Ma jön az Asszony! Nem volt oda egy hétig, de hiányzott. Csak úgy mentálisan. Nem éreztem szükségét semminek, jól elvoltunk Áron fiammal, ízlett neki a főztöm is. A tegnapi lecsó különösen. Este meg a hagymás bab. Napközben beszéltem nejemmel telefonon, és odanyomtam kutyusunk füléhez a kagylót. Ha láttatok már zavarodott teremtményt! Nem tudta mit csináljon. Hallja imádott királynőjének a hangját, de nem látja. Kereste mindenhol. El is határoztam, hogy videóra rögzítem nejem érkezését, azt, hogyan örül neki a kutya. Előre látom.
Csak szólok, nehogy bedőljetek Ti is! Kicsit szégyellem, mert nem szoktam így beszopni! Majd minden hír mellett van egy banner, ami ingyenes web designer tanfolyamot hirdet. Jelentkeztem. Kaptam egy semmitmondó videót, 1 (azaz egy) gagyi leckével, ráadásul ígéretükkel szemben, nincs lehetőség leiratkozni a hírlevelükről. Természetes, hogy a többi lecke fizetős lenne, de ha nem tudok leiratkozni, és szipkázzák az adataimat, feljelentem őket. Bepaliztak! Engem, akit nehéz táncba vinni. De a jövő ígéretével könnyű volt. Egyébként is fogékony vagyok a technikára, a grafikára, és a nálam jóval fiatalabbakat megszégyenítő szakértelemmel kezelem a kompjútert. 1983-ban Gyulán, nekem volt az első gépem. Egy Sinclair ZX Spectrum. A maga nevetséges 16 kilobájtjával, 8 bites színnel. Azok az éjszakába nyúló játékok feleségemmel! A játékokat évek óta elfelejtettem, de változatlanul elég jó vagyok a szeren. Szerintem, édesapám az utolsó polihisztorok egyike volt, és valószínű ragadt rám is valami. Remélem, öröklődik tovább is. Minden jel meg van rá!
Mivel péntek van, a héten megint utolsó nap, hogy beszámolok az ebédről. Kinyitottam az edényeket, és úgy döntöttem nem fényképezek ma. Mindenről van már fotóm hasonló formában, sőt a bolognai esetében, sokkal jobb minőségben is, mert ma megint széthullott mire ideért.
Nyírségi húsgombócleves jött, ami a szokásokhoz híven, gazdag leves. Elvégre péntek van. Még az első receptgyártási lázamban írtam is róla, így máris itt van. Akkor, a különféle más oldalakra feltöltött receptjeimet gyűjtöttem egy csokorba, és külön oldalt hoztam létre nekik saját blogomban. Legtöbbször erről az oldalról hozom ide a recepteket, mert ezek valóban csak a lényeget tartalmazzák, a tőlem megszokott felesleges duma helyett. Jó kis leves indulásként.
Nincs receptem viszont, és nem is fogom strapálni magam leírásával, a mákos metéltről. Tudom pedig, hogy sokan szeretik. Gergő fiam is, aki első nap az iskolában, azzal tette magát nevezetessé, hogy repetázott a mákos tésztából. Jó beugró volt, mert a szakácsnénik, rögtön megszerették, és nyolc évig kedvencük is maradt.
Mára nem rendeltem belőle.
Minek is, amikor a másik választható tésztaétel a rakott bolognai spagetti. Ez az egyik legnagyobb kedvenc a családban. Magam is sokszor csináltam más mind a sima, mind a rakott változatát. Természetes, hogy recept is van róla, viszont ha már a mai a rakott verzió, akkor azt hozom ide. Mint mindegyik más, a fotó is egy régebbi bolognait tartalmazza, mert mire ideért, szétesett mindkét adag. Az íze viszont jó. Hátha valakinek kedve támad elkészíteni a hétvégén.
És ha péntek, akkor gyümölcsös nap. Igaz, a múlt pénteken nem gyümölcs volt a sárgadinnye, hiszen a tökfélék közé tartozik, és az pedig zöldség. Ez pedig vonatkozik a mai görögdinnyére is, ami szintén tökféle. Az íze, nem! Remélem másoké sem, hiszen egy dinnyéből nem lehet 600 szeletet vágni. Hazánk legnagyobb görögdinnyéje 48,5 kg volt, és abból sokan jól laktak.
Csak szólok, nehogy bedőljetek Ti is! Kicsit szégyellem, mert nem szoktam így beszopni! Majd minden hír mellett van egy banner, ami ingyenes web designer tanfolyamot hirdet. Jelentkeztem. Kaptam egy semmitmondó videót, 1 (azaz egy) gagyi leckével, ráadásul ígéretükkel szemben, nincs lehetőség leiratkozni a hírlevelükről. Természetes, hogy a többi lecke fizetős lenne, de ha nem tudok leiratkozni, és szipkázzák az adataimat, feljelentem őket. Bepaliztak! Engem, akit nehéz táncba vinni. De a jövő ígéretével könnyű volt. Egyébként is fogékony vagyok a technikára, a grafikára, és a nálam jóval fiatalabbakat megszégyenítő szakértelemmel kezelem a kompjútert. 1983-ban Gyulán, nekem volt az első gépem. Egy Sinclair ZX Spectrum. A maga nevetséges 16 kilobájtjával, 8 bites színnel. Azok az éjszakába nyúló játékok feleségemmel! A játékokat évek óta elfelejtettem, de változatlanul elég jó vagyok a szeren. Szerintem, édesapám az utolsó polihisztorok egyike volt, és valószínű ragadt rám is valami. Remélem, öröklődik tovább is. Minden jel meg van rá!
Mivel péntek van, a héten megint utolsó nap, hogy beszámolok az ebédről. Kinyitottam az edényeket, és úgy döntöttem nem fényképezek ma. Mindenről van már fotóm hasonló formában, sőt a bolognai esetében, sokkal jobb minőségben is, mert ma megint széthullott mire ideért.
Mára nem rendeltem belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése