Ma korán érkezett az ebéd, és még úgy is gyorsabban végeztem a fotókkal, hogy közben a keddi frissítés miatt, újra kellett indítanom a gépet. Mivel zúzapörkölt volt az étlapon, egyértelmű, hogy rántott húst nem rendeltünk. Nem mindenkinek egyértelmű, de számunkra igen, mert Áron a bolognai spagetti után, tán ezt szereti legjobban.
De nem ezzel kezdődik az ebéd, hanem a levessel, ami ma sűrített paradicsomból készült. Nem akármekkora mennyiségből, mert számomra is elképesztő a különbség az itthoni, és a konyhán felhasznált alapanyagok mértéke közt. Egy biztos, mi mindig megfelelő mennyiségben kapjuk az ebédet. A levesbe ma rizstésztát főztek, enyhén cukros, pont amennyire annak lennie kell. Kicsit később be is kanalazom a kitálalt adagot.
A rántott szelet képe, ma fantomkép. Nem okozott gondot kikeresni egyet a több ezer elraktározott fotó közül, így most egy korábbi rántott húsos ebéd képét látjátok. Biztos finom annak, aki ezt rendelt. Nem okoz gondot az elkészítése a konyhán, mert láttam milyen gyorsan végeznek a fiúk több száz adag előkészítésével, sütésével. Az ipari méretű olajsütő is segít a gyors ételkészítésben, mert percek alatt megvan a több adag is. A hétvégén 20 perc alatt elkészült 12 főre négyféle panírozott sült, rántott karfiol, és még mellé a sült krumpli is. Emlékszem, mikor régebben egy frissen sültre akár 30 percet kellett várni. Ez az idő, most percekre rövidült.
És elérkeztünk akkor a zúzapörihez. Egyértelmű, hogy galuskával a legjobb, ahogy ma kaptuk. Kíváncsiságom úrrá lett rajtam, így nem a szokásos egy falattal, hanem valamivel többel kóstoltam belőle. Ennek valószínű az az oka, hogy finom volt. Lecsóval készült, és ennek nyomait is láttam benne, de én pont így szeretem. Ha lecsót teszek bármilyen ételbe, igyekszem úgy csinálni, hogy a paprika darabok ne főjenek szét benne. Én így szeretem, kicsit rusztikusan az ételeket. Bár a zúzát képtelenség szétfőzni, szeretem, ha a szaftját nem a szétfőtt paprika adja. Arra ott a hagyma. Nekem is ízlik, és biztos így lesz Áron is a zúzapörivel. Hiszen kedvence.
Jó adag vegyes vágott savanyúság is járt a főétel mellé, és biztosan küldtek a rántott hús mellé is azoknak, akik abból rendeltek. Ezt a savanyúságot nem a konyhán készítik (a hétvégén tudtam meg ottjártamkor) hanem egy kisebb savanyítóüzemből hozzák. Meglehetősen jó minőségben. A megbízható beszállítót meg kell tartani! Ugyanúgy, mint a többi alapanyag esetében is. Ezek az aprónak tűnő dolgok biztosítják az állandó, megfelelő minőséget, és a szakácsok, valamint az összehangolt munka. Mivel egyre több tapasztalatot szerzek ebből a világból is, csak gratulálni tudok a munka eredményéhez, a minden nap érkező ebédhez!
Nektek is jó étvágyat kívánok! Nekünk már biztosan meglesz.
Nektek is jó étvágyat kívánok! Nekünk már biztosan meglesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése