2013. október 3., csütörtök

2013.10.03. Paradicsomleves, rántott sajt, pásztortarhonya, savanyúság

Rég elterveztem, de tegnap este belevágtam. Létrehoztam egy új blogoldalt, "Csak a recept" néven, ahol valóban csak recepteket láthattok, a tőlem megszokott körítés nélkül. Gyorsan fel is töltöttem négy recit, és reggel meglepve tapasztaltam, hogy éjszaka 32 látogató kukkantotta meg, anélkül, hogy dobra vertem volna a megjelenést. A legnagyobb meglepetés viszont az volt, hogy Oroszországból, Ukrajnából és USA-ból nézték meg legtöbben. A népszerűség átka! Megint dicsekszek, pedig le kéne szokni róla! Holnap viszont, már erről az oldalról hozom a hortobágyi palacsinta receptjét, a napi menü mellé.
Ma viszont még nem készültem, de idővel ezek az ételek is felkerülnek erre az oldalra is.

A paradicsomleves biztosan, hiszen mint tudjátok sokan, paradicsomfüggő vagyok. Ez a leveske, gyári paradicsomszószból készült, de tegyetek szívetekre a kezeteket, és valljátok be őszintén, Ti is abból csináljátok. Enyhén megcukrozva, sózva, laza rántással, tésztát belefőzve. Ma is abban a minőségben érkezett, mint azt megszoktam, tehát nincs semmi baj. Jó kezdete a napi kajának.
A rántott sajtból ma nem eszek, de szinte biztos, hogy Gergő fiam abból rendelt. Este megkérdezem tőle, milyen volt. A múltkori konyhai látogatásomkor láttam, hogy frissen készítik a rántott sajtot. Ez volt az egyik állandó, frissensült étel, a betérő vendégeknek. Nincs a la carte étkeztetés, de kétféle étel közül lehet választani. Mint megtudtam, trapista sajtot paníroznak, és a kisütésével sincs gond, mert rendelkezésre áll az állandóan forró fürdőt biztosító, ipari méretű olajsütő. Házilag, kevés olajban sütve, könnyen kifolyik a panírból a sajt. Bőséges olajban, nem. Ott azonnal megszilárdul a külső panír a sütéstől, és nem engedi kifolyni a másképp folyóssá váló sajtot.  A sajthoz zöldséges rizst, és tartár mártást szervíroztak ma. Remélem, a kép hasonlít a valóságra.
A másik ételfotót viszont az előbb készítettem a pásztortarhonyáról. Ebből már én is fogok enni, és már meg is tettem. Szokás szerint, megkóstoltam, és igen finomnak tartom. Jó a krumpli, a hús, a tarhonya aránya, bár egy falat odakapott darabbal is találkoztam. Hát igen! Ez az étel, könnyen odakozmálhat. Erről viszont most szó nincs. Kellemes ízű, finom ételt kóstoltam.
Az utóbbi időben többször érkező savanyúság viszont nem ízlik. Nagyon kiérzem belőle a szulfitot (borkén) Eddig nem nagyon vettem észre, mert bevallom, nem is nagyon ettem belőle. Ha tehetem, friss salátával eszem ezeket az ételeket is, de mivel benne járunk az őszben, elfogyott a friss, és ma megkóstoltam ezt a savanyúságot is. Nem ízlett annyira, mint az általam sokszor felmagasztalt csalamádé, amit tavasszal kaptunk ételeink mellé. Ez nem annyira jó.
Ennek ellenére, ma is jól fogunk lakni, legfeljebb a savanyúságot ma kihagyom. Az is lehet, hogy kicsit megbetegedtem, és az én ízlelőkészségemmel van baj. Úgy látszik, a családomon végigsöprő járvány engem is elkapott. Semmi baj!
Nektek viszont jó étvágyat, mai ebédetekhez!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése