2014. 09.18. Paradicsomleves, sült csirkecomb, körömpörkölt.

Éjszaka nagyot aludtam. Tegnap kicsit lebetegedtem, és a szerencsére ritkán alkalmazott, de bevált módszerhez folyamodtam, miszerint egy algopiryn lefekvés előtt borral bevéve. Az éjszakát végigaludtam, reggel ugyanabban a helyzetben ébredtem, mint ahogy lefeküdtem, igaz, jól leizzadva. A lényeg, hogy a kór legyőzve! Már augusztus közepétől őszies az idő, de hivatalosan, csak jövő keddtől van ősz. Kivéve, ha a Parlamentben más törvényt nem hoznak! A tények viszont arra mutatnak, hogy akármi lesz, az ősz már itt van. Kedvenc gyümölcseim, a paradicsomok látták legnagyobb kárát az időjárásnak, mert a rengeteg eső miatt mind kirepedt, a nyirkosságtól pedig rohadnak. Így is megszolgált az a pár tő, mert nyáron bőségesen ellátott alapanyaggal.

Többek között paradicsomlevest is készítettem, nem is egyfélét saját termésemből. Nem a mindannyiunk által jól ismert paradicsomszószból főtt, betűtésztával dúsított paradicsomlevest, hanem gazpacho-tt, és pappa al pomodoro-t. Az előbbi Spanyol, az utóbbi Toszkán, (Olasz) hagyományos étel. A gazpacho tán ismertebb, így ma annak a receptjét hozom ide, a mai paradicsomleves részletes leírása helyett.  Ez olyan, mint amit ízlésem maximálisan elbír. Érdekes, hogy nagy paradicsomimádó vagyok, de a hagyományos magyar paradicsomlevest, máig nem csípem. A paradicsom, viszont minden formában jöhet. Áron fiam, pedig a nyers parit nem szereti. A ketchupot viszont igen. A tegnapi babfőzeléket is úgy ette, hogy jó adag ketchupot nyomott rá. Ízlés dolga! A mai paradicsomleves az ismert módon készült. Mit gondoltok, milyen tésztát főztek bele?

A csirkét nem lehet megunni. Így gondolták a konyhán is, hiszen a tegnapi rántott csirkeszárny után, ma sült csirkecombot kaptunk. Családom is nagyon szereti, és szülinapomra is ezt készített nejem. Ezt ugyan nem a napján csinálta, hanem amikor a bővebb családot láttuk vendégül, de mivel én mások készítését vállaltam magamra, ezt akkor is Ő csinálta. Mint mindig kitűnően. Külön módszerrel csinálta az alsó, és felső combokat, így írásomban mindkét módszer benne van. Különösen ajánlom figyelmetekbe a tepsiben készített csirkecombokat, amit zöldséges krumpliágyon sütött. Kitűnő, fűszeres étel lett, és nem bonyolult elkészítése sem. Ma még ennél is egyszerűbben csinálták a sült csirkecombot, hiszen ma megsütötték a combokat, és enyhe fokhagymás mártással, valamint petrezselymes rizzsel tálalták.

A körömpörköltet, megint nagyon csípem. Többször csináltam már bográcsban, de mikor már beszorultam a konyhába, ott is fazékban. Nem időszakos étel, hiszen a disznóknak mindig van lábuk, addig míg le nem vesszük őket róla. Illetve a disznókról vesszük le a lábukat, hogy finom, sűrű, ragacsos pörkölt készüljön belőle. A körömpörkölt az, amibe nagyon lényeges, hogy sok hagyma kerüljön. A csontból, és a bőréből kifővő zselatin mellett, ez adja állagát, ízét. A körömpörkölt, nem első osztályú étterem asztalára való. Baráti társaságban, családi körben, ahol senki nem ad az etikettre, az egyik legfinomabb étel. Illik kézzel enni, nem kell foglalkozni azzal, hogy maszatosak leszünk. Mert biztosan azok leszünk. Jobb, ha a tányér mellé papírszalvétát, de inkább konyharuhát teszünk. A sűrű törölgetéstől, a papírszalvéta is ragacsossá válik, és egy idő után az is ragad a kézhez. Remélem, az imént leírt pár mondattal, mindenkinek kedvet csináltam a körömpörihez, így hozom a saját receptemet is.   Kiskutyámnak jó napja lesz ma megint. Jött is a tálalásnál kunyerálni, de nem erőszakosan. Tudja, ami neki jár, meg fogja kapni időben. 

Mindkét főételhez céklát is kaptunk, ami kitűnően illik hozzájuk. Én viszont a körömpörkölthöz fügét eszek ma. Kitűnő lesz vele. Már érzem magamban a kétféle íz harmóniáját.
Most pedig ismét elkezdem feltöltögetni receptjeimet. Megint találtam egy új alkalmazást, amivel saját receptkönyvemet tudom megcsinálni. Ez is verseny jellegű. Van már több receptkönyvem saját receptjeimmel, köztük olyan is, amit én magam terveztem, nyomtattam, de azt tavaly karácsonyra csináltam. Olyan nagy sikere volt, hogy idén új kiadást tervezek. Családi, baráti körben ajándékozgattam el, de erre most is van igény. Még akár ki is adhatnám, mert kisebb példányszámban, biztosan lenne kereslet rá. Ez viszont túl macerás már nekem. Így viszont, hogy saját, feltöltött receptjeimet megnyerhetem nyomtatott formában, szintén örömöt szerez. Nekem azért, mert méltónak találják receptjeimet a megjelenésre, annak, aki kapja pedig örömöt szerzek, mert személyre szabott ajándékot kap tőlem. A legutóbbi receptkönyvbe például belecsempésztem, egy ajándékot, ami kifejezetten annak szól, akinek szánom. Remélem, örülni fog neki!