Vasárnap óta, nagyon le vagyok lassulva. Nem is én, hanem a gépem. Úgy látszik, hiányzik Párom kisugárzása. Mióta elment nyaralni, legalább kétszer annyi időbe telik a betöltés, böngészés, mint előtte. Egyébként is hiányzik, és nem csak nekem. Kimi kutya is össze van zavarodva egyrészt azért, mert tőlem kapja a reggelit, holott az mindig a királynője dolga volt, várja a lépcső alján, és a bejárati ajtónál tölti a nap nagy részét. Nem érti, hol van!! Én meg unalmamban naponta kétszer elmosogatok. Nem kell sokat, mert kettőnkre nem gyűlik fel annyi, mint egyébként, és valamilyen érthetetlen ok miatt, én nem rakom át azonnal egy másik edénybe, amikor megjön az ebéd. Nem mosom fel a nappalit sem, csak egyszer naponta. Az is lehet, hogy csak kétnaponta, ha nincs mozgás. Még ruhát is mostam a mosógépben! Na mit szóltok? A túlélőpróba első napjai letudva!
Egyhangú magányomat, csak Kimi kutyám időnként simogatásra elém dugott feje, és az ebéd megérkezése zavarja meg. De ma kitalálok valamit.
Először viszont lássuk az ebédünket. Időnként elmondom azok kedvéért, akik nem olyan rég olvassák, hétköznaponként megjelenő rendszeres ételelemzéseimet, hogy nem minden nap főzök, bár értek hozzá. Egy kitűnő konyháról hordják frissen, melegen, viszonylag jó minőségben, olcsón a kaját, ide a helyembe. A viszonylag jó minőséget sem szabad félreérteni, mert időnként, mint saját konyhánkban, is előfordulnak apró problémák. Azzal nincs gond, ha alulfűszerezett az ebéd, mert tenni lehet hozzá utólag is. Elvenni nem! Az étteremből rendelő - többnyire idős, néha beteg emberek - nem ehetnek nagyon fűszeres ételeket. Ezért aztán, nem is az én ízlésem szerint főznek. Ennek ellenére finoman. Ha vannak apró problémáim, természetesen, azokat is megírom, amit az étterem vezetése örömmel vesz. De nem kekeckedek!
A mai zöldbableves, nem érdemel különösebb kritikát. Tegnap délután pótoltam a hiányt, és gyorsan írtam receptet a zöldbablevesről is, így már azzal is tudok szolgálni. Nem pontosan olyan a mai leves, mint az receptemben szerepel, de a különféle zöldséglevesek, nagy változatosságban készíthetők el. Lehet hozzáadni, vagy elvenni belőle hozzávalókat. Ma enyhén savanykásan, más zöldségek nélkül, de finoman érkezett a leves. Már megígértem, de ma sort kerítek rá, hogy egy igazi gazpachot csináljak magamnak. Az már délután, vagy holnap reggel fogyasztható is lesz, ami ebben a melegben jól fog esni. Mások is szenvednek. Reggel ötkor hagymaszagra ébredtem, ami annak a jele, hogy szomszédom nekikezdett az ebédnek. Én meg gyorsan meglocsoltam a növényeimet. Jobb korán, mint a későbbi dögmelegben!
Soha nem gondoltam, hogy az egyszerű rántott hús is érdeklődésre tarthat számot. Néhány héttel ezelőttig egyáltalán nem írtam, semmilyen panírozott, rántott ételről. Úgy gondoltam, ezt mindenki ismeri. Hogy mennyire nem így van, bizonyítja a tegnapi nap. Írtam egy receptet ugyanis a szezámmagos rántott csirkemellről is amolyan, hiánypótló céllal. Ráértem, unatkoztam! 5 perc alatt, tizenheten olvasták el, vadiúj rántott hús receptemet. Már megérte! Mivel leírtam, Ti sem maradtok nélküle. Itt a még meleg szezámmagos rántott csirkemell receptem. Ma hasonló módon csinálták a konyhán is. Tudom, mert egyszer pont akkor voltam ott, amikor ez készült. A köret, nem csúcsminőségű ma, mert kicsit hígra sikerült a hagymás tört krumpli.
Tudjátok, hogy az egyik legkedvencebb kajám a toros káposzta? Állítólag nagy spíler vagyok a készítésében. Egy böllérversenyen, Benke Laci barátom, (akit bátran nevezek barátomnak) külön kiemelte torosomat. Óriási dicséret, egy hihetetlenül jóindulatú embertől, aki nem mellesleg mindenhez nagyon ért, aminek csak kicsi köze is van a gasztronómiához. Nem szeretek dicsekedni, de mivel Ő nevezett barátjának, úgy érzem, én is annak mondhatom. Azóta számtalanszor bizonyította már, hogy annak is tekint.
Most viszont bajban vagyok! A bőség zavara! Sok toros recept közül választhatok, de talán azt hozom ide, ami számomra a legkedvesebb. Ezt egy jó hangulatú nyári napon csináltam bográcsban torosomat, a saját magam által kovászolt káposztából. Még videót is csináltam róla, amit a bejegyzésemben is meg lehet nézni. Sok különbség van az előbb érkezett toros, és a sajátom közt, mert én egyrészt kovászolt káposztával, sok csontos hússal csináltam, (ezért toros, mert azok a húsok kerülnek bele, amik kolbászba nem valók) másrészt, én bográcsoztam akkor. A konyha szakácsai is jól készítik a torost, így semmi gond nincs vele. Ők színhússal készítik a torost, ami nem baj. Tettem mellé egy kis tejfölt, meg néhány karika csípős paprikát. Még szerencse, hogy nekem pedig minden díszítő elem is van a hűtőben a tálaláshoz.
Holnap is jelentkezek, de máris kíváncsi vagyok, mert rizikós kaja jön. A májgaluska levessel kapcsolatban mindig a kelleténél jobban kritikus vagyok, de ez a dolgom.
Most viszont bedagasztom azt a 40 deka körüli lisztet, amit három zacskóban találtam maradékként. Úgy érzem, 3 közepes bagett kijön belőle. Ma, és holnap, elég lesz vacsira kettőnknek.
Egyhangú magányomat, csak Kimi kutyám időnként simogatásra elém dugott feje, és az ebéd megérkezése zavarja meg. De ma kitalálok valamit.
Először viszont lássuk az ebédünket. Időnként elmondom azok kedvéért, akik nem olyan rég olvassák, hétköznaponként megjelenő rendszeres ételelemzéseimet, hogy nem minden nap főzök, bár értek hozzá. Egy kitűnő konyháról hordják frissen, melegen, viszonylag jó minőségben, olcsón a kaját, ide a helyembe. A viszonylag jó minőséget sem szabad félreérteni, mert időnként, mint saját konyhánkban, is előfordulnak apró problémák. Azzal nincs gond, ha alulfűszerezett az ebéd, mert tenni lehet hozzá utólag is. Elvenni nem! Az étteremből rendelő - többnyire idős, néha beteg emberek - nem ehetnek nagyon fűszeres ételeket. Ezért aztán, nem is az én ízlésem szerint főznek. Ennek ellenére finoman. Ha vannak apró problémáim, természetesen, azokat is megírom, amit az étterem vezetése örömmel vesz. De nem kekeckedek!
Most viszont bajban vagyok! A bőség zavara! Sok toros recept közül választhatok, de talán azt hozom ide, ami számomra a legkedvesebb. Ezt egy jó hangulatú nyári napon csináltam bográcsban torosomat, a saját magam által kovászolt káposztából. Még videót is csináltam róla, amit a bejegyzésemben is meg lehet nézni. Sok különbség van az előbb érkezett toros, és a sajátom közt, mert én egyrészt kovászolt káposztával, sok csontos hússal csináltam, (ezért toros, mert azok a húsok kerülnek bele, amik kolbászba nem valók) másrészt, én bográcsoztam akkor. A konyha szakácsai is jól készítik a torost, így semmi gond nincs vele. Ők színhússal készítik a torost, ami nem baj. Tettem mellé egy kis tejfölt, meg néhány karika csípős paprikát. Még szerencse, hogy nekem pedig minden díszítő elem is van a hűtőben a tálaláshoz.
Holnap is jelentkezek, de máris kíváncsi vagyok, mert rizikós kaja jön. A májgaluska levessel kapcsolatban mindig a kelleténél jobban kritikus vagyok, de ez a dolgom.
Most viszont bedagasztom azt a 40 deka körüli lisztet, amit három zacskóban találtam maradékként. Úgy érzem, 3 közepes bagett kijön belőle. Ma, és holnap, elég lesz vacsira kettőnknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése