2014. július 8., kedd

2014.07.08. Almaleves, szezámmagos, rántott pulykamell, rakott káposzta.

Kicsit berágtam! Hónapokon keresztül töltöttem fel receptjeimet egyik ismert áruházlánc oldalára, majd megszakadt kapcsolatunk. Közben megújult oldaluk, receptjeim maradtak, csak a nevem tűnt el róluk. Kiválogatták az ételeket, és ezentúl sajátjukként kezelik. Másokét, és sajátjaimat. Pipa vagyok, és nem hagyom annyiban. Egy most zajló játék ismertetőjében is az szerepel, hogy ha feltöltöm a fotómat, azzal minden jogomat elvesztem, és sehol máshol nem jelentethetem meg a saját szellemi termékemet. Mert bizony a recept, és a fotó is az. Ehhez is lesz pár keresetlen szavam. Egyre többször próbálnak teljesen hülyére venni! 
Nem idegelem magam tovább, mert árt a szépségemnek. Arra pedig vigyáznom kell. 
Máris megnyugodtam, mert a kaja mindig megnyugtat. Ha készítem, teljesen kikapcsolok, csak arra koncentrálok, amit éppen csinálok, ha csak írok róla, akkor gondolataimat rendezem, valamint igyekszek olyan képet adni a kajáról, ami bennem áll össze a kóstolás, fotózás után. Mivel itt a mai, most erről írok. 

A tálalás, fotózás megtörtént, majd jött a kóstolás, és itt a vélemény. 
Mint mindig, most is az volt az első, még tegnap este, hogy megnéztem, van-e receptem a most érkezett kajákhoz. Az almaleveshez van, így szemléltetni tudom, hogyan készíteném én. Általában, olyan recepteket közlök, amik egyáltalán nem, vagy csak kicsit különböznek az érkezett ételektől. Ha véletlenül nagyon mások, akkor felhívom rá a figyelmeteket. A mai leves, és a leírt recept közt, szinte semmi különbség nincs, így bátran tettem közzé saját receptemet.
A hétvégéig semmilyen receptem nem volt a rántott húsokról. Mea culpa! Talán ezért is, valamint azért, mert nagyon megkívántam, kértem meg páromat, csináljunk rántott husit is, a levesben megfőtt nagyobb csirkehúsokból. A háta, fara, lába panírozásának nem látom értelmét, mert a rántott csontot nem szívesen szopogatom. Így viszont pazar lett. A csirke melle is ki lett rántva, de az nem lett megfőzve, hanem nyersen lett kloffolva, majd panírozva, a végén forró olajban kisütve. Előtte só, őrölt bors, és fokhagyma granulátummal is meg lett szórva. Komplett, az ántivilágból ránk maradt hétvégi menü készült, úgy, ahogy azt sokan ismerjük őseink nyomán. Csigaleves az aprólékból, rántott csirke, és klasszikus uborkasaláta. Ma szezámmagos rántott pulykamellet kaptunk, ami nem sokban különbözik a leírt hétvégi menüben bemutatottól. Kovászos uborka érkezett hozzá. Valószínű észrevettétek, hogy a két leírás, más oldalamon szerepel, de ez szándékos. Oldalaim tematikusak, így könnyebb eligazodni rajtuk. 
És ha már itt tartunk, akkor a harmadik recept, szintén más oldalról való. Egyébként, nem egészen két év alatt közel nyolcszáz receptet, és más gasztronómiai témájú cikket írtam. Nem rossz, mi?
Szeretitek a rakott ételeket? Én igen. Nagyon széles választéka van a rakott (csőben sült) kajáknak, így egy általános receptet hozok, amiben sok rakott ételt mutatok be. Köztük van, a mai rakott káposzta is.  Sűrűn okoz problémát a rakott ételek tálalása, mert általában szétesnek már az edényből kiemelés során. Ma is kicsit csinosítanom kellett, de egész jól sikerült. Az íze kifogástalan!
Vasárnap létrehoztam egy csoportot a facebookon. A nevünk Gasztropajtások. Mi lehetne más? Azért tettem, mert így könnyebben el tudlak érni benneteket, valamint így nem egyoldalú a dumám. Ti is könnyebben megoszthatjátok, saját gasztronómiai témájú receptjeiteket, fotóitokat, és minden t, ami a gasztronómiához kapcsolódik. Nem erőszakosan invitálok senkit sem, de ha csatlakoztok hozzánk, nagyon örülök. Tegnap sokan megtették. Várunk benneteket is! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése