2014. július 22., kedd

2014.07.22. Savanyú krumplileves, sertésborda Budapest módra, rakott brokkoli

Ma csak a lényegre koncentrálok, mert valószínű front jön, amit általában megérzek. Így történt ez éjszaka is, és mivel a tablettákat igyekszem kiszorítani életemből (amikor csak lehet) sokat voltam ébren, bár más hasznosat is tudtam volna csinálni. Például aludni. Most is elkezdett esni, és jelentősen hűlt a levegő. Ennek kicsit örülök.

Reggel az volt az első megint, hogy vizslató pillantásom, a mai étlapra vetettem.
Láttam, hogy krumplileves fog érkezni, bár a savanyú jelző kicsit megkavart. Gyorsan megnéztem a krumplilevesről írt receptemet, és úgy döntöttem, nyugodtan idehozhatom a mai leves illusztrálásának. Természetesen, ezt csak a kóstolás után tudtam biztosra venni, de ez is megtörtént közben. A leves egyáltalán nem savanyú, mint az a nevében van, hanem kellemes, igazi krumplileves íze van. Az viszont eszembe jutott, hogy tegnap krumplifőzelék volt. Azt fel sem tételezem, hogy a főzeléket mára felhígították, mert ez nem is lehetséges, de egyre többen hisznek bizonyos összeesküvés elméletekben, így nem csodálkoznék, ha valaki összevonná szemöldökét, és hülyeségek jutnának eszébe. Van ilyen! Most, hogy leírtam, máris elgondolkozik. Egyébként tizenéves koromban, mikor krumplifőzeléket csináltam, volt, hogy leves lett belőle. Hiába! Kezdőként, segítség nélkül, nehéz eltalálni a rántás mennyiségét.
A sertésborda Budapest módra a következő, ami miatt, néhányan kérdően néztek az étlapra. Én már tudom, hogy ez zöldborsós, csirkemájas raguval tálalt natúr sertésszeletet takar. Ráadásul itt van előttem kitálalva. Igaz, eddig is be tudtam azonosítani már a neve alapján az ételt. Megint új feladatom lesz a közeljövőben, mert receptet még nem írtam róla. A hétvégén nem is fogok, mert most állítjuk össze az ünnepi menüt, és sütünk, főzünk. A szülinapi vendéglátást mostanra raktuk át, mert most ér rá mindenki. Az biztos, hogy rengeteg salátát fogok csinálni. Valamilyen pöri biztosan lesz, és sok hideg kaja.
Rakott brokkoli viszont biztosan nem lesz, de lehet, hogy a brokkoli valamilyen formáját viszontlátom. Szeretem a rakott ételeket. Volt egy időszak a konyha történetében, amikor minden héten volt valamilyen rakott étel. Volt, mikor több is. A héten viszont ez az egy lesz, és egyben az utolsó is. Olyan írásom van a rakott (csőben sült) zöldségekről, ami általános. Tehát, sok rakott zöldségre ráhúzható. Már itt is van. A mai menüben tán ez a leglátványosabb kaja, bár egy régebbi képet kellett kölcsönvennem saját archívumomból, mert kiemelés közben, darabokra hullott. Sebaj, van bőven kajaképem, és így is ugyanolyan finom lesz, mint egy darabban.
Ma tehát nem süketeltem sokat, és ez így is van rendjén. Nem kell nekem mindig sokat dumálnom, mert még megrónak, magamutogató vagyok. Ők viszont nem tudják, ez a blogoldal, egyfajta naplóként működik. Ezt tudom hagyni leendő leszármazottaimra. Igyekszek mindent megírni ami foglalkoztat, egyedül politika nincs benne. Pedig arról is tudnék mit írni!
Tegnap, az egyik oldalra feltett káposztás cvekedli receptem felvezetőjében megkérdeztem, hogyan szeretitek a káposztás tésztát? Cukorral, vagy sósan, borsosan, mint én. A helyes válasz: nagyon! Ez a jó hozzáállás. Már jó napom lesz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése