2014.02.24. Köménymagleves, sertéspörkölt, kelkáposzta főzelék.

A hétvégi szünet után, ismét elérkezett a napi kajákról szóló beszámolók írásának ideje. A múlt héten, talán jobban megismerhettek azok is, akik tőlem távol élnek, de szívesen olvassák írásaimat. Nem volt titkolni valóm, és egyébként is azért írok, mert ezt tudom hagyni leendő utódaimnak. Bízom benne, hogy írásaim, akár több generáció múltán is megmaradnak, és elérhetőek lesznek ükunokáimnak is. Egyfajta korkép lesz a maga idejében. 
Szívből remélem, hogy a főzés szeretete, az étkezés élménye sem fog elsatnyulni. Nem tudom erről mit gondoljak, hiszen tőlünk nyugatabbra a gyors ételek még mindig vezetnek az étkezési statisztikákban. Előre, gyárakban készített mikrózható ételek, jobb esetben étteremből rendelt kaják, hamburgerek, pizzák hegyein hízik az átlag. Ahelyett, hogy egészséges, friss alapanyagokból, saját maga, vagy családja által készített, terített asztal mellett fogyasztott ételekből lakna jól. Ezért írtam szakácskönyvet is, és ezért ajándékoztam meg vele a hozzám (fiaimhoz) legközelebb álló hölgyeket. Jó kezekbe kerültek. Örülök, hogy szeretnek, és tudnak főzni. 

Tudnak főzni a konyhán is, ahonnan ismét megérkezett a napi menü. Hétfőn, a statisztika szerint, mindig valamilyen nagyon egyszerű leves szokott érkezni. Ma köménymag levest kaptunk. Ezt leginkább pirított kenyérkockákkal, esetleg levesgyönggyel tálalják. Ezt a sima rántott levest, még a legszegényebb családok is el tudták készíteni a múltban. Sajnos most is egyre többen szorulnak rá arra, hogy ne mindig azt egyenek amit szeretnének, hanem azt, amire van lehetőségük. Állítom, hogy a legolcsóbban kihozható ételek közt van, hiszen nem kell hozzá csak kevés hagyma, zsír, kömény, liszt, só, és víz. A csipetnyi piros paprika csak javít rajta, de akár anélkül is leves a leves. A pirított kenyér már extra. Emlékszem, hogy Nagyapám, még a húslevesbe is aprított kenyeret. Akkor úgy éltek. Most másképpen.

Érdekes párosítás. A legszegényesebb leves után, az ételek egyik királya jön. Igazi lakodalom, felénk nem létezik pörkölt nélkül. Meg más ünnep sem. Már tegnap megbeszéltük családi körben, hogy a legközelebbi összevont születésnapos bulin, miből mennyit főzünk. Természetesen pörkölt fog kerülni az asztalra. Ma sertéspörkölt jött. A legegyszerűbben, főtt tésztával tálalva. Aki azt hiszi, hogy minden pörköltöt ugyanúgy kell készíteni, nagyon téved. Minden húsból másként. A leggyorsabban a csirke, pulykahús fő meg. A sertéshús főzési ideje a középmezőnyben van, a leghosszabb ideig a marha, a birka, és a vadhúsokból főtt pörköltek készülnek. A sertéspörinél tehát a hagymával kezdek. Minden pörkölt szaftját a hagyma adja. Annak tehát szét kell főnie akkorra, amikorra a hús megpuhul. A paradicsom is szaftképző, de azzal óvatosabban kell bánni. S sok paradicsom, túl édeskéssé teheti a pörköltünket. Van aki azt szereti, ha a zöldpaprika is szétfő, van aki úgy (én is) hogy kicsit roppanós maradjon a paprika. És nagyon lényeges az őrölt pirospaprika. Én nem az elején adom hozzá. Sokkal szebb a színe a végeredménynek, és kevésbé rizikós, ha a végén kerül a paprika az edénybe. Több bográcsos, pörköltemmel sikerült már győznöm, különféle főzőversenyeken, így bátran írom le tapasztalataimat. Nem kötelező megfogadni, de megfontolásra ajánlom. Legutóbb, ezt a receptet küldtem el kérésre, mert bográcsban szerettek volna birkát főzni. Itt olvasdható   Ugyanezen az oldalon van sertéspörkölt receptem is, így ha valaki kíváncsi, annak is utánanézhet. Itt.

Bizonyára megbocsájtjátok, hogy a kelkáposzta főzelékről nem mellékelek receptet. Ez is azon főzelékek közé tartozik, amit gyerekkoromban ki nem álltam. Most viszonyunk semleges egymáshoz, de van olyan főzelék, amit lényegesen jobban kedvelek. Egyébként a sertéspörkölt, vagy  csak a pörköltszaft, kitűnő feltét a főzeléken. Ma sült lecsókolbásszal tálalták, ami szintén jó hozzá. A kelkáposzta főzeléket sokan krumpli hozzáadásával készítik, és ma hozzánk is így érkezett. Bevallom, furcsa, kicsit dohos ízt véltem felfedezni benne, de ez nem biztos. Lehet, hogy csak az én ízérzékemmel van baj.

A desszert, ami a hétfői ételek mellé szokott érkezni, valamilyen péksütemény. Többnyire kelt, vagy leveles tésztából készült süti. szerda a másik sütis nap, de akkor cukrászsütemény az ebéd koronája. Ma briós kalács érkezett, így ez a korona. Mint minden alkalommal, ma is biztosítja az ebéd, hogy mindenki jól lakjon. Mindenkinek jó étvágyat kívánok saját ebédjéhez!