2014. február 11., kedd

2014.02.11. Almaleves, töltött csirkecomb, pulykacsíkok sajtszószban.

Megint elérkezett az idő, amikor kicsomagolom az ebédet, és nekiállok a megszokott munkának. Tudom, vannak olyanok, akik nem törődnek a külsőségekkel, és abban az edényben mikrózzák meg az ebédet, amiben érkezett, és még abból is kanalazzák ki az ételeket. Nekem viszont minden egyes nap az étel szemrevételezésével kezdődik, majd döntök, miben tálaljak, milyen háttérrel, esetleg tudok-e valamilyen pluszt adni az ételek mellé a látvány kedvéért. Tehát minden nap tornásztatom a kreativitásomat. Közben idegelem magam, mert szinte képtelenség a feltöltött képek alá szöveget tenni, és bármilyen trükkel próbálkoztam, semmi nem sikerült még tökéletesen. Van, amikor szinte teljesen kész vagyok a szöveggel, és mikor megosztanám, eltűnik. Kezdhetem elölről! 
Inkább gyorsan rátérek a már kitálalt, lefényképezett kajákra, hátha ma szerencsém lesz. 

Almalevest kaptunk. Csak simán tényszerűen ennyi, de emlékszem, hogy írtam régebben receptet is az almalevesről, ami egyébként ma is finom. Kicsit karácsonyi hangulatot idéz a fahéjas illat, amivel ma is találkoztam az edény tetejének leemelésekor. Jól emlékeztem. Valóban írtam már almaleves receptet, de nem töltöttem fel blogomra, így gyorsan pótoltam, és már itt is van.
A töltött csirkecombról még nem írtam, de lehet, hogy pótolni fogom egyszer. A lényeg a töltelékben van, ami fűszeres, áztatott zsemlével, májjal kevert massza, amit a csirke bőre alá töltünk. Ezt aztán sütőben ropogósra sütjük úgy, hogy a bőre legyen felül, így csak az sül ropogósra. A csirke (jelen esetben comb) többi része megfelelően megpuhul, omlós marad. Úgy érzem, elég jól sikerült szemléltetnem a mai kaját.
A másik főételről, a sajtszószos pulykacsíkokról, még októberben megírtam a receptemet, így nem kell most pótolnom. Ez,  hasonló a tokányokhoz, de nem pörkölt szerű, hanem lágy, tejszínes ízű. Természetesen, a tejszín mellett a sajt is dominál benne. Itt a beígért recept.
A mai ételek közül, csak a csirkéhez jár savanyúság, de igazából nem is kell, szinte egyik mellé sem. A csirkecomb fűszeres ízét viszont még élvezhetőbbé teszi a kis savanyú hatás. Rövid konzultáció fog következni, és eldöntjük fiammal, hogy ki melyiket válassza, és a savanyúságon is megosztozunk. Jut belőle mindkettőnknek!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése