2014. március 24., hétfő

2014.03.24. köménymagleves, zöldborsós aprópecsenye, tökfőzelék.

Tegnap kellemesen elfáradtam. Bográcsoztam szeretett anyósom szülinapján. Már hetekkel ezelőtt le lett tárgyalva, hogy a pörköltöt én főzöm, de mindig érhetik az embert meglepetések. Ilyenkor mit tehetek, rögtönözök. A hús, mint kiderült javarészben szürkemarha, kisebb mennyiségben házi marha. Az egész olyan hat kilóra tehető, ami bőségesen elég a Mamánál ilyenkor fellelhető szűk rokonság részére. Marad még elvitelre is, hiszen a Mama szigorúan elcsomagolja a megmaradt ételt. Nem kívánok részletes leírást adni a menüről, de a kimaradhatatlan tyúkhús leves, és a már említett pörkölt mellett, kolbász, hurka, cigányka, sült csirke, 9 féle sós, és édes süti, és persze a szülinapi torta is az asztalra került. Mivel szokások szerint a pörit én készítem, reggel korán hozzákezdtem. Abból, ami volt. A kétféle húst darabolni, a hagymát megtisztítani, felszeletelni, és megkérdezni, mi van még a kamrában. Friss paprika, paradicsom márciusban nincs, de van a fagyóban. Van az általam készített Vitaprikból, de került két alma is. Valószínű az almán sokan meglepődnek, de jót tesz a pörköltnek. Sűríti a szaftot, amellett pikáns ízt is ad neki. Nem kértem véleményt étkezés közben, de láttam a repetákból, hogy mindenkinek ízlett. Tehát tegnap belaktunk. Ezért fog jól esni a mai kaja, ami köménymag levessel indul. Mintha tudták volna, hogy tegnap nem igazán kímélő ebédünk volt. Most is tele a hűtő, de lesz aki elpusztítsa, szépen apránként. 

Egy kis kanállal belekóstoltam a levesbe, és megállapítottam, hogy jó. Mint ahogy jó a többi étel is, de óvatosnak kell lennünk. Így aztán az ebéd egyenlőre elmarad. Majd később, a maga idejében. 
A főételek is nagyon finomak. Meg fogom várni, Áron fiam melyiket válassza, de mindegyik nagyon finom. Imádom a tökfőzeléket. Ez az amiből túlzásba is tudom vinni a jóllakást, és ezt az élményemet egy túlzott tökfőzelék bevitel utáni éjszakán,  meg is fogalmaztam már. Itt olvasható
A zöldborsós pulyka aprópecsenye is kitűnő étel. Úgy ahogy illik, jó szaftosan érkezett, orsótészta körettel. Bőségesen, ahogyan szokott. Íze kitűnő, egy pici őrölt borsot még elbír. Az aprópecsenye annyiban különbözik a pörköltektől, hogy a nevéből következően, apróra vágott húsdarabokból, inkább pirítva, mint főzve, kevesebb őrölt paprikával, és kevesebb hagymával készül, mint világhírű rokona. Az, hogy mi kerül még bele, a szakács leleményén, és a kamrában található hozzávalókon múlik. Ma zöldborsó, de mehet hozzá kolbász, debreceni, virsli, vagy lecsó, de szinte bármi. Mint a tokányokba. A végeredmény mindenképpen egy finom kaja.
Mint ahogy az almás rétes is az. Egyenlőre a fotózkodás után megy a hűtőbe a tegnapról megmaradt rengeteg süti mellé és vár sorára. előbb-utóbb ő is az enyészet sorsára jut, de be kell osztani. Kicsit irigylem Mama unokáit, akik térülnek-fordulnak, de mindig valamilyen sütivel szájukban teszik ezt. Ők még bírják. Meg le is mozogják. Megtették tegnap is. Jó volt az idő, így fociztak, de időnként előkerültek és valamit leemeltek az asztalról. Képzeljétek el, a mesebeli terülj terülj asztalkámat, ami tényleg rakásig van minden finomsággal. Legközelebb Húsvétkor lesz így. Addig viszont én még többször jelentkezek, már holnap délelőtt is például. A mai ebédhez, jó étvágyat kívánok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése