2014. szeptember 11., csütörtök

2014.09.11. Zöldbableves, rántott sajt, tarhonyás hús.

Tegnap megint néztem a Konyhafőnököt. Abszolúte nem érdekelnek a valóságshow-k, kivéve, ha valamilyen érdek fűz hozzájuk. Igaz, ez nem is valóságshow, hanem vetélkedő, show formájában. A szükséges show elemekkel. Már vártam, mikor küldenek haza valakit műsoridőben, és tegnap megtörtént. Előre jól megkoreografált forgatókönyv szerint, úgy, ahogy Gordon Ramsay csinálná a Pokol Konyhájában. Vedd le a kötényedet, most!!! Kicsit értek a médiához, hiszen ez is egyik tanult szakmám. A látványos elemek ezért nem is érdekelnek. Érdekel viszont az, hogy meghatározott alapanyagokból mit főznek a "játékosok" Nekem ez jelenti a legnagyobb kihívást. Életem legnagyobb gasztro sikereit is így értem el. Meghatározott alapanyagokból kell valamit csinálni. A többi a fantáziádra van bízva, annyi mást használsz hozzá, amennyit nem szégyellsz. Azét módjával, mert a kevesebb, néha több! Ezért nem tetszik, ha valaki(k) azért, hogy látványos tányért fényképezzenek, tele rakják mindennel, néha olyanokkal, amik egymással egyáltalán nem harmonizálnak. Sem ízben, sem állagban. Persze, hogy vannak nekem is kedvenceim a műsorban. Észreveszem, kik főznek a legjobban, és nem szeretem a pökhendi, arrogáns stílust. A konyhában alázatra van szükség az ételek, és a vendégek iránt is. Na meg a zsűrivel szemben is. Én eddig korrektnek tartom a zsűrit. Ha valaki egy ilyen műsorban megméretteti magát, vegye tudomásul, hogy nem paprikás krumplit, vagy bundás kenyeret kell csinálni. Igaz, ezekhez is kell némi szakértelem. A szakértelemről jutott eszembe! Egy facebook oldalon megkérdezik, mi a kedvenc olasz ételed. Válasz: rio mare insalatissime. Jól hangzik. De egy konzervet mégsem! Ráadásul, ha valaki egy halkonzervet tart kedvenc ételének, az kérdőjeleket fogalmaz meg bennem. Hallotta a TV-ben, és csillogtatni akarta olasz nyelvtudását. Mintha tőlem valaki megkérdezné, mi a kedvenc magyar kajám. Én meg rávágnám: konzerv töltött káposzta, tartósítószerekkel. 
Viszont, mivel megérkezett az ebéd, mi biztosan nem konzervekkel lakunk jól. Régen, mikor nyaraltunk, akkor nagyon jó volt az a pár konzerv, amit vittünk magunkkal. Bár akkor is igyekeztünk inkább főzni magunknak. 

Zöldbab leves érkezett, amit mos még melegíteni sem kell. Hozzánk, fogyasztható állapotban érkezik minden, lehet másokét melegíteni kell. Mire ebédidőre kerül sor, a miénket is. Így, hogy mindig megkóstolom, nekem ilyenkor tökéletes hőmérsékletű a leves. Néha elragad a hév, és nem elég egy falat. Tegnap így jártam a májgaluska levessel, ami az év legjobb májgaluskája volt, így a kitálalt mennyiséget megettem reggelire. Aztán egy újabb adagot kora délután is. Azt hiszem ezzel elmagyaráztam, milyen volt tegnap a leves. Lehet, hogy ma is levessel lakok jól. Néha jobban esik, mint bármilyen főkaja. Persze ahhoz finomnak is kell lenni annak a levesnek.
A zöldbablevesről hoztam receptemet is, hátha valaki kíváncsi, én hogyan csinálom. Hasonló módon készült a mai leves is. 
Rántott sajtról eddig nincs receptem, bár foglalkozok a gondolattal. Nem így készíteném ahogyan ma érkezett, hanem egészen máshogyan. Ezt Áron fiam szereti nagyon, bár Ő elvan a tartár nélkül is. Ha készítek, valamilyen más mártogatóst tervezek mellé. És sokat, mert úgy jó. A mai rántott sajt a megszokott módon trappistából készült, nagyon forró olajban, hirtelen megsütve a panírozott sajtháromszögeket.
A tarhonyás húsról sincs receptem, bár nem is nagyon akartam írni róla. Tulajdonképpen sertéspörkölt, ami a tálalás előtt össze van keverve a köretként szolgáló pirított tarhonyával. Én, ha együtt főzöm a pörköltöt a tarhonyával, kicsit bővebb szaftra engedem, mert a tarhonya magába szívja azt. Ezért jó, mert így a tarhonya is magában hordozza a pöri ízét. Én így csinálom. Ez a veszélyesebb eljárás, mert a tarhonya odakaphat, így sokan a könnyebbik eljárást választják, ugyanis külön megfőzik a tarhonyát, és később összekeverik a pörkölttel.
Én saját verziómra esküszöm. A mai kaja is finom, jó szaftos, biztosan ízleni fog. Még nincs eldöntve ki rabol rá. mert Áron ezt is, meg a rántott sajtot is szereti. A mellé járó hordós káposzta viszont biztosan nekem marad, mert azt nem csípi. Az is lehet, hogy félreteszem, és felhasználom valamilyen új kajához.
Mivel mindent kitárgyaltam, megyek intézem dolgaimat. Mindig találok valamit. Lehet, hogy receptet fogok írni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése