2014. október 9., csütörtök

2014.10.09. karfiolleves, rántott sajt, pincepörkölt.

Tegnap épp leültem ebédelni, amikor csörgött a telefon. Kellemes orgánumú hölgy hívott, aki azonnal közölte melyik KFT. megbízásából hívott, valamint azt is, hogy rögzítik a beszélgetésemet. Miért? Kihallgatáson vagyok? Hallhatóan többen telefonáltak ugyanabból a helyiségből, legalább öt hangot meg tudtam különböztetni. Borotvára akart rábeszélni. Tudattam vele, hogy negyven éve szakállas vagyok azon időt kivéve, amikor katona voltam, valamint egyszer egy nagyon sikeres vizsga után váltam meg képem díszétől. Akkori menyasszonyom, aki jelenleg is szakállasként szeret, megfenyegetett, ha nem növesztem vissza könnyen kapcsolatunk végét jelentheti az incidens. A hölgy tudomásul vette, de nem adta fel. Szerinte, nekem nem áll jól a szakáll. Nem tudott rábeszélni, hogy megvásároljam a kihagyhatatlan ajánlatot, erre stratégiát váltott. Szerinte biztosan van a családban, akinek feltétlenül szüksége van egy borotvára. Mikor észrevette nehezen boldogul velem, jött az aduval. Van női borotvája is! De engem sem olyan fából faragtak. Csalódottan letette a rögzített telefont, de nem ültem vissza a tányér mellé, ismét csörögtek. Ugyanabból a zsúfolt telefonos helyiségből hívott, egy még kellemesebb női hang. Udvariasan elhárítottam, bár a beszélgetés végén lehet, udvariatlan is voltam kicsit. Visszaültem ebédemhez, de ismét csörgött a telefon. Még szerencse, hogy kulturált voltam, és nem küldtem el az ősi foglalkozást űző anyukájába az újabb telefonálót, mert azt közölte velem, hogy nyertem, és gratulál nyereményemhez. Azt hittem valamilyen termékbemutatóra próbál citálni, de kiderült, valóban nyereményem kapcsán hívott amit a múlt héten nyertem meg receptemmel. Ő is többedmagával volt egy helyiségben, és az egész beszélgetést végigmulatták. Pedig semmi okot nem adtam rá. Alig zajlott le az előzőnél lényegesen fontosabb beszélgetés, ismét jelentkeztek a borotvások, ezúttal a mobilomon. Valószínű rossz gombot nyomtam meg, mert pár másodperc után megszakadt a vonal. Nem fogok borotválkozni tehát. Ismét csörgött a telefonom, de ezúttal ismerős szám volt a képernyőn. Párom volt az, akinek rögtön felajánlottam az intim borotvát, amire megpróbáltak rábeszélni. Szerinte alapból gyári hibás vagyok. Tegnap tehát telefonálós napom volt. 3 : 2 a kellemetlenek javára. 
Azért hogy átalakította életünket a telefon? Én még emlékszem arra az időszakra, amikor évtizedeket vártunk a vezetékes telefonra. Most meg több telefon van a világon, mint ember. Gyermekeink, unokáink már ebbe a világba nőnek bele, és természetesnek veszik. Mintha mindig is az élet része lett volna.
Az evés mindig az volt. Régi őseinknek keményen meg kellett dolgoznia napi betevőjükért. Az őskori elődeinknek össze kellett gyűjteni, vagy le kellett vadászni az ebédet, később meg kellett termelni, nekem meg helyembe hozzák. Milyen jó dolgom van!





Ma karfiollevest hoztak házhoz. Csalódtam! Az étlapon zöldbableves volt, és arra izgultam be. Ráadásul ezt a fajta karfiollevest nem is szeretem. Ezért csináltam meg legutóbb is saját levesemet, mert azt például nagyon jó étvággyal ettem meg. Biztosan nem az érkezett mint amit megrendeltek. Fordult már elő, és valószínű máskor is megtörténhet. Ezen a konyhán nincs nagy hűtőkapacitás, hanem napra rendelnek. Mekkora különbség van egy a la carte étterem, és aközt a konyha közt, ahonnan mi kapjuk az ebédet. Itt 600 körüli adag készül, más éttermekben jóval kisebb mennyiség elég. Ott viszont nem három étel készül alkalmanként, hanem lényegesen több. Ezért nagyobb a raktárkészlet is. Mindkettőnek megvannak az előnyei, és a hátrányai. Ha az én ebédemet elrontják, akkor mindenkiét, mert ugyanazt esszük. A másik konyhán ha valami nem úgy sikerül, akkor egy ember, esetleg kisebb társaság jár rosszul. Nem fog megtörténni, én viszont mégis azt a konyhát választanám, ahol több ételt készíthetek. Nagyon változatosan főznek nekem is, de én imádom a kihívásokat.
De vissza a karfiolleveshez, amitől szokásom szerint jól elkanyarodtam. Gondolom, nálatok is volt már, hogy valamit megkívántatok, de nem az lett, amit szerettetek volna. Ráadásul tényleg abban a formában érkezett a leves, amit kifejezetten nem csípek. Ezért csalódtam tán a kelleténél jobban. Ha már a múltkor megfőztem saját levesemet, még egyszer megismerkedhettek receptemmel, hiszen az előre eltervezett zöldbab leves helyett azt hozom ide. Ma nem eszek levest. Így jártam. Az oldalt szereplő fotón is saját levesem szerepel, így látszik a különbség a két produktum közt.


Nem írtam még le a rántott sajt elkészítésének módját, bár lehet, hogy pótolom. Rendkívül egyszerű, mert csak az a lényeg, hogy nagyon forró, bő olajban kell sütni a panírozott sajtot. Bő olaj azért kell, hogy mindenhol egyszerre süljön, forró pedig azért, hogy a panír süljön meg először, ezzel ropogós kérget képezzen a sajtszeleten. Ezzel az is megoldódik, hogy esetleg a hő hatására fellágyuló sajt kifolyjon a panírból. Nekem is megtörtént eleinte. A konyhán ezzel nincs, és nem is lehet gond, mert ipari méretű olajsütővel dolgoznak, amivel pillanatok alatt sok adagot lehet egyszerre sütni. A gond csak a tartásmártással szokott gond lenni, annak is csak a mennyiségével. Persze ez ízlés dolga. Én, meg nagyobb fiam is szereti, ha bő tartárral van tálalni a sajt. Van aki nem szereti. Én ha kevésnek érzem, kipótolom. Ma nem kell pótolnom.


Pincepörkölt receptem sincs, mert nem is sűrűn csináltam eddig . Mindig volt megfelelő alapanyagom, nem kellett a pincét szétbontanom, hogy pörköltet főzzek a téglákból. Kőlevest már csináltam. Ugyanúgy, mint a mesében. A pincepörkölt lényege az, hogy sokféle alapanyagból fő. A pincéhez annyi köze van, hogy szüret, és más szőlőkhöz borospincékhez kapcsolódó munkák idején készítették. Bográcsban, mert a pincék körül nem volt több lehetőség a pörkölt, és a köret külön főzésének, hanem minden egy bográcsban készült. Egytálétel, hiszen a köret is belefőtt. A ma kapott pörkölt tehát csak annyiban pincepörkölt, hogy többféle húsból készülhetett. (bár ebben sem vagyok teljesen biztos) Ma tarhonyát is kaptunk hozzá, így tökéletes. Nem foglalkozok az étel nevével, meg a konyhai fogalmakkal, bár gasztroelméletben egész jó vagyok. Eszembe jutott, hogy két éve a díjnyertes őzpörköltünk annyira népszerű volt, hogy mindenki azt akarta megkóstolni. A mennyiség a kritikus alá csökkent, így gyorsan krumplit pucoltunk, és a pörkölt maradékon egy paprikás krumplit csináltunk. Ezt akár nevezhettük volna pincepörköltnek is.

Most pedig várom, hogy mi teljesül az ígéretekből. Megérkezik-e a nyereményem? A futárszolgálatok nagyon gyorsan teljesítik a megbízást. A posta kicsit lassabban. Fénypostaára nem számíthatok, bár ki is nyithatnám az ablakot, hiszen nagyon jó idő van. Tegnap délután 25.-öt mértem. Állítólag ma sem lesz kevesebb. Köszönet érte az időjárást támogató korosabb hölgyeknek, vagy az amerikai őslakosoknak. Lehet választani! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése