2014. augusztus 29., péntek

2014.08.29. Jókai bableves, káposztás tészta, szilvás derelye

Tegnap úgy búcsúztam írásomban, hogy édes semmittevéssel töltöm a nap hátralévő részét. Nem így történt! Egész délelőtt macera volt a köbön. Telefonon hívtak, majd mikor percekkel később kapcsolták a tulajdonképpeni hívót, jót röhögtem. Az ifjú hölgy is, aki borotvát akart rám sózni. Mikor közöltem vele, hogy szakállam van láttam a telefonon a mosolyát. Azt mondta, az előző három telefonos partnere is szakállas volt. Nem akartam magyarázkodni, de 23 éves korom óta a katonaidőt kivéve tényleg szőrös a pofázmányom. Mikor a sikeres diszkós vizsgám után megborotváltattam (fogadásból) nejem, aki még akkor nem volt a nejem, a szakítás gondolatával játszott. Így gyorsan visszanövesztettem. Az ifjú hölgy, azért próbálkozott, hátha mégis rám tud sózni egy borotvát. Nem ment neki! Alig tette le a telefont, csengettek. Ajánló aláírást jöttek gyűjteni. Udvarias voltam! Nagyon. Utána megint telefon. Nyertem! Ingyenes, nemtudommit. Csak el kell menni, és végighallgatni egy félnapos előadást, utána vásárolni valamit néhány tízezer forintért. Akkor kapok ajándékot. Valami nagyon hasznosat. Mondjuk egy borotvát! Gyorsan bevettem egy vérnyomáscsökkentőt, csak úgy premedikálva magam. Jó vigyázni! Ez lett az édes semmittevésből. Mára inkább nem tűzök ki célt magam elé. De egész hétvégére sem. Lesz, ahogy lesz!

A kaja viszont megérkezett, és a kötelesség, ugye kötelesség, még ha magam vállaltam is. 
Jókai bableves az első. Nem sokban különbözik a konyhánk rendszeres vendégétől, a babgulyástól. Mi inkább így szeretjük. Így aztán mindenkitől elnézést kérek aki a jókai bableves receptjére kíváncsi, de a saját, füstölt csülkös babgulyásomét hozom helyette. Ez is legalább annyira finom, és még be lehet vásárolni, ha a hétvégén el akarjátok készíteni. Jó tejfölösen, sok zöldséggel. Nejem nagy mestere, de én sem vagyok kutya!  Az igazi Jókai bableves elkészítése elég körülményes egyébként. Egy régi receptben olvastam, hogy a füstölt csülköt, már előző nap megfőzték, majd a főzőlé tetejéről leszedett zsíron pirították meg a zöldségféléket, szóval a szakács több órán át foglalkozni kényszerült vele. A mi babgulyásunk sem egyszerű, de megéri.
Két napja bővült a családunk, egy kutyával. Elfér a tenyeremben, és Gergő fiamék életét teszi mozgalmassá, de tündéri. Természetesen el van kényeztetve, de ez így is van rendjén. Érdekes, hogy a mi hűséges társunk, már több mint nyolc éve van velünk, egyáltalán nem volt féltékeny rá. Kíváncsi volt természetesen de csak rövid ideig. Ha viszont kaja van a láthatáron, akkor mindent elfelejt maga körül. A nap minden szakában, bármit, amit mi eszünk, ő is kér belőle. Ha leülök zöldségeket pucolni, abból is. Imádja a káposzta torzsáját, a sárgarépát is! Ha párolt káposztát, esetleg káposztás tésztát csinálok, mindig kunyerál. Most is megérezte a káposztás cvekedli illatát, de azt is tudja, hogy ma nem jut belőle neki. Azért egy kis vircsaft volt. Most kóstolom a megérkezett ebédet, közben nyomja a fenekét a lábamhoz. Szereti érezni a közelségünket.  Én imádom a káposztás tésztát sósan, borsosan de Áron fiam nem.  A töltött káposztát is meghámozza. Tudom, én sem voltam különb fiatalként, ezért nem idegesít. Majd megeszi később. Mivel van receptem róla, esetleg Ő is elolvassa miből készül. Hátha megszereti.  Volt már olyan, hogy tőlünk nem fogadta el, de más, hasonló ételét jókedvvel megette. Volt motiváció! Egy nagyon csinos lány nagymamájának nehezebb ellentmondani, mint Anyának, vagy Apának. Így szerette meg a lecsót is.
Egy biztos! A derelyét egyikünk sem szereti. Pedig ez a mára kijelölt másik főétel. Soha nem voltam különösebben oda érte, de tudom, rengetegen imádják. Különbözőek vagyunk. Én a káposztás tésztát is sóval, borssal szeretem, mások cukrozottan. Ebből nem kell ügyet csinálni. Volt, aki azért orrolt meg rám, mert én nem szeretem cukrosan a cvekedlit. Tényleg! Pedig még sapka is volt rajtam. Ha kell, még cigivel is megkínáltam volna, mert jobb a békesség! A derelyét viszont, ha mellette káposztás tészta mosolyog rám az asztalon, biztos faképnél hagyom. Így aztán megbocsájtható, ha receptet sem írtam róla eddig. Mit is írtam volna? Elmentem a boltba, vettem egy zacskó fagyasztott derelyét, forró vízben megfőztem, morzsát pirítottam mellé és megszórtam porcukorral. Itt a recept, ennyi! Lehet, hogy Áronnak gyorsan összedobok egy lecsót. Az eredeti Menement. Ez a török lecsó neve, ami gyakorlatilag tojásos lecsó. Vagy lecsós tojás. Szerencsére minden van hozzá, és percek alatt kész. Meg is csinálom.
Gyümölcs is jár a pénteki ebédhez, és titkon reméltem, almát kapunk. Az érkezett. Kettőnknek, két gyönyörű zöld alma. Pont olyan, amire szükségem van. Így megint kísérlet következik. A két alma bőségesen elég lesz kísérletem végrehajtására, és biztosan be fogok számolni a sikerről. Még ezt is ma elintézem. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése