2014. november 5., szerda

2014.11.05. Grízgaluska leves, lencsefőzelék, szárnyas rizottó.

Ma is foglalkozok az ebéd mellett mással is, mint ez nálam megszokott. Már a kezdettől fogva lopják receptjeimet. Akár örülhetnék is neki, hiszen azért kezdtem írni, hogy minél többekhez eljussanak. Az viszont bosszant, hogy intézményesen teszik ezt olyanok, akik tisztában vannak a plagizálás szabályaival, törvényi kötelezettségeivel. Tegnap egy olyan oldalon kíváncsiskodtam, ahol egy éve szinte mindent megnyertem receptjeimmel. Pontozták őket, és most is nekem van a legtöbb bent ragadt pontom. Ja! A pontokért nívós ajándékok is jártak, de nekem annyi pontom volt, hogy egyszerűen nem tudtam "levásárolni" Éppen egy ide feltöltött receptemre voltam kíváncsi, és beütöm a kereső szót "húsvéti sonka" Erre két receptet dob ki. Az egyik a sajátom, és a másik szintén a sajátom. Az enyém "carbonara spagetti húsvéti sonkából" a másik "carbonara fussilli húsvéti sonkából" A két recept, szó szerint megegyezik annyi különbséggel, hogy én spagettit, a receptoldalt birtokló cég fussillit főzött ki hozzá, és sajátjaként osztotta meg a módosított receptet. Meg sem lepődtem! A Tesco oldalán szintén hónapokra lenyúlták receptjeinket, és név nélkül, sajátjukként tüntették fel azokat. Nemrég megjelenítették a feltöltők neveit újra, mert többen reklamáltunk, joggal. Lehet, hogy már írtam róla, de a legszebb az volt, amikor egy olyan receptversenyen, aminek a zsűrijében voltam, saját blogomból kimásolt fotóval, és receptemmel jelentkezett valaki. Aztán fel volt háborodva a hölgy, mikor lelepleztem. Büntiből, minden csalót bemószerolt, sőt azt is elárulta, hogyan csalnak szervezetten. Halljátok, hogyan kattog az agyam? Továbbgondoltam a dolgot. Mi lenne, ha egyszer egy csaló lebukna, és elindítaná a lavinát más téren is, nem csak a receptek birodalmában. Jó volt egy pillanatra legalább belegondolni!
Más. Az előbb olvastam, és boldogan konstatáltam, hogy Görbicz Anita gyermeket vár. A kommentek viszont! Méltatlan azokhoz, akik most pocskondiázzák. De nekik csak erre futja. Tudjuk, hogy eddig a vállán vitte a válogatottat, és nehéz pótolni, de ez nekem sok. Nemtelen, nyomdafestéket nem tűrő mocskolódás ami megy. Kitűnő sportoló, de elsősorban Nő, Édesanya. Ha nem tudnátok miről van szó, Anita ki fogja hagyni a nálunk rendezendő EB-t.
Áttérek inkább a kajára, mert az legalább megnyugtat. Pedig a híreket hallva, lenne még másról is véleményem! Kicsit múlt az előző napok nyomása rajtam, így remélem tudok már hasznos munkát is végezni. Az ebéd ismertetése után meg is próbálom. 


Grízgaluska levessel kezdek, ami mindig felcsigáz. Nagyon szeretem, de van, amikor nem az ízlésem szerint való. Az alappal, soha nincs baj, de a galuska nem mindig tökéletes. Azzal kapcsolatban viszont nagyok az igényeim. Nekem sem sikerült eleinte mindig, de a konyhán ugye képzett szakácsok dolgoznak. Az omlós galuska nagyon feldobja a levest, a kemény, fővetlen viszont sokat ront rajta. Az is, ha szétfő benne a galuska. Múltkor egy gyengébben sikerült grízgaluska után, a bizonyítási kényszer győzött bennem, hogy meg tudom csinálni a tökéletes grízgaluskát. Megcsináltam. Így a receptet is erről írtam. Ma sem vagyok teljesen gondtalan a levessel kapcsolatban, mert ez sem százszázalékos. a galuskák közepe nem főtt meg rendesen.

Lencsefőzelék az egyik főétel, ami ma sült kolbásszal érkezett. Én minden hüvelyest szeretek, így a lencsével is jó viszonyban vagyok. A borsót, és a babot kicsit jobban csípem, de szerencsére időnként kapok a konyháról lencsét is. Ez az időnként érkező főzelék, vagy leves, bőven kielégíti lencseigényemet. Időnként szerencsére eszükbe jut, hogy lencse is kerüljön az étlapra. Én beérem itthon, a szilveszteri kampánnyal. Természetes, hogy receptem is van a főzelékről, így itt is van. Nem tudom, ma melyik étel jut nekem, de ezt szívesen választanám. Fiam választ először, és a maradékot választom én. Így igazságos!

Szárnyas rizottó a másik főétel, amiről szintén írtam már receptet, de nem abban a formában, ahogyan ma asztalunkra került a rizottó. Hazánkban, nem annyira népszerű kaja, mint más országokban. A mediterrán vidéken, de még Angliában is lényegesen több rizottót esznek mint nálunk. Más az étkezési kultúrájuk. Nekem is van özön pörkölt receptem, rizottó viszont csak néhány. Közülük az egyiket hozom ide. Azt, ami a legjobban hasonlít a most érkezett rizottóra.  Akkor sem esek kétségbe, ha ez marad nekem, mert egész jól sikeredett. 

Az étlapon a következő tétel süteményként szerepel. Ez szerdán megszokott dolog, és ilyenkor cukrászsüti dukál. Ma krémes kocka jött. Nem a hagyományos réteslapok közé szorított krém, hanem piskótarétegek közti inkább pudingszerű krémről van szó. Azok sűrűn sütnek sütiket, tudják miről beszélek. 
Ma is viszonylag gyorsan végeztem, így megyek dolgomra. Csak a kezem ne fájna annyira. Minden más rendben!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése