2014.08.12. Almaleves, rántott pulykamell, resztelt máj.

Kezdek akklimatizálódni. Kevesebb, mint egy hétig volt távol nejem, de most látom azokat a szinte jelentéktelennek tűnő dolgokat, amik felett eddig elsiklott a figyelmem. Lássuk először a mosást mosógépben. Elvileg kibírtuk volna ketten enélkül is, de vannak rendkívüli esetek. Áron fiam szétázott hátizsákkal jött haza a fesztiválról, és nem akartuk, hogy bedohosodjanak a cuccai. Mint később kiderült, elég lett volna egy 40 fokos mosás, de én 60-on mostam. Kárt nem csináltam, ez a lényeg. A nappali, és a konyha padlójával már az első napon kölcsönös egyességet kötöttünk, hogy nem sűrűn zaklatjuk egymást. A mosogatóval, más volt a helyzet. Az zabálta a mosatlant, de egy Istennek nem volt hajlandó, magától elvégezni a munkát. Mivel időnként ételeket is készítettem, volt munkám is. És előjött a megfelelés kényszere! Nem akartam szégyenbe maradni, hogy még ennyi sem bízható rám. Lényegesen gondosabb voltam, tartva a később előkerülő szégyenfoltos edények okozta felháborodástól. Azt hiszem, időnként rám férne ilyen túlélő-tábor. 
A megszokott napközbeni tevékenységemet viszont így sem adtam fel. A napi menü megjelenítését. Így magamnak is több munkát okoztam, mert a kitálaláshoz használt edényeket is nekem kellett elmosogatnom. És mivel szeretem minél szebben megjeleníteni az étkeket, volt, amikor elég sokat kellett tisztába tennem. És én is fejlődtem közben. Nálam is vannak rutinok, mind a tálalás, mind az ételek bemutatása terén. 

Mivel itt az ebéd, illik közelebbi ismeretséget kötni vele. Ezért írtam már sok receptet is, hiszen egyszerűbb a kész receptet idehozni, mint az aktuális ételről rögtönözni egy pontos leírást. Más kérdés az, hogy nem mindig az általam ismertetett módon készül, az épp aktuális, napi étel, de mégis adok valami támpontot az elkészítéséhez. Most is hozok egy almaleves receptet.  Nem állítom, hogy a mai leves így készült volna, de hasonlóan. A tejszínt nyugodtan behelyettesíthetjük tejföllel, mert a konyhán a leveseket leginkább tejföllel habarják.

Sokáig nem írtam receptet a rántott ételekről azzal a felkiáltással, hogy panírozni ugye mindenki tud, és minek. Aztán kiderült, hogy nem, és szükség van olyan írásra is, ami ezt mutatja be. És nem csak kezdők részére. Tíz blogoldalam van, melyek közül egy direkt kezdők számára íródott. Ezen igyekszem a lehető legegyszerűbben, sok fényképpel bemutatni a készítendő ételeket. A rántott pulykamellről ugyan még nem írtam, de a múltkor bemutattam a csirke hétvégi feldolgozását. Úgy, ahogy egy igazi Magyar, vidéki konyhában csináljuk. A friss, kapirgálós jószágból, (mert nincs annál jobb) hogyan készül húsleves, majd rántott csirke. Az aprólék, sok zöldséggel a levesbe, a nagyobb húsok kirántva. A hétvégén is ez volt itthon, mert nagyon szeretjük, és nejem erre vágyott. Recept helyett, három mondatban leírom, hogyan készül a rántott pulykamell: A pulykamellet szeletekre vágjuk, majd kikloffoljuk, és kicsit megsózzuk, mindkét oldalát. Ezután először lisztbe, majd felvert tojásba, utoljára prézlibe forgatjuk. A legvégén forró zsiradékban kisütjük. Ennyi.

A resztelt máj, leánykori nevén pirított máj. Ez készülhet baromfi, sertés, borjúmájból is. A marhamájat már nagyon ritkán használják ennek az ételnek az elkészítésére, nem is igazán való erre. Nálunk nagy kedvenc a csirke, kacsa, vagy pulykamáj. A libamáj is, csak arra nincs pénzem. Mondjuk, az nem is pirított májnak való. A múlt héten, megint spóroltam egyébként. Még júniusban kipróbáltam: 2500 Ft.-ból készítettem 9 féle ételt, 2 - 4 adagban. A múlt héten, 6 ételt csináltam, 3000-ből. Igaz, hogy vettem egy tömb sonkát, amiből még mindig van, és az volt a legnagyobb tétel. Gondolkozom, mit lehet még csinálni belőle. De vissza a pirított májra. Receptem, a pirított csirkemájhoz van, így azt hozom ide. Nincs is szükség másra, mert ma ez érkezett hozzánk is. 
Már Áron fiam le is rabolta, és elvitte magával a tálalás után. Majd megeszi, ha lesz ideje rá. 
Jó étvágyat neki, és nektek is!