2013. július 18., csütörtök

2013.07.18. Almaleves, vadas szelet, csirkepaprikás, uborkasaláta.

Ma kísérőlevelet is kaptunk az ebéd mellé, így én is azzal kezdtem. A konyha tájékoztat bennünket, hogy a híresztelésekkel ellentétben, továbbra is rendben meg fognak érkezni ételeink. Ebben a világban élünk! Csak el kell híresztelni valamit, és rögtön magyarázkodni kell. Nem tudom miért, de egyre többször találkozok ezzel a saját magánszférámban is.  Volt az elmúlt hetekben, hogy elterjesztett valaki rólam valamit, és alig sikerült cáfolnom. Ugorjunk!


Amikor levettem az edény tetejét, rögtön megcsapott az őrölt fahéj kellemes illata. Milyen is legyen az almaleves? Fahéjas, tejfölös, finom. Épp olyan mint ez most. Az utóbbi napok szokásaival ellentétben, most nem kezdtem hozzá kanalazni a levest, de valamikor sor fog kerülni rá. Teljesen átalakult most az életem, ebben a jó időben. Alig vagyok éhes, sokkal kevesebbel beérem, és ha tehetem salátát eszek. 
A vadas szeletet viszont megkóstoltam. Csak egy falat erejéig, mert még nincs itt az ideje. Megint igen jól sikerült összeállítani a mártást. Mint arról már sokszor említést tettem, szeretem a szaftos, mártásos étkeket. Ez is olyan. 
Tegnap olvastam egy publikációt, amin többen felháborodtunk. Az írás szerint, a Magyar konyha nem  is igazán létezik. Kis ország vagyunk, így igazán tájegységek sem alakulhattak ki mint Kínában, Spanyol honban, Olaszországban. Egyedül Erdélyt említi meg tájegységként, de az meg azért nem Magyar, mert begyűrűzött a Román, Török hatás, és ott kifehéredtek az ételek. Lehúzza a piros, zsíros ételeket is, amiket sokan igazi Hungarikumként tartanak számon. Elnézést eszmefuttatásomért, de kikívánkozott belőlem! Még hogy nem létezik igazi Magyar konyha? 
Hát akkor ez mi? A csirkepaprikás, tésztával, galuskával, jó szaftosan. Merthogy ez a másik főkaja. Igaz, ma nem apró csirkehúsból készítették, hanem az igazságosabb elosztás miatt mindenkinek jár egy egész comb, de akkor is. Ha ez nem Magyar étel, akkor mi az? Mi is nagyon szeretjük, és sűrű vendég asztalunkon. Jóféle, házi kapirgálókból készül nálunk.
Az uborkasalátát viszont nem álltam meg. Ezt bizony megkóstoltam. Jól is esett. A képen látható mennyiség nem nagy, de arra épp elég, hogy reggelire megtömje gyomrom. Szerencsére nálam nem okoz gyomor, epeproblémákat, így bátran fogyaszthatom. Holnap piac, és nagyobb mennyiséget kívánok venni az ubiból. Kovászolni is akarok belőle, és kipróbálok egy újszerű eljárást, amit tegnap álmodtam meg. Majd beszámolok róla. 
Közben belekukkantottam az étlapba is, és rájöttem tévedtem. Nem vadas szeletnek hívják az ételt, hanem fűszeres sültnek, pikáns mártással. Ügyes! Azért én ideteszem, az én vadasomnak az elérhetőségét. Kattints ide!

 Szép napot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése