Tegnap kihasználtuk a ragyogó napot, és nejem segítségével sétát tettünk a gyulai Almássy kastélyban, és környékén. Előrebocsátom, hogy aki hasonlót tervez, az mindenképpen szánjon rá időt! Pár óra alatt, ugyanis szinte képtelenség mindent aprólékosan megismerni, elolvasni a tömérdek információt. Én is így jártam, de az ilyenkor mindig nálam lévő fényképezőgépemmel rengeteg fotót készítettem, amiknek a feldolgozása szintén időt követelt. Így aztán kellően elfáradtam, valamint még a kezem is megfájdult, minden bizonnyal a képek feldolgozása során. Megérte! Ha bárki esetleg kíváncsi lenne az albumba rendezett képekre, itt megtekintheti őket. Lesz még egy kis munkám az albummal, hiszen több fotóhoz magyarázatot szeretnék fűzni, de már így is élvezhetők a képek.
Ezek után, és a körülményeket felmérve úgy döntöttem viszont, hogy ma nem fogom különösebben tovább erőltetni kezeimet, így lényegesebben rövidebb lesz beszámolóm, a tőlem már megszokottól. Bízom benne, hogy elnézitek a mai szűkszavú írásomat, tehát!
Az ebéd jellegzetesen hétfői, hiszen ezen a napon, - a hét kezdetén - a konyhán is szemmel tartják azt, hogy hétvégén többnyire mindenki jóllakott. Így ma az egyszerűbb, hamis gulyást főzték a szakácsok, akiknek most sem volt sok pihenőjük. A hamis gulyás egyébként majdnem ugyanúgy készül, mintha kockázott marhahús alapon készítették volna, csupán csak a hús hiányzik belőle. Ezért is hamis. Ezzel indul tehát a mai nap. Igen egyszerűen, de finoman.
A levest pedig mint mindig, most is valamilyen szaftosabb tokány jellegű, valamint egy főzelék jelleget öltő étel követi. Nem tokány, hanem sajtos-tejszínes csirkefalatok követheti a levest ma, ami szintén nagyon kellemes, szaftdús étel, így biztosan jól fog esni mindenkinek. Nekem minden bizonnyal nem így lesz, mert bár igen kedvelem ezt is, valamiért mégis inkább a másik főételre támadt gusztusom.
Ez pedig ma lencsefőzelék sült lecsókolbásszal, ami szintén igencsak ínycsiklandozó étel számomra. Tegnap, és tegnapelőtt egyébként, másokhoz hasonlóan én is jóllaktam, így nem is kívánnék más, nehezebb ételt. Így indul tehát számomra a hét első napja, tele friss élményekkel, melyek miatt rendkívül hálás vagyok. Jól esett látni amit láttam, tápláltam egy kicsit, a mindig kielégítetlen információéhségemet, tehát most gyakorlatilag is rendkívül happy vagyok!
Ezek után, és a körülményeket felmérve úgy döntöttem viszont, hogy ma nem fogom különösebben tovább erőltetni kezeimet, így lényegesebben rövidebb lesz beszámolóm, a tőlem már megszokottól. Bízom benne, hogy elnézitek a mai szűkszavú írásomat, tehát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése