2014. május 27., kedd

2014.05.27. Zellerkrém leves, Dubarry sertésborda, bácskai rizses hús.

Tegnap apró jubileumot ünnepeltem, de minden jel arra mutat, hogy ma is átlépek több oldalammal is bizonyos kerek számokat. Érdekes, hogy a legegyszerűbb recepteket olvassátok a legszívesebben. Tegnap új, kezdőknek szánt oldalamra feltettem a legfrissebb kovászos uborkámat, és óriási volt az érdeklődés. Magam is meglepődtem reggel, mikor kiverte a szemem a látogatottság. Köszönöm, a sok olvasást! A koviubi mellett csináltam egy kis kínait is, ami szintén igen jól sikerült. Illik rá a kici, kínai, óccó kifejezés, mert szinte fillérekből ki lehetett hozni. Reggel a receptet is leírtam, hamarosan közzéteszem.

Most viszont a mindennapos, önként vállalt kötelességemnek teszek eleget, ami kimerül a már megérkezett kaja ismertetésében. 
Zellerkrém levest kaptunk. Az biztos, hogy látványos fotót nem tudtam róla csinálni. Általában, minden levest nehezebb fényképezni, mint másokat. Mivel ebben a levesben is minden turmixolt, csak egynemű lé van benne, most sem tudtam versenybe illő képet csinálni róla. Sebaj! A lényeg az ízén van, ami megfelelő. Ne várjátok, hogy örömódát zengjek róla, mert a krémlevesekért nem vagyok oda. A zellert viszont szeretem, és ha a levesből kiemelt zöldségek meghűltek, az első a zeller, amire rácsapok.
A Dubarry sertésbordáról, illetve a Dubarry módra készült ételekről már írtam receptet korábban, így minden további magyarázat helyett idehozom. Ebben, részletesen taglaltam minden, általam ismert információt, és kiderül, honnan ered az étel neve is. Azok kedvéért, akik nem olvassák el bejegyzésemet elmondom, hogy agy natúr csirkemell, vagy sertésszeletre halmozott párolt karfiolról van szó, aminek a tetejére egy sajtos mártás kerül. Ez aztán rövid sütés után, rápirul a tetejére. Mindezek eredménye egy finom kaja.
Mint ahogy a bácskai rizses hús is az. Áron mind ezt, mind a tarhonyás húst nagyon szereti. A rizses húsról is írtam már korábban receptet, így nincs akadálya, hogy elolvassátok, hogyan készül.  Ma ez is finom lett, mert egy falattal ebből is kóstoltam. Jár mindkét étel mellé uborkasaláta, amit kicsit kevesellek, bár csak azért, mert bármennyit meg tudok enni belőle.
Mindenféle salátát imádok, de hamarosan jön a saját termésű paradicsom, ami nálam mindent visz. Kísérleteztem uborkával is, de nem jött össze. Ennek több helyre van szüksége mint a paradicsomnak. Abban viszont semmi nem akadályoz meg, hogy amikor eljön az igazi uborkaszezon, és elérhető áron kapható, ne készítsek, akár minden nap valamilyen salátát, amiben többnyire uborka is szerepel. Ezt a szenvedélyemet idén is ki fogom élni.
Most viszont, mindenkinek jó étvágyat kívánva búcsúzom, mert van még miről írni! Holnapig még találkozunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése