhen maradni, mert van a hűtőben, amitől bőségesen jól lakhat. Én mindkettőt szeretem, így bármelyik jut nekem, akkor örömmel megeszem. A bakonyi módra készített ételeket Gundel Károly óta hungarikumként kezeljük, pedig a Bakonyhoz semmi köze. Választhattam volna rövidebb verzióját is receptemnek, de ebben benne van a bakonyi ételek története is.  Harmadik legolvasottabb receptem, gondolom nem véletlenül.

Sült tengeri halfilé a másik választható étel, ami gyanítom nem is tengeri, sőt nem is harcsa, hanem panagsius. Nekem nincs vele bajom, bár olvastam már, hogy milyen körülmények közt nevelkednek a Mekong-deltában Vietnamban, és valóban viták vannak a tenyésztése, feldolgozása kapcsán. A lényeg, hogy versenyképes ára van, és ezért juthat el sokak asztalára is. Ma rendkívül egyszerűen, enyhén bundázva jött, már majdnem párizsi módon.

Mindkét főételhez csemege uborkát is kaptunk, ha nem is óriási mennyiséget, de pont eleget. 
Siettem, mert nejem már kikészítette munkájához az alapanyagokat, és hamarosan munka lesz.