Nem beszéltem napok óta a Konyhafőnök (Mesterszakács) című műsorról. Azért, mert abba a szakaszba érkezett, ami már nem nekem szól, hiszen engem csak bosszant. A média, nem az igazat, az életszerűt adja elénk. A médiát csinálják. Rutinos, tanult szakemberek, akik előre megírják a műsort. Komoly stáb dolgozik minden produkción, és előre megbeszélik, mi fog történni. Sajnos, engem jobban bosszant, mint azokat, akik nem ismerik a médiagyártást, mert tudom, ami a képernyőről lejön, az nem a valóság. Magát a műsort most is megnézem, mert új eljárásokkal ismerkedek meg, és kitűnő agytorna nekem is. Mikor kihirdetik az új feladatot, én is rögtön végiggondolom, én hogyan csinálnám. Tény, hogy ezen a szinten, már nem állnám meg a helyemet. Sem fizikailag, sem lexikális tudásban, sem rutinban. Akik idáig eljutottak, azoknak az élete eddig is csak a konyháról szólt. Senki ne gondolja azt, hogy aki a családjának főz, ilyen ismeretekkel rendelkezhet. Tegyétek össze a kezeteket, és mondjátok meg őszintén: sütöttetek már otthon Szent Jakab kagylót? Gondolom, a libamáj sem minden esti menü? Ebbe a műsorba, nem amatőröket kerestek. Olyan képernyőképes szereplőket, akik eladhatók. Vagy a sármjuk, vagy az esetlenségük, vagy más ok miatt. Nem véletlenül kerül be egy másik műsorba sem egy agresszív pasi. Növeli a nézettséget a botrány. Így aztán magamban ismét leszűrtem a tanulságot, és sokadszorra megállapítottam, hogy nincs való világ! A képernyőn biztosan nincs. Amit mi látunk, egy nagy létszámú csapat által megtervezett, és elénk tárt nagyon hamis világ, aminek a mozgatója a közönség manipulálása, tehát a pénz. A műsor, csak termék. Mint a banki szolgáltatás, vagy a reklámokban hirdetett csodaszerek, semmire nem való, drága háztartási gépek. El kell adni. Mint a politikát, de arról inkább nem beszélek. Úgyis az folyik a csapból is. Inkább sör folyna! Vagy bor. Azzal el is lennék.
De jöjjön, a tényleges való világ. A mai ebéd, ami grízgaluska levessel indul. Mindig kíváncsi vagyok a galuska állagára. A konyhán nagy tételben kell főzni, így nem úgy készül az étel, mint otthon a családnak. Ahhoz, hogy időben készen legyenek az ételek, bizonyos praktikus eszközöket is be kell vetni. Ezért más a grízgaluska is, mit saját konyhámban. Én kis mennyiségben kanállal, esetleg késsel vágódeszkáról szaggatom a forró levesbe a galuskát, a konyhán, az erre alkalmas szaggatóval, amivel lényegesen nagyobb mennyiséget lehet készíteni azonos idő alatt. Ezért, nem csak formában, hanem minőségben is más az érkező galuska, mint a sajátom. Receptemben, a (szerintem) tökéletes grízgaluska is le van írva, így ha valaki kíváncsi rá, ajánlom figyelmébe. A mai grízgaluska, az utóbbi idők legjobbja, ami a konyháról érkezett!
A töltött paprika sűrűn fordul meg nálunk. Olcsó, és finom kaja. Legutóbb, ezzel avattuk a szülinapomra kapott indukciós főzőlapot. Meg kell mondanom, csoda egy találmány. Igaz, hogy csak olyan edényt használhatsz rajta, ami alkalmas hozzá. A végeredmény viszont tökéletes lett. A paprika nem főtt szét, a töltelék tökéletes lett. Ez az eljárás miatt van így, mert így belülről fő az étel. Mindenhol, egyenletesen. Arra, hogy leégjen, esély sincs. Több töltött paprika receptem van, de ha már szóba hoztam a főzőlapot, a legutóbbit hozom ide, amit ezen a praktikus találmányon készítettünk. Ma, szinte tökéletes töltött paprikát kaptunk. Az a kitálalt adag, ami a képen látható volt az ételhordóban, és csak kicsit finomítottam rajta a tálalás kedvéért.
Sült harcsafilé érkezett másik főkajaként, és ma nincs problémám a választással. Mindkettőt megehetném, mert fiam nincs itthon. Ő biztosan a töltött paprikát választotta volna, mert a halat nem szereti. Egyenlőre! Az utóbbi időben, jelentős változáson ment át az ízlése. Olyanokat is megeszik, amit eddig soha. Néha még engem is meglep. De így van ez rendjén. Én minden halat, vadat, s mi jó falat imádok. A tengeri herkentyűket is. A hal mellé kapott krumpliról jutott eszembe, hogy tegnap az újramelegített (mikrózott) egyébként jó állagú krumplipüré szétfolyt. Így még nem jártam. Biztos voltam benne, hogy porból készült, de erre azért nem gondoltam volna, hogy így történik. Biztosan, másoknál is előfordult, hiszen az ételt újra kell melegíteni ha kihűlt. Ma viszont tört krumpli érkezett, a sült hallal, amit biztos nem roston készítettek. Lényeg, hogy nekem ízlik! Szépen sikerült a tányérra tenni is.
Szerda van, így süti is jár az ebédhez. Sokan azt hiszik, hogy a puncs szeletbe a cukrászat maradékát teszik. Részben így van, mert mint konyhánkban, a cukrászatokban is keletkeznek nemes hulladékok, amiket vétek lenne kidobni. Akkor már inkább puncsszeletként funkcionáljon tovább, mint a kukában végezze.
Végezze inkább ott, ahova való! A gyomrunkban.
Végezze inkább ott, ahova való! A gyomrunkban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése