Elérkezett hát a nagy nap. Ha akarnám, sem tudnám elfelejteni, mert reggel óta kakukkol a gépem. Köszönöm a rengeteg köszöntést, és igyekszek mindenkinek külön-külön válaszolni, és mivel biztos, hogy nem fog sikerülni, előre elnézést kérek, ha valaki kimarad!
Igen! Hatvan éves lettem. Napok óta erre gondolok, bár a korábbi években nem foglalkoztam vele egyáltalán. Azért ez a szép kerek évforduló más. Annak tudatában különösen, hogy négy éve küzdöttek az életemért. Köszönöm orvosaimnak, ápolóimnak is, hogy most ünnepelhetek. Ünnepelni pedig fogok. Hogy mikor, még titok. Ma a legszűkebb családi körben, később, amikorra a nagyasszony összeröffenti a társaságot. Én meg tervezek. Már hetek óta gondolkozok, mi legyen a kaja. Olcsó, finom, és különleges. Talán körül kellene néznem a receptjeim közt. Van vagy 500. De különleges alkalomra, valami újdonság jár. Időben be fogok számolni róla, és valószínű többről. Biztos nem lilahagymás zsíros kenyér lesz a szülinapi menü.
A mai ételek viszont hagyományos Magyar kaják. Már a leves is, bár más nemzetek konyhájában is csinálnak tojáslevest. Érdekes, hogy a héten már volt köménymagleves hétfőn, ami a tojásleves alapja. Egy sima rántott leves, amibe állandó keverés mellett, lazán felkavart tojást csorgatunk, vékony sugárban. Azt hiszem egy mondatban így lehet összefoglalni. Hogy ne egyszerű köménymagos tojáslevesről szóljon a már megszokott mellékelt recept, egy finom, tartalmas levest hozok. Egyik kedves Barátom, aki mellesleg mesterszakács, készített rosztyóka levest, amit én is rekonstruáltam a kóstolás után. Higgyétek el, nagyon finom. Ebben nem csak tojás fő a köménymagos alapban, hanem kolbász is.
Ha bakonyi, akkor az gombás étel. Nincs mit tovább ragozni, mert nagyon részletes átfogó ismertetést írtam a bakonyi raguról, így nincs mást tennem, mint idehozni receptemet. Egyik legnépszerűbb írásom, benne van a Top 10-ben. Ma bakonyi csirkemellet kaptunk. Ehhez ma nem jár saláta, de a szaftos étel mellé nekem jól fog esni. Milyen jó, hogy tegnap kisebb vödörnyit csináltam paradicsomból, és uborkából. Mindkettőt, a legegyszerűbb módszerrel, amit ugyanúgy csináltam, mint anno nagyanyám, de most feleségem kívánságára készült.
A körömpörköltet is szívesen csináljuk itthon. Én imádom szopogatni a cubákot, és bár ilyenkor félre kell tenni az etikettet, hihetetlen élvezet a csontokról leszopogatni a hosszú időn keresztül, lassú tűzön főtt körmöt, csülköt, és más csontos, bőrös húsokat. Én legalábbis nem csak körmöt használok hozzá, hanem fejet, farkát is. Mi sem természetesebb, hogy ehhez is tudok receptet mellékelni. Lassan, az étterem teljes repertoárjával rendelkezem, ha pedig valamivel nem, akkor gyorsan írok hozzájuk. Most erre nincs szükség, mert minden ma érkező ételhez mellékeltem a receptet is.
Most pedig akár hátradőlhetnék, és élvezhetném a napot, ami az enyém. Hiába érkeztek meg a kaják, a konyhában nagy a sürgés-forgás, és tudom, valami merénylet készül. Látom is, mert nejem mára szabadságolta magát, és reggel óta tesz-vesz. Ettől, még a vaskupola sem véd meg, így jobb, ha megadom magam. Azért egy üveg uborkát még ma elteszek kovászolni. De lehet, hogy azt sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése