2014.10.01. Lebbencsleves, meggymártás főtt sertésszelettel, rántott csirkecomb.

A naptárra néztem, és rögtön szemen ütött a tény. Október van! Bár a hét elején gyönyörű volt az idő, és szemmel láthatóan jól teljesítenek a szépkorú hölgyek a nyár meghosszabbításában, örökké ez sem fog tartani. Amíg lehet viszont kiélvezem (kiélvezzük).  Két napja nyitott ajtónál végzem dolgomat, aminek legjobban kutyám örül. Nem kell engedélyemet kérnie az udvaron történő egészségügyi sétára, bármikor kimehet. 

A közelmúltban új családtaggal gyarapodtunk. Fiamék kutyát vettek. Egy pici kis pinchert, aki éltes korában is kicsi marad. Hihetetlen okos, de mondhatnám inkább dörzsölt a kicsi. Féltünk, hogy Kimi a mi házikedvencünk, hogyan fogja viselni az esetleges vetélytársat, de semmi különös nem történt. Eleinte kerülgették egymást, majd Dobby (így hívják a kisebbet) kezdeményezett. Elhatározta játék lesz, ha akarja a nagyobb, ha nem. Ezért minden furfangot bevetett, és bevet. Másodperc alatt ott terem ahol akar, belecsíp kicsit a nagyobba, majd ugyanolyan gyorsan eltűnik a fotel alatt. Kimi pedig az öregebb, tapasztaltabb nyugalmával tűri ezt. Nem szakadt még el a cérna, és úgy tűnik nem is fog. Az első közös játék is megvolt a hétvégén, amikor egész nap nálunk vendégeskedett a kisebbik. Közösen játszottak Kimi kedvenc cérnacsontjával. Egymásnak feszültek, morogtak, húzták a játékot. Kimi persze most is engedett. Könnyen elránthatta volna a kiskutyát, de nem tette. Most is, mint oly sokszor kitűnőre vizsgázott. Meg is dicsértük okosságáért. A lényeg, hogy jól viseli egymást a két eb. De nem ezért vagyok itt, bár már megszoktátok, hogy a kaja mellett, saját dolgaimról is sűrűn írok.

Lebbencslevest kaptunk ma, ami hét elejei étel szokott lenni. Most hét közepe van, de ilyenkor is jól esik. A leves is, meg az ebéd többi része is. Ma nem alakítom át az ételt mint ahogyan tegnap tettem, de nincs is szükség rá. Az almalevest sem kellett volna tegnap turbóznom, de megérte. Ma délután viszont megcsinálom a holnapi levest, mert régen készülök rá. Kapunk holnap is ebédet, de karfiolleves jön, amit még mindig nem nagyon szeretek. Elterveztem viszont, én hogyan készíteném, és délután meg is csinálom. Nem úgy, mint mások. A holnapi leveshez így biztosan kaptok receptet is. A maihoz is, mert a lebbencslevesről már korábban írtam.  Úgy érzem, igen szépen sikerült ma tálalnom ezt is, meg a többi kaját is.

Van receptem a meggyszószról is, ami ma az egyik főétel. Szeretem. Általában minden meggyes ételt, de leginkább nejem meggyes sütijeit. A szekrény tetején szerencsére most is sorakoznak a meggybefőttek, amik pedig anyósom munkáját dicsérik. Így szép az élet! Ma meggymártással jött a főtt sertéshús. Többnyire valamilyen főtt hússal érkezik, de kaptuk már sült csirkecombbal is. Azzal is nagyon finom volt. A meggyszósz édes, savanykás íze kitűnően illik a sós húsokhoz. Itt az ígért recept is. 

Másik választható főételünk a rántott csirkecomb. Mivel én két menüt rendelek, mindkettőből kérek egyet - egyet. Így ritka kivételtől eltekintve mindkét ételt be is tudom mutatni, röviddel a megérkezésük után. A reggeli programomat tehát az ételek tálalásával, kóstolásával, fotózásával, majd a képek szerkesztésével kezdem, és ezek után közzéteszem a beszámolót az ételekről. Saját oldalamon, és blogomban bővebben, az étterem FB oldalán rövidebben. Konkrétan a rántott csirkéről is írtam már, de abban a formában, ahogyan szerintem nagyon sokan csinálják, hozzánk hasonlóan. Hétvégén leves, és rántott csirke is szokott készülni a csirkejavából. Biztosan, Ti is szoktátok így csinálni, de ha véletlenül nem, akkor tudok újjal szolgálni írásomban.  Kezdők Konyhája oldalam egyik népszerű írása, és tudom, a fiatalok közül is sokan kipróbálták már így elkészíteni a csirkét. Ma nem lett a panírozás előtt megfőzve a csirke, tehát hagyományosan érkezett. 

Süti is érkezett, amit előre nem tudtam megtippelni, milyen lesz. Hétfőn, és szerdán kapunk desszertet az ebédhez, ami vagy cukrász, vagy péksüti szokott lenni. Most kakaós piskótaszelet jött, amiről rögtön szembe jutott a hétfői Konyhafőnök, amikoris piskóta volt az első feladat. Voltak bajok! A piskóta nagyon sok sütinek, desszertnek az alapja, és egyetértek vele, hogy versenyfeladat volt. Én is becsülettel helytálltam volna, de ebben az asszony a  profi. Olyan piskótát tud csinálni, hogy csak na! A konyhafőnök kapcsán viszont kezd kialakulni az az eredmény, amire számítottam. Azt is sejtem, ma ki távozik és remélem jól tippeltem. Most viszont én megyek!