Megint kicsit előredolgoztam, mert napközben több dolgom van, így mint néha, előző este nekiláttam a másnap reggel érkező ebéd leírásához. Most több a szabadidőm. Bátran bele mertem vágni, mivel mindhárom érkező ételt többször készítettük már saját konyhánkban, és recepteket is szültem már róluk. Lássuk a levest!
A krumplileves, legyen krumplileves! Mondta ha jól emlékszem a Csepel Művekben történt munkásgyűlésen, az akkori első ember országunkban. Ha sok mindenben nem is, de ebben tökéletesen igaza volt. Sokféleképpen el lehet készíteni, ezért az előbb leírt receptben gondoltam arra is, hogy nem mindenki egyformán csinálja. Ez rendben is van. Egyik legolcsóbb leves, és nem is igényel különösebb szaktudást az elkészítése. A szubjektív élményre majd reggel reagálok. Magyarul, meg fogom kóstolni, és leírom, milyen lett. Most tehát, egyenlőre a receptet hozom.
A vadas mártást is többször csináltuk már itthon. Mivel legtöbbször spórolósra vesszük a figurát, olyan receptet fogok ide tenni, ami a levesbe főtt hús, és zöldségek hasznosításával készült vadas leírását tartalmazza. Akkor marha szegyoldalasból csináltuk, és csak annyiban hasonlít arra amit reggel kapunk, hogy ez is vadas mártással készült étel. Más az elkészítési módja, mert a konyhán készültben kicsit darabosabbak a zöldségek, (ez semmit nem von le az élvezeti értékéből) és nem marha, hanem sertéshús szerepel a mártás mellett. Na meg az elmaradhatatlan makaróni. Talán ez a tésztaféle az, ami a legalkalmasabb a bő szaft hordozására, annak a szánkba juttatására. Erről is Itt a blogbejegyzésem. Vélemény, a kóstolás után. A mai étel is finom lett!
Most jöttem rá, hogy akkor szafariszósznak neveztem el a vadast. Vannak időnként pihent, gyenge pillanataim!
Nagyon szeretem a körömpörit! Itthon nem foglalkozunk a etikettel, így mindenki kézzel eszi. Nem is nagyon lehet másképpen. Meg lehetne csinálni úgy is, hogy a lábakat megfőzöm, majd mikor lefőtt a csontról az anyag, akkor csak abból csinálok pörköltet. De akkor mi lesz az értékes hús-csont lével? Annál nagyobb bolondság nem lenne, mint veszni hagyni. Már nagyon várom a jó időt, amikor egy jó bográcsost lehet csinálni. Ebben a főzőeszközben szeretem legjobban készíteni. Természetesen, nagyobb mennyiségben, mert erre rá lehet járni. Akár több napig is. Én speciel, nem csak körmöt használok hozzá, hanem fejhúst, fület, farkat, és néha szívet, nyelvet is. Így talán még jobb. Most bográcsos oldalamról hozom ide az elkészítés módját. Ebben az írásban, részletesen taglalom, sőt még filmet is mellékelek a recept mellé. Ide kattints érte.
Mivel most este fél nyolc van, és holnap reggel jön az ebéd, még erről sem tudok véleményt alkotni, de ami késik, nem múlik. Reggel, mikor megérkezik az ebéd, ezt is megkóstolom, és beszámolok a véleményemről. Szinte biztos, hogy csak jókat fogok írni.
Mivel a körömpöri nem létezik köret, és savanyúság nélkül, az étlap szerint pirított házi tarhonya, és valamilyen savanyúság érkezik majd mellé. Legjobban talán a csemege uborka illene hozzá, de erre nem mernék gyufát inni. Mint kiderül, csalamádét kaptunk a körömpörkölt mellé. ezzel is finom.
Most jócskán előredolgoztam, de Ti jártok jól ezzel is. Korábban lesz olvasható ugyanis a beszámolóm. Most pedig beáztatom a babot, mert gombás, babos csilit fogok csinálni. Nagyon csilisen. Ott vannak még az ősszel szárított paprikáim, melyek közt van rekord csípősségű is, de az biztosan nem kerül az ételbe. Azt nem megenni kell, hanem dicsekedni vele. Bevallom, megkóstoltam már a Ghost chilit, (Naga/Bhut jolokia) és nem találtam elviselhetetlenül csípősnek. Persze azért nem minden nap táplálkozom vele. Viszont minden hétköznap írok a menzáról. Ma kétszer is reggel, és este. Reggel pedig olvashatjátok.
Valamit még meg kell osztanom. A májgaluskaleves dilemmájával kapcsolatban. Valóban úgy lehet, ahogy gondoltam. Mivel én a legelsők közt vagyok, akinek kiszállítják az ebédet, én még kicsit keményebben kapom a galuskát, hiszen az üstben, a többieknek még tovább fő az étel. Gergő fiam meg volt elégedve a levessel.
Most jöttem rá, hogy akkor szafariszósznak neveztem el a vadast. Vannak időnként pihent, gyenge pillanataim!
Mivel most este fél nyolc van, és holnap reggel jön az ebéd, még erről sem tudok véleményt alkotni, de ami késik, nem múlik. Reggel, mikor megérkezik az ebéd, ezt is megkóstolom, és beszámolok a véleményemről. Szinte biztos, hogy csak jókat fogok írni.
Mivel a körömpöri nem létezik köret, és savanyúság nélkül, az étlap szerint pirított házi tarhonya, és valamilyen savanyúság érkezik majd mellé. Legjobban talán a csemege uborka illene hozzá, de erre nem mernék gyufát inni. Mint kiderül, csalamádét kaptunk a körömpörkölt mellé. ezzel is finom.
Most jócskán előredolgoztam, de Ti jártok jól ezzel is. Korábban lesz olvasható ugyanis a beszámolóm. Most pedig beáztatom a babot, mert gombás, babos csilit fogok csinálni. Nagyon csilisen. Ott vannak még az ősszel szárított paprikáim, melyek közt van rekord csípősségű is, de az biztosan nem kerül az ételbe. Azt nem megenni kell, hanem dicsekedni vele. Bevallom, megkóstoltam már a Ghost chilit, (Naga/Bhut jolokia) és nem találtam elviselhetetlenül csípősnek. Persze azért nem minden nap táplálkozom vele. Viszont minden hétköznap írok a menzáról. Ma kétszer is reggel, és este. Reggel pedig olvashatjátok.
Valamit még meg kell osztanom. A májgaluskaleves dilemmájával kapcsolatban. Valóban úgy lehet, ahogy gondoltam. Mivel én a legelsők közt vagyok, akinek kiszállítják az ebédet, én még kicsit keményebben kapom a galuskát, hiszen az üstben, a többieknek még tovább fő az étel. Gergő fiam meg volt elégedve a levessel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése