Tegnap kaptunk két vödör meggyet, és mára megvan a feladat. Magozni fogok. Eddig nem volt szükség magozó készülékre, így most is kézzel állok neki. Majd meglátjuk, milyen szép lesz a kacsóm utána!??? Szerintem hites páromnak, már megvan a szoftverben, mit szeretne csinálni belőle, de lehet, hogy egy marékkal én is lopok. Az utóbbi időben készített kelt tésztáimhoz illene. Cukrosan, kevés fahéjjal, papucskákban.
Most viszont a hétköznapok eseményeihez kapcsolódva jöjjön a kaja. Tegnap jóval későbben ért ide, mint máskor, így a maradék időt, írogatással töltöttem ki. Remélem, ma nem lesz olyan hosszú az írásom, mint tegnap!
Ha valamit nem csíptem ifjúkoromban, az a karfiolleves volt. Annyira most sem szeretem, de a karfiolt, minden más formájában. Valószínű az a probléma, hogy a karfiol hamar szétfő, és elvész roppanóssága, ami a többi belőle készített ételben megmarad. Én legjobban savanyúság formájában szeretem enyhén csípősen, de kovászoltam is már. A mai leves a várt formában jött, tehát nem roppanós karfiolrózsákkal, de nem is vártam mást. Ennek ellenére kellemes ízű.
Szeretek minden halat, és tenger gyümölcsét. Így aztán, a roston sült harcsafilé, biztosan az én tányéromon landol, mert fiam nem szereti a halakat. Ebben is különbözik a két gyerek. A nagyobbik, hatévesen végigette az Indonéz, és a kínai menüt, sőt a ráksaláta nélkül nem kezdődhetett kaja, a kisebbik nincs oda értük. Igaz, hogy azt a kínait, amit én csinálok, szívesen megeszi. Mint kiderült, tegnap egészen jót csináltam, mert gyorsan, mind elfogyott. Most is variáltam keveset, mert nekem, valahogy a halfilé, nagyon üresnek tűnt. Épp ezért, a napok óta érlelt koreai salátát, a kim cheet tettem mellé, ami erjesztett, csípős, és rendkívüli módon illek a halak mellé. Így együtt felséges!
A fokhagymás, sajtos csirkecombnak kikiáltott ételről, megint csak észleléseim alapján tudok nyilatkozni. Az elmúlt két évben, amióta nyilvántartom a napi étkeket, nem érkezett még ebben a formában csirkecomb. Jött már rántva, töltve, mustárosan, de a ma érkezett újdonság. Örülök, mert nő a kaják változatossága. Mint kiderült, sima sült csirkecomb, ami mellé viszont készítettek egy kitűnő mártást, fokhagymásan, sajtosan, sűrűn. Gratulálok! Ez nagyon jó lesz. Csak a szószt kóstoltam meg, mert nem illik beleenni más kajájába, de enélkül nem tudtam volna véleményt nyilvánítani róla.
Összességében a mai kaja nagyon jó, bár én a karfiol levessel még mindig hadilábon állok, mindkét főétel kitűnő, kár, hogy a keretbe már nem fért be egy kis savanyúság. Mi megoldottuk!
Most viszont a hétköznapok eseményeihez kapcsolódva jöjjön a kaja. Tegnap jóval későbben ért ide, mint máskor, így a maradék időt, írogatással töltöttem ki. Remélem, ma nem lesz olyan hosszú az írásom, mint tegnap!
Összességében a mai kaja nagyon jó, bár én a karfiol levessel még mindig hadilábon állok, mindkét főétel kitűnő, kár, hogy a keretbe már nem fért be egy kis savanyúság. Mi megoldottuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése