2014. augusztus 13., szerda

2014.08.13. Vegyes zöldségleves, meggymártás, rántott sajt.

Soha nem tettem eddig ilyet, és valószínű ez lesz az utolsó. Mai bejegyzésem, egy ide illő idézettel kezdem.
"A társaságban én is ott valék,
S valék szomszédja épen Erzsikének,
A társaságnak többi tagjai
Beszélgetének s énekelgetének.
Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:
„Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott."

Történt, hogy tegnap eset kimozdulánk itthonról, és elindultunk vala az éjszakában. Nem négy ökrös szekéren, hanem négyhengeres Szuzukival. A Perseida meteorraj éjszaka érte el a maximumot, így mivel világ életemben érdekelt a csillagászat, más szórakozás mellett, elmentünk hullócsillag nézőbe. Hogy mennyit láttam?!!! Egyet sem. Hogy egy mikroszkópikus porszem sem jutott nekem? Ennyit érek? Nejem tán látott kettőt, de...   Igaz, hogy szuperhold volt, és a város fényes egét kémleltem, ahol még a csillagok is alig láthatóan pislákoltak, így túlzó reményeim nem voltak. De a szándék megvolt. Így aztán hiába szóltam ábrándozva Erzsikének, aki egyébként hites feleségem, ebben az éveben csillag nélkül maradok. És mikor a betonúton, a négyhengeres Szuzukival lassacskánt hazafelé ballagtunk, még meg is szórtak bennünket a szúnyogirtó szárazfüsttel. Mily szerencse, hogy a Perseidák csak egy év múlva jönnek legközelebb.

A kaja viszont már itt van. Vegyes zöldségleves, ami egyértelmű mibenlétét tekintve. A mindenki által jól ismert gyorsfagyasztott zöldségkeverékből készült, ami miatt semmi problémám nincs. Ma úgy tűnik, a mexikói keverék került sorra, ami kitűnő. A legegyszerűbb levesek egyike, és elsők közt szerepelt a kezdőknek ajánlott receptjeim közt.  Valahol el kell kezdeni! Soha nem a legbonyolultabb étellel. Én, és mások sem mesterszakácsként kezdték. Nem szégyen tehát a legegyszerűbb módon indulni. A cél szentesíti az eszközt! Nem ragozom tovább, pedig az imént írtaknak van oka. Ennyi!
Van friss receptem a meggyszószról, mert látva a mai menüt, hétfőn megírtam, én hogyan készítem. Le is írtam, és pár perc múlva javaslatként az érkezett, hogy próbáljam ki rummal. Biztos jó lehet, de rá merem tenni a rosszabbik lábamat, hogy a konyhán az életben nem töltöttek sem rumot, sem aromát a meggyszószba. Én egyébként szeretem a rumot. Mást is, de csak módjával. Úgy tűnik a korral, a fogyasztható mennyiség is jelentősen csökken. Óvatos duhajnak kell lennem!
A rántott sajtról eddig nem írtam, egyszerűen azért, mert nem láttam még szükségét. Pedig, legalább egy dolog, amire illő lenne felhívnom a figyelmet. Azt, hogy a tökéletes rántott sajt titka, a bő, forró olaj, amiben sül. Ez biztosítja azt, hogy a panír gyorsan megszilárdul rajta, és nem engedi kiszivárogni az értékes sajtot. Ha hideg, és kevés az olaj, vagy más zsiradék, a sajt megolvad sütés közben, és kifolyik a panírból. Ez a lényeg.
Még egy lényeges dolog van a mai ebéddel kapcsolatban, mégpedig a süti ami ma is jár az ebédhez. Ma puncs szelet jött, ami rendkívül látványos, sokszínű süti. Állítólag a cukrászati nemes hulladékot erre használják fel. A divatos magyarázattal: a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Aki kitalálta, viszont nem volt buta. Én viszont elbúcsúzom, mert nem vagyok a csúcson, enyhén szólva. Az okát nem tudom, de bízom benne, hogy hamarosan változik a helyzet!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése