Tegnap nagyon rövid voltam, mert kicsit belázasodtam, és visszabújtam az ágyba. Jól tettem. Ma éjszaka kiizzadtam a betegséget, pedig a közismert kalapkúrát sem alkalmaztam. Így friss vagyok, üde, és kívánatos megint. ???Ma még nem viszem túlzásba az ugrálást, de annyira már jól érzem magam, hogy beszámoljak a mai ebédről. Meg körülnézek, mi történt a világban. De előbb a kaja jön.
Grízgaluskaleves az első, amire mindig kíváncsian tekintek. A grízgaluska készítését nekem is hosszú idő próbálkozása előzte meg. Igaz, hogy nem csináltam nagyon sokszor, de nem csak levesnek készítettem már, hanem köretként is, pl. szalontüdő mellé. Megosztóak a grízgaluska receptek. Van aki 1 tojáshoz 8!!! evőkanál galuskát javasol, van aki 3-3.5 evőkanálnyit. Én ez utóbbival értek egyet, de általános, hogy annyi kell hozzá, ne legyen túl sűrű a massza. Amolyan tejföl sűrűségű. Pihentetni is kell, mielőtt kiszaggatjuk. Mivel észrevettem megállapításaimat még nem jelentettem meg, gyorsan írtam róla egy receptet ma reggel. Ezzel pótoltam a hiányosságot is, mert rengetegszer alkottam már véleményt a konyháról érkezett levesekről, és nem lenne etikus, ha nem ismertettem volna saját receptemet. Egyébként azt is megnéztem, ez a leggyakrabban készített leves a konyha repertoárjában. Ez az én receptem. Kicsit keménynek találtam a mai galuskákat, de lehet, hogy akiknek később érkezik, már a megfelelő állapotban fogyaszthatják.
Sajnos, a zöldbabfőzelékről sem írtam még eddig, de ha kapok frisset a piacon, megcsinálom. Milyen sok elmaradásom van még! Igaz, hogy több mint 600 írásom jelent meg eddig az elmúlt másfél év alatt, de remélem, van még annyi idő előttem, anélkül, hogy sokat ismételném magam, még rengeteg új recepttel, írással szolgáljak. A zöldbabfőzelékről, most tehát érjétek be a szubjektív élménnyel, ami a kóstolás után jelentkezett bennem. A főzelék megfelelően sűrű, íze elég jó, a Stefánia vagdalt, ami feltétként tartozik hozzá, sajnos kicsit fűszertelen. A tálalással megint megküzdöttem, de megszereztem a gyakorlatot az elmúlt két évben, így sikerült elfogadható képet shopolnom.
A töltött csirkecombról sem írtam eddig, tehát ez is várólistára kerül. Nem csak a combról, hanem a töltött csirkéről sem írtam, ami sokszor ugyanazzal a töltelékkel készül, mint a comb. Nézzük, a mai töltött csirkecombban vajon miből készült a töltelék. A zsemle, vagy kenyér alap biztos. Azért vacillálok, mert én fel szoktam használni a megmaradt kenyeret a töltelékhez, vagy a fasírthoz, Stefániához is. Biztos, hogy van benne máj, és zöldborsó is. Az előbbit az íze alapján, az utóbbit a vizuális észlelés során állapítottam meg. A fűszerezése is jó, így ma ezt választottam volna, ha Áron fiam nem csapott volna le rá.
A mai ebédhez tartozó citromos rolád esetében viszont nincs szükség osztozásra. Mindenkinek jár egy darab, így nem lesz veszekedés. Egyébként sem lenne. Mivel gyönyörű az idő, és a szomszédasszony ma a teraszon főz, később azt is megírhatnám, mit készít. Egyenlőre a hagyma illatát érzem, és ezek az illatok is felvillanyoznak. A mai ebéd is megfelelő, kivéve tán a grízgaluskát, ami lehetett volna valamivel puhább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése