2014. szeptember 12., péntek

2014.09.12. Sárgaborsó gulyás, bolognai spagetti, grízes tészta.

Ma kicsit később jelentkezek mint máskor, de igazoltan voltam távol. 
Hétvégén búcsúzom. A megszokott, éves Mária napi búcsú lesz Újkígyóson. 35 éve minden alkalommal meglátogatom ezt a jeles eseményt, mivel nejem oda való. Nem vagyok katolikus, és akik hozzám hasonlóan szintén nem követik a katolikus egyház tanait, kedvükért elmondom: A búcsú, megtisztulás. (latinul: indulgentia)  Egyfajta bűnbánati procedúra, amit ha végigcsinálsz, a következő búcsúig mentesít a tisztítótűztől. Ha kipurcansz, nem a pokolba, hanem a menybe kerülsz. Jobb az óvatosság! A falu (templom) védőszentjéhez kötődik, annak névnapja utáni vasárnap ünneplik. Más vallások nem tartják, nem ismerik el, sőt kifejezetten tagadják létjogosultságát. De vannak egyéb vallási furcsaságok! Például az, hogy jelentős pénzösszegért is bűnbocsánatot lehet nyerni. (van, akinek egy vagyon sem lenne elég erre!!!) (szerintem)
Tény, hogy a búcsú azon események közé tartozik, amiket faluhelyen a legjobban ünnepelnek. Azon ritka alkalmak egyike, amikor együtt van, a szűkebb értelembe vett család. A vasárnapi ebédre természetesen. Minden háznál, mert évek óta látom, mindenhol rengeteg autó áll a kapubejárókban, és a külföldi rokonok is hazaérkeznek ilyenkor. Sajnos, egyre több a külföldi rendszámú autó! Többen jönnek, mint karácsonykor, és húsvétkor. Be fogok róla számolni kicsit később, mert erről még nem írtam, pedig érdekes szokás, és többeket érdeklő téma. Idővel el fog tűnni, mert többnyire már most is csak a nagyszülőkhöz kötődik. 
Hacsak nem kapok gyomorrontást, vagy nem epézek be a rengeteg kajától, írni fogok azokról is. Anyósom, a drága, ilyenkor erőn felül készül, hogy biztos jól lakjon a család, sőt kisebb úti csomaggal is ellátja szeretteit, nehogy véletlenül valaki éhen pusztuljon. Ilyenkor kisebb hadseregre főz. A menüt csak sejtem, de biztosan lesz csigaleves, pörkölt, és/vagy töltött káposzta, sült húsok, valamint az elmaradhatatlan sütik tömkelege. Ígérem, leírom a teljes menüt!
Most viszont legyen szó arról a menüről, amit ma kaptunk.

Sárgaborsó gulyás érkezett, amiről receptem is van.  Hasonlóan jött a mai leves is, jó gazdagon. A galuskát, kicsit soknak istalálom benne. Ilyenkor, pénteken megszokott a tartalmas leves, és a tésztaétel. Ez is katolikus, böjti szokás, mint a búcsú. A lényeg, hogy a leves finom, akár ezzel is jól lehet lakni. Visszaemlékezve gyerekkoromra, mikor nagyapám kenyérrel szalonnával ment munkába, ahova időnként én is elkísértem, mikor délután befejezte a munkát, valamilyen tartalmas leves várta otthon. Elég is volt neki, mert kenyeret is aprított bele. Aztán bőséges vacsora, és kezdődhetett egy új nap. Arra emlékszem, amikor valaminek szezonja volt, minden nap azt ettük. Zöldborsó, majd zöldbab, később kukorica, lecsó, krumpli, és mások. És a gyümölcsök. Szépen sorban. Télen meg az aszalt gyümölcsök, vagy az abból készített kompótok. Lekvár, és más télire eltett gyümölcsök, zöldségek is voltak mindig a kamrában, volt mihez nyúlni. 
Tésztát, így tésztaételeket is sűrűn csinált nagyanyám. Persze, az akkor ismerteket. A bolognai spagettiről nem is hallott tán, és lehet, hogy életében nem is evett ilyet. Nálunk viszont nagy kedvenc. Ifjú házas koromban, már én is csináltam, először milánói makarónit, de mivel félre lettem informálva, abba is tettem darált húst. Úgy csináltam, mint ma a konyhán. Ma már sokkal többet tudok a milánói, és a bolognai raguról, így tudom, mi a különbség. Azon sem háborodok fel, ha valaki kihasználja a mai kor adottságait, és porból főzi a bolognai ragut. Ha sürgős, elfogadom. Ha lehet, viszont én friss alapanyagokból készítem a ragut. Rengeteg receptem van már róla, mind különbözik kicsit a másiktól, de kedvencem az, amikor az autentikus bolognait készítettük el. Azt viszont még illik elmondani, hogy Bologna környékén nem használnak spagettit a ragu tálalásához. Ott, a frissen főtt tagliatelle (hosszúmetélt) tésztát kultiválják.  Ez az én receptem, ami az eredetinek vélt bolognai ragu receptje. 
És akkor jön kedvenc témám, a Konyhafőnök című műsor. Tegnap az első feladat a bolognai volt. Ezt szívesen teljesítettem volna. Azt hiszem, meg is álltam volna a helyemet. Biztosan tagliatellét csináltam volna frissen, és saját receptemet csináltam volna meg. Azt, amit az imént megosztottam. De gombát biztosan nem tettem volna bele. Tegnap, egyébként is olasz nap volt, és mivel imádom a mediterrán konyhát biztosan jól szerepeltem volna. Elárulom, tenger gyümölcseiből főztem volna, és mivel a tészta tiltott volt a második feladatban, rizottót csináltam volna. Vagy egy peperonata-t, az olasz lecsót.
A másik főétel ma grízes tészta nálunk. Illetve nálunk pont nem. Erről nincs, és nem is lesz receptem. Még ha megvetnek érte, akkor sem. Nem szeretem! Ez a legegyszerűbb magyarázat, és nem köntörfalazok. Tiszteletben tartom a grízestészta fanok érzéseit, de engem már nem lehet meggyőzni arról, hogy ez egy finom étel. Én, amolyan pótléknak tartom. Olyan alkalomra, amikor már tényleg nincs más. Remélem, a következő évtizedekben nem fenyeget éhenhalás, de ha igen, akkor visszatérhetünk a grízes tésztára. Addig viszont üdvözlöm azokat, akik szeretik. Így ma egy régebbi grízes tészta képet hoztam illusztrációnak. Egyáltalán nem biztos, hogy akik ebből rendeltek, ebben a formában kapják meg ebédjüket.
Gyümivel végződik a pénteki ebéd. A múlt héten például két szép körtét kaptunk, amit be is építettem a hétvégi kajába. Lehet, hogy most is így lesz a két almával. Gyümölcs biztosan lesz a hétvégi ebédben, mert az előbb vettem fügét. De ez a jövő zenéje. Holnap kigarázdálkodom magam a konyhában, aminek eredményével el is fogok dicsekedni. Így szoktam!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése