2014.06.25. Mexikói zöldségleves, zöldborsófőzelék, tarja roston

Nem tudom hányadszor, de ismét letiltották a facebookról egyik ismerősömet. Onnan tudom, hogy napok óta nem jelentkezik azokkal a giccses képekkel, amiken minden nap, akár többször is megjelöl többed magammal együtt, és akkor míg ki nem törlöm a képet, állandóan kakukkol a gépem. Merthogy sok, hasonló ívású ismerőse van, akiknek napi közösségi tevékenysége csak ebben nyilvánul meg, hogy megjelöljék egymást, majd lájkolják, és meg is köszönjék egymásnak. Most egy darabig úgy tűnik, megint nyugtom lesz kicsit. Az a baj, hogy túl nagy a szívem, és nem vitt rá a lelkiismeret, hogy örökre kizárjam ismerőseim közül. Lehet, hogy változtatnom kéne?

Egy dolog nem változik. A hétköznap, rendben érkező kaja, ami most is itt van, és már túl vagyok a fotózáson, és az első kóstolón is. 

A mexikói zöldségleves, ami egyébként igen finom, és tele van levestésztával, tulajdonképpen azért mexikói, mert a mexikóiként aposztrofált fagyasztott zöldségkeverékből készült. Vagy más zöldségmixből, és tettek bele kukoricát is. Érdekes, hogy a kukoricát, vagy babot tartalmazó étkeket beskatulyázzák mexikóinak. Mexikóban azt tartják, a város egyik fele főz, a másik megeszi. A kukorica, és a kukoricaliszt, valóban, szinte mindenben ott van. Elsősorban a leggyakrabban fogyasztott tortillában, tacosban, és a quesadillában. Jellemző a csilis, citromos ízvilág a mexikói ételekre. Tehát a mai levest, biztosan nem találjuk meg Mexikóban, de ennek ellenére bízom benne, mindenkinek jól fog esni. Ja és még egy dolog! Ha sikerül Mexikóba látogatnotok, semmiképpen ne egyetek az utcán! Mások a higiénés szokásaik, és mivel ők benne élnek, jobban immúnisok a fertőzésekre mint mi.

A zöldborsófőzeléktől biztosan nem fogtok megfertőződni, mint ahogyan az előbb leírt levestől sem. Gyorsan megnéztem, írtam-e már receptet a főzelékről, és jól emlékeztem. Itt is van. Finom, különösen akkor, ha friss cukorborsóból készül. Én abból szeretem legjobban. Igazi nyári étel, és a feltétek tárháza is bőséges. Ma kicsivel sűrűbben érkezett a megszokottnál, de így is ízlik. Bármit tehetsz rá. Fasírtot, Stefániát, kolbászt, virslit, tükörtojást, de sült párizsit is. Az étlap összeállításánál a konyhán is eszébe jutott valakinek, így ma ezzel érkezett.

Roston sült tarja a következő választható főétel, ami petrezselymes krumplival jött. A tarja az általam legjobban kedvelt sertéshús. Zsírerek szövik át, ezért a sütés után is szaftos marad, nem szárad ki. A zsír pedig kitűnően magában tartja a fűszereket is, ezért a legjobban pácolható hús. ma egy pikáns, erősen fokhagymás mártással érkezett, ami nagyon feldobja.  Mivel nyár van, és ez nálam a salátamániám kiteljesedésének évszaka, most is van mit tenni a ma savanyúság nélkül érkező tarja mellé. Kimchit tálaltam mellé. Ez egy tradicionális koreai csípős, érlelt saláta, amit főként kínai kelből készítenek, de én uborkából is csináltam most. Igazán illik a tarja mellé. Apropó uborka! Tegnap írtam már, hogy legsikeresebb, pont a kovászos uborkáról szóló írásom. Mára a Mindmegette, három kovászos uborka receptet tett fel a receptajánlójába. Az egyik receptnél, rögtön a mennyiséggel van baj. A recept szerint, egy öt literes üvegbe, négy kiló uborka kell. Én legalább hússzor megpróbáltam már, és az öt literes üvegbe 2 kiló 60 deka uborka fér bele. Úgy, hogy szépen sorba állítom az ubikat, tehát a legjobb helykihasználással. A másik recept annyi kanál sót ajánl, ahány literes az üveg. Ez is óriási tévedés. Annyi kanál só kell az üvegbe, ahány liter vizet töltünk hozzá. Ezt is sokszor kipróbáltam. A harmadik recept azt ajánlja, hogy a kenyeret az üveg aljára rakjuk. Ezzel van a legkevesebb gondom, mert rakhatjuk akár oda is. Csak úgy nehezebb kibányászni belőle, amikor végre megérett uborkánk. Én gézbe tekerve teszem bele a kenyeret a tetejére, de van, amikor krumplival kovászolok. Ebben az esetben nem lesz zavaros a lé, és lehűtve finom üdítőként is fogyasztható. Megint jól elkanyarodtam a témától, ami ugye a mai ebéd, és ebben az esetben a tarja.

Szerdán, mindig valamilyen cukrászsütemény jön az ebéd mellé, megkoronázva a kulináris élményt. Ma puncs szelet jött, ami csak ízben lesz koronázási jelvény. Mire ideérkezett, elég erőteljesen deformálódott, így előkerestem egy régebbi képemet, és azt tettem a montázsra. Sebaj! Lényeg, hogy ma is finomakat eszünk!