Köszönöm, megvagyok! Néhány napig egyedül, szalmaözvegyként. Csak leghűségesebb barátom, Kimi kutyám szeretetét élvezem, mikor eszébe jut, hogy hivatásos kisállat simogató vagyok. Most sűrűn jut eszébe.
Tegnap nejem itt hagyott pár napra, (örülök, mert neki sem árt egy kis kikapcs, bár ez kicsit munka is) Remélem, szép lesz az idő a héten, és jól fogják érezni magukat a Balaton mellett. Áron hazajött ugyan a fesztiválról, de vele is csak ritkán találkozok, akkor, amikor megéhezik. Most egy darabig nem fog, mert aklimatizálódik. Tegnap hazajött, és a komplett hátizsák ment a mosógépbe, utána lefeküdt. Elfáradt szegény a bulizásban!
Most legalább, büntetlenül garázdálkodhatok a konyhában. Nem szabad félreérteni! Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy most kiélhetem ferde hajlamaimat, és sütök-főzök hajnaltól napestig. Minek, ha nincs szükség rá. Én nem főzök a kukának! Főleg nem azért, hogy dicsekedhessek vele a facebookon. A hűtőben még van csirkepaprikás, majd ha az elfogy. Viszont, mivel van paprika, paradicsom, lehet, hogy lecsót fogok csinálni a közeljövőben. Majd megbeszélem Áronnal, milyet szeret. Úgyis rég terveztem, hogy a lecsószezont kihasználom, és csinálok valamit magam, és fiam szórakoztatására, éhségünk csillapítására.
Tegnap este megkerestek. (nem először) Egy cég, akik megismerték munkámat a netről, felkértek, legyek a koordinátoruk, aki segít a különféle gasztro versenyeken jól szerepelni. Jól esik az, hogy gondoltak rám, de nem vállaltam. Bár nagy volt a kísértés, nem fogadtam el azt, hogy "eladjam magam" Ez kötöttséggel járna, ami nem az én stílusom. Fordult már elő, hogy hasonlóra kértek, és már látom, mennyire jól döntöttem akkor is, mikor azt sem vállaltam. Én nem szerepelni akarok, hanem barátaim, családom körében, jól érezni magam. Elvárások nélkül, stresszmentesen. Ha baráti társaság kér fel arra, hogy főzzek nekik valami finomat, szívesebben teszem, mint megfelelni ismeretleneknek.
Most viszont azt eszem, amit nekem főztek. Itt a mai ebéd, így rátérek ennek az elemzésére. Tarhonyaleves jött elsőként, ami kifejezetten hétfői leves. Megnéztem! Általában, hétfőként érkezik. Jó kezdet a hétvége után. Úgy emlékeztem, hogy írtam már róla receptet, és jól emlékeztem. Itt is van. A mai leves pont ebben a formában jött, megjegyzem, igen finoman.
A borsos tokány viszont minden alkalommal, kicsit másképpen érkezik. Attól függ, milyen húsból készül. Én nagyon szeretem pulykahúsból. Pulyka felsőcombból. Barátom a napokban felhívta a figyelmem egy ropogós csirkecomb receptre. Először nekem is elsikkadt a figyelmem, de azért küldte át, hogy megnézzem, a ropogós csirkecomb pulykából készült. Istenem. Legalább nem kutyahúsból. Olvastam, tán Szolnokon akarták sertésként eladni a kutyahúst. Kimi kutyusom, tán megérezte, mert bejelentkezett ismét egy soron kívüli simire. Hiányzik neki Anya. Nála Ő az Isten. Én csak félisten vagyok. Most egy darabig biztosan a lábamon fog feküdni.
Mivel a tokányokról írtam szintén receptet, azt is idehozom. Ez is összefoglaló recept, mert többféle tokányt ismertetek benne egyszerre. A mai tokány megint finom, és mint mindig kifőtt száraztésztával jött. Mivel igen szaftos étel, jól illik hozzá a köret.
A következő kaja megjelenítésére trükkök sorát vetettem be. Nem rendeltem belőle, viszont mégis láthatjátok, hogyan nézne ki. Fantáziám szüleménye, mert volt almaszósz képem, igaz főtt hússal, és volt csirkecomb képem rizzsel. A kettőt montíroztam össze, szerintem elég jól. Mint kiderült, írtam az almaszószról is már receptet, így ez is megoldódott. Januárban, amikor sok régi tervemet teljesítettem egyszerre, írtam erről is. Most is sok, már régen elkészült étel áll sorban a kamrában, csak arra várva, hogy méltó helyére, a recepttáramba kerüljön. De ilyenkor nyáron, amikor mindig van mit tenni, várjanak kicsit. Időnként előhúzok egyet, amire nekem, vagy valaki másnak szüksége van, leporolom, és megy a helyére. Az almaszószra most itt van szükség, így hozom is. A lényeg a szószon van, az, hogy mit tesznek rá, az a hangulat, és a költségvetés dolga. Ma a konyhán csirkecombot választottak, amit nem kóstolok meg az imént említettek miatt.
Hétfőnként süti is jár az ebédhez. Péksüti szokott jönni kelt, vagy leveles tésztából. Ma kakaós csigát kaptunk. Jó nagyot! Ez elég is lesz egész hétre. Mivel ketten maradtunk fiammal, nem esek neki semmilyen sütinek a héten. Furcsállom is, amikor látom, hogy van, aki egyedül él, mégis minden másnap egész tepsi sütit készít magának. Egészségére. Nekem ilyenkor jobban esik, egy egész tepsi saláta. Lehet, hogy sütök is magunknak. Azt legalább Áron is szereti. Na meg Kimi is ott áll sorban, az uborka, a paprika leeső végeiért. A paradicsomot is megeszi, de azt csak ímmel-ámmal. A hagymát egyáltalán nem csípi! Nem vegán, de mindenevő. Mindent szeret, amit tőlünk kap!
A pénteki bejegyzésemhez érkezett egy hozzászólás, és a bejegyzőjének, tökéletesen igaza van. Magam is említettem, hogy a paradicsom gyümölcs. Az is igaz viszont, hogy a sárgadinnye viszont nem az, hanem zöldség. A tökfélék családjába tartozik, arról nem tehet, hogy mézes ízzel ajándékozta meg az evolúció. Köszönöm, hogy figyelmeztettél! Nektek pedig jó étvágyat, és kellemes hetet kívánok!
Tegnap nejem itt hagyott pár napra, (örülök, mert neki sem árt egy kis kikapcs, bár ez kicsit munka is) Remélem, szép lesz az idő a héten, és jól fogják érezni magukat a Balaton mellett. Áron hazajött ugyan a fesztiválról, de vele is csak ritkán találkozok, akkor, amikor megéhezik. Most egy darabig nem fog, mert aklimatizálódik. Tegnap hazajött, és a komplett hátizsák ment a mosógépbe, utána lefeküdt. Elfáradt szegény a bulizásban!
Most legalább, büntetlenül garázdálkodhatok a konyhában. Nem szabad félreérteni! Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy most kiélhetem ferde hajlamaimat, és sütök-főzök hajnaltól napestig. Minek, ha nincs szükség rá. Én nem főzök a kukának! Főleg nem azért, hogy dicsekedhessek vele a facebookon. A hűtőben még van csirkepaprikás, majd ha az elfogy. Viszont, mivel van paprika, paradicsom, lehet, hogy lecsót fogok csinálni a közeljövőben. Majd megbeszélem Áronnal, milyet szeret. Úgyis rég terveztem, hogy a lecsószezont kihasználom, és csinálok valamit magam, és fiam szórakoztatására, éhségünk csillapítására.
Tegnap este megkerestek. (nem először) Egy cég, akik megismerték munkámat a netről, felkértek, legyek a koordinátoruk, aki segít a különféle gasztro versenyeken jól szerepelni. Jól esik az, hogy gondoltak rám, de nem vállaltam. Bár nagy volt a kísértés, nem fogadtam el azt, hogy "eladjam magam" Ez kötöttséggel járna, ami nem az én stílusom. Fordult már elő, hogy hasonlóra kértek, és már látom, mennyire jól döntöttem akkor is, mikor azt sem vállaltam. Én nem szerepelni akarok, hanem barátaim, családom körében, jól érezni magam. Elvárások nélkül, stresszmentesen. Ha baráti társaság kér fel arra, hogy főzzek nekik valami finomat, szívesebben teszem, mint megfelelni ismeretleneknek.
Mivel a tokányokról írtam szintén receptet, azt is idehozom. Ez is összefoglaló recept, mert többféle tokányt ismertetek benne egyszerre. A mai tokány megint finom, és mint mindig kifőtt száraztésztával jött. Mivel igen szaftos étel, jól illik hozzá a köret.
A pénteki bejegyzésemhez érkezett egy hozzászólás, és a bejegyzőjének, tökéletesen igaza van. Magam is említettem, hogy a paradicsom gyümölcs. Az is igaz viszont, hogy a sárgadinnye viszont nem az, hanem zöldség. A tökfélék családjába tartozik, arról nem tehet, hogy mézes ízzel ajándékozta meg az evolúció. Köszönöm, hogy figyelmeztettél! Nektek pedig jó étvágyat, és kellemes hetet kívánok!
 |
| Így várja Kimi a reggelit! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése