2014. február 28., péntek

2014.02.28. Nyírségi húsgombócleves, krumplis tészta, máglyarakás.

Gyorsan eltelt ez a hónap. Gyorsabban, mint a többi. Mivel órás vagyok, tisztában vagyok az időmérés kialakulásával, az idő ciklikusságával, és azzal, hogy a hónapok a hold járása alapján alakultak ki. A február a legrövidebb. Az ókori Rómában az év utolsó hónapja volt. Sokáig neve sem volt, majd Februusról, a megtisztulás istenéről kapta nevét. Ezért rövidebb a többi hónapnál, mert a maradék napokat kapta meg. Ezért különleges a hónap, mert időnként a szökőéveket is ebben a hónapban korrigálják. Idén nincs szökőév, így 28 napos a hónap. Legközelebb, 2016.-ban lesz hosszabb a február. Kisgyerekkoromban csillagásznak készültem, és az érdeklődésem a természettudományok iránt megmaradt.
Új érdeklődési köröm viszont, a gasztronómia. És minden, ami ahhoz kötődik. Ezért írok a naponta érkező ételekről is, elemző módon, időnként receptekkel. Jó szokásom ma sem fog megszakadni, így az első ételről máris recepttel fogok szolgálni. 


A nyírségi húsgombóclevessel kezdek. Pénteken már megszokható, hogy tartalmas levest kapunk, aminek nagyon örülök. Akár ezzel is jól lehetne lakni. Anyósom, aki nem erről a konyháról étkezik, hiszen nem Gyulán lakik, szintén meg van elégedve az ételek minőségével, és mennyiségével is. Hétvégén társalogtunk, és elmondta, egészt napra elég neki az ebéd. Még vacsorára is marad. Ott sincs tehát baj az ételek bőségével, és mint elmondta az ízletességgel sem. Újabb bizonyíték arra, hogy lehet olcsón is jót főzni. Annak ellenére, hogy a mai leves tele van minden földi jóval, mégsem túl drága étel. Már hozom is a receptet, mert abból meg lehet saccolni a bevásárlólistát. Természetesen, az elkészítés is benne van. itt olvasható.
Az egyik nagy kedvencemről még nem írtam receptet. Talán azért, mert rendkívül egyszerű az elkészítése. A krumplis tésztáról van szó, vagy ahogy másként nevezik a grenadírmarsról. Hívhatjuk akár gránátos kockának is. Az elnevezés okát nem kutattam, de a rossz nyelvek szerint a dinsztelt hagyma, és a krumpli együttes élettani hatása miatt apró hangrobbanásokat okozhat, és innen ered az elnevezés. Finom voltam? A lényeg, hogy vállalom a kockázatot, és feláldozom magam a krumplis tészta oltárán. Be fogok lakni belőle, még ha fel is fogok fúvódni. Kitűnő gyógyszerem van erre az alkalomra, így bátran vágok bele a kalandba. A kalandot egyébként is szeretem.
Annyira nem csípem viszont a másik főételt, mert édes. Inkább desszert, mint főkaja. A máglyarakásról van szó. Nem arról, amin Johannát megpirították, hanem arról, amit kora hajnalban, tepsiben készítettek. Így aztán nem meglepő, ha nem rendeltem belőle, hiszen áron is jobban szereti a krumplis tésztát, mint ezt az inkább desszertnek számító ételt. A máglyarakás, ismereteim szerint, egy zsemléből, kifliből, esetleg kalácsból, almából, baracklekvárból, fahéjasan sült alap, aminek a tetejére tojásfehérje hab van pirítva. Így aztán, mivel ma nem kértem belőle, nem is tudom elemezni az ételt. Remélem, másoknak ízlik.
A pénteki menü megszokott tartozéka a gyümölcs, ami ma egy narancs formájában érkezett. Biztosítja a mai vitaminszükségletet. Mivel ma van február utolsó napja, és holnap belépünk a márciusba, egyre biztosabb, hogy hamarosan itt a tavasz. Remélem, hétvégén jó idő lesz, és ki tudjátok használni. Gondolom, mindenkinek van elfoglaltsága, így kívánok szép hétvégét, jó munkát, és nem utolsósorban, jó étvágyat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése